A Pázmány Péter Katolikus Egyetem csoportja mintegy 30 hallgatóval és 10 oktatóval, köztük a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az egri Eszterházy Károly Egyetem, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének professzoraival, a Rákóczi Expressz utasaival együtt érkezett Kassára, 2019. október 27-én, vasárnap délelőtt.
A másnapra, a régi Városháza épületébe tervezett konferencia programjából már a MÁV Nosztalgia által, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából meghirdetett Emlékév tiszteletére indított különvonat utasai is kaphattak némi ízelítőt. Elsőként J. Újváry Zsuzsanna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense II. Rákóczi Ferenc és Kassa kapcsolatáról; majd Gebei Sándor, az egri Eszterházy Károly Egyetem professor emeritusa II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemségének legitimációjáról; ezt követően Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tanácsos-kutatója Károlyi Sándor generális 1703-as és 1706-os kassai tartózkodásának eseményeiről; Demjén Balázs Ádám, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusz hallgatója Gligor Pintea, Rákóczi-párti oláh katonabetyárról és a hozzá kapcsolódó mondakörről; végezetül B. Garda Dezső, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem docense a gyergyói és a csíki székelyek szabadságharcban való részvételéről tartott előadást az Expresszen utazó történelemtanárok, középiskolások, valamint a további érdeklődők számára.
A megérkezést követően a csoportot Haraszti Attila, kassai magyar főkonzul fogadta a vasútállomáson, majd az Expressz utasai együtt vonultak tovább a Szent Erzsébet-székesegyházba, ahol magyar nyelven celebrált, római katolikus szentmisén vettek részt. Ezt követően lehetőség nyílt arra is, hogy ki-ki lerója kegyeletét a Dóm altemplomában nyugvó II. Rákóczi Ferenc és édesanyja, Zrínyi Ilona; idősebbik fia, Rákóczi József; valamint harcos- és bujdosótársai, Sibrik Miklós ezereskapitány, Esterházy Antal és Bercsényi Miklós grófok, valamint utóbbi felesége, Csáky Krisztina grófnő nyughelye előtt.
A csoport és a megemlékezők számára a következő állomást a Rodostói-ház jelentette, amely előtt Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára tartott beszédet, illetve koszorúzott. Az ünnepélyes esemény után a hallgatók és az oktatók múzeumi látogatás keretében tekintették meg a fejedelem kényszerű bujdosásának időszakából származó tárgyi emlékeket.
A napot a Magyar Jelenlét Házában tartott, a Rákóczi-szabadságharc időszakát részletesen bemutató emlékkiállítás megnyitója, majd – a Budapestre még aznap hazatérő Expressz utasaitól vett búcsút követően – a csoport közös kassai vacsorája zárta.
Másnap, október 28-án, hétfőn reggel 9 órától, a kassai régi Városháza nagytermében került sor a II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából meghirdetett Emlékév tiszteletére rendezett konferenciára, melyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Kassai Polgári Klub közösen szervezett. A Rákóczi Expresszen, az előző napi utazás során elhangzott előadások mellett a további résztvevők a korszak és a szabadságküzdelem számos egyéb aspektusára igyekeztek rávilágítani.
A Haraszti Attila kassai magyar főkonzul tartotta ünnepélyes megnyitót követő első szekcióban – amely a vezérlő fejedelem életének bemutatását helyezte középpontba, származásától a megválasztásáig – J. Újváry Zsuzsanna és Gebei Sándor korábban említett előadása mellett Kováts Gábor Attila, a Pillangó Kiadó munkatársa ismertette a Rákóczi család genealógiájának főbb adatait; illetve Tüskés Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője vázolta fel II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásainak Magyarország-képét.
A második szekcióban a II. Rákóczi Ferenc környezetével kapcsolatos előadásokra került sor. Mészáros Kálmán fentebb említett előadásán túl Szuromi Kristóf, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa Thököly Imre alakját mutatta be egy angol diplomata szemszögéből; Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora Ottlyk György, a szabadságharc gazdasági vezetője és hadvezére szerepét vázolta fel; míg a kassai helytörténész, Balázs Péter a kuruc pénzveréstörténet és Thaly Kálmán kapcsolatát tárta a közönség elé.
A harmadik, záró szekcióban B. Garda Dezső és Demjén Balázs Ádám Expresszen is elhangzott előadásán túl Őze Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének vezetője a szabadságharc alatti, Szentes elleni rác támadásokat mutatta be; Szelke László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa a „múltban élő álmodozó” és a „korát megelőző államférfi” Rákóczi-képeket ütköztette Szekfű Gyula munkásságának tükrében; végezetül Újváriné Tüskés Anna, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa II. Rákóczi Ferenc 20. századi köztéri emlékműveit mutatta be.
A konferenciát követően a csoport az ugyancsak kassai születésű Slachta Margit alapította Szociális Testvérek Társasága szerzetesrend kassai székhelyéhez látogatott, amely mások mellett boldog Salkaházi Sára életének és munkásságának is egyik fő helyszínéül szolgált. Ezt követően az előadók, oktatók és hallgatók Hajdú Mária igazgató asszony vezetésével Kassa város levéltár iratanyagába nyerhettek betekintést, majd a Városháza tanácstermébe is beléphettek. A napot a Thália Színház előadása zárta, a csoport Ferdinand von Schirach: Terror című, magyar társulat rendezésében és alakításában színpadra vitt darabjának volt nézője, illetve aktív résztvevője.
Az esti közös vacsorát követően másnap elérkezett a búcsú ideje, de a visszaút sem telt eseménytelenül: először a jászói premontrei apátság múltját és jelenét mutatta be a csoportnak részletesen, a helyszínen Banykó Attila Joachim atya; majd magyar nyelvű idegenvezetés segítségével a betléri Andrássy-kastélyt ismerhették meg az előadók, az oktatók és a hallgatók, a budapesti, illetve piliscsabai hazatérést megelőzően.
