Téma leírása: A 21. századi megismerés a digitális újmédia segítségével a legkülönbözőbb színtereken folyik. A közoktatásnak és nevelésnek, de a pedagógusképzés intézményi rendszerének is érzékenyen kell reagálnia a megváltozott oktatási színterekhez. Ezek nemcsak új oktatási módszereket, stratégiákat feltételeznek, hanem új információs műveltséget is mind a pedagógusképző oktatók és a pedagógusjelöltek, mind a pedagógusok és a tanulók részéről. A pedagógusképzést és a köznevelést tehát az információs műveltség intenzív fejlesztésének a szolgálatába kell állítani.

 

A kutatás célja: A pedagógusképzés és a köznevelés számára olyan releváns elméleti és módszertani keret kidolgozása és a pedagógusképzésben, illetve a pedagógus-továbbképzésben történő alkalmazása, amely hozzájárul az oktatók, a pedagógusjelöltek és a gyakorló pedagógusok információs- és médiaműveltségének a fejlődéséhez. Ennek érdekében a digitális oktatás és az információs műveltség modelljét konkrét egyetemi tananyagokon kell alkalmazni.

A Kutatócsoport alapító tagjai:

Dr. Kozma Gábor egyetemi docens

Dr. Kaposi József egyetemi docens

Dr. Gombocz Orsolya egyetemi docens

Dr. Juhász Márta Klára egyetemi docens

Fodor Richárd egyetemi tanársegéd

Mongyi Norbert egyetemi tanársegéd

belső szakértő: Dr. Andok Mónika egyetemi docens

kutatási asszisztens: Tóth Judit

 

Célcsoport: pedagógusjelöltek, gyakorló pedagógusok, a pedagógusképzésben dolgozó szakemberek: pszichológus, pedagógus, szakmódszertan oktató, diszciplínák képviselői

 

Bevont szereplők: pedagógusjelöltek, pedagógusok, a pedagógusképzésben dolgozó szakemberek: pszichológus, pedagógus, szakmódszertan oktató, diszciplínák képviselői, mentorok, vezető tanárok, intézményvezetők

 

Feladatok:

  • A pedagógusképzésben dolgozó (1) oktatók, a (2) pedagógusjelöltek és a (3) gyakorló pedagógusok felkészítése az információs műveltség alakítására; a tanuláshoz, ismeretelsajátításhoz szükséges digitális kompetenciafejlesztés biztosítása.
  • A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatóinak és pedagógusképzésben és továbbképzésben részt vevő hallgatói számára digitális tartalomfejlesztés (összhangban a Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégiával és a Digitális oktatási stratégiával).

 

Tevékenységek:

  1. Az információs műveltség mint a megismerési sajátos 21. századi formájának fejlesztését megvalósító modell kidolgozása.
  2. Az új IM modell bevezetése a pedagógusképzésbe (300 fő).
  3. A pedagógusképzés tanterveinek átalakítása az információs műveltség képzési modelljének integrálásával.
  4. Digitális tartalomfejlesztés a BTK számára az IM műveltség modelljének alkalmazásával
  5. Az IM pedagógusképzésbe és -továbbképzésbe történő bevezetésének empirikus vizsgálata.
  6. Szakkönyv(ek), szaktanulmány(ok), jegyzet(ek) kiadása.
  7. Konferenciák, workshopok.

 

A tervezett tevékenységek során megvalósul:

  • a pedagógusképzés –és továbbképzés tartalmi és módszertani modernizálása az információs –és médiaműveltség alakítására való felkészítésnek megfelelően;
  • digitális oktatási tartalmak fejlesztése;
  • felsőoktatási hallgatók (pedagógusjelöltek) és az oktatók digitális készségfejlesztése;
  • a hallgatók, gyakorló pedagógusok és oktatók információs műveltségének fejlesztésese.

 

 

Munkaterv a 2022-2026. közötti időszakra


Előkészítő és feltáró szakasz tevékenységei

  • szakmai stáb/Kutatócsoport megalakulása;
  • hazai és nemzetközi szakirodalmi tájékozódás;
  • kutatási előzmények feltárása;
  • tényfeltárás, kutatási problémák, kutatói kérdések és hipotézisek megfogalmazása;
  • metodológia és adatforrások meghatározása;
  • tartalom -és képzésfejlesztés előkészítése;
  • szakirodalom és tartalomelemzés, kvantitatív, kvalitatív módszerek kiválasztása;
  • hallgatók információs műveltségének vizsgálata:
    • fókuszcsoportos interjúk és megfigyelések,
    • az írásbeli kikérdezés eszközének (kérdőív) kidolgozása és tesztelést követő véglegesítése,
    • a kérdőíves vizsgálat lefolytatása,
    • az interjúk és megfigyelések adatainak feldolgozása,
    • a vizsgálat eredményeinek beépítése a modellbe;
  • az információs műveltség modelljének kidolgozása
    • kognitív pszichológus és külső IM szakértők bevonása;
  • az információs műveltség mint tantárgy kidolgozása a pedagógus- és tanárképzésben, tantervfejlesztés;
  • az információs műveltség tantárgy bevezetése a pedagógus- és tanárképzésben;
  • zárt rendszerű, távoktatáshoz kapcsolódó platform fejlesztésének előkészítése;
  • pilotkutatás lefolytatása, a digitális platform tesztelése;
  • a pilot tapasztalatainak összegzése, a korrekciós feladatok kijelölése.

 

Pilot feldolgozási és korrekciós szakasz tevékenységei:

  • A kérdőívek adatainak/eredményeinek begyűjtése, rendszerezése, digitalizálása, értékelése.
  • A digitális tartalom előkészítése az IM fejlesztésére.
  • A platform tesztelése alapján kijelölt korrekciók megvalósítása.

 

Vizsgálati szakasz tevékenységei:

  • a minta kiválasztása;
  • mérőeszközök és a digitális platform adatvédelmének biztosítása;
  • a mintavétel és a platform véglegesítése;
  • adatfelvétel, kérdőívek kiküldése
  • adatfelvétel, fókuszcsoportos interjúk és megfigyelések megvalósítása;
  • adatfeldolgozási szakasz;
    • adattisztítás,
    • kódolás,
  • adatbázis létrehozása;
  • statisztikai elemzések;
  • táblázatos értékelési struktúrák kialakítása;
  • ábrák, diagrammok készítése.

 

Elemzési szakasz tevékenységei:

  • előzetes eredmények összegzése;
  • gyorsjelentés elkészítése;
  • az eredmények tárgyalása a Kutatócsoportban (külső szakértők bevonásával);
  • felmerült kérdések megvitatása.

 

Értékelési szakasz tevékenységei:

  • a részletes eredmények elsődleges értékelése;
  • az eredmények komparatisztikai kontextualizálása, összehasonlítása;
  • az eredmények többszempontú, multidiszipclináris többnézőpontú áttekintése, feldolgozása;
  • az eredmények véglegesítése és összegző értelmezése;
  • a fejlesztései javaslatok koncepcionális kérdéseinek rögzítése;
  • digitális platformon történő tananyagfejlesztések.

 

Disszeminációs szakasz

  • a digitális tartalmak gyakorlati bevezetése;
  • az eredmények és tanulságok megosztása szakmai workshopokon;
  • szakcikkek és résztanulmányok, könyvfejezetek részleges megfogalmazása, publikációja;
  • az eredmények és tanulságok megosztása:
    • regionális és országos konferenciákon,
    • neveléstudományi folyóiratokban,
  • a képzési anyagok digitális platformra történő telepítése.

 

Reflexiós-korrekciós szakasz tevékenységei:

  • a gyakorlati alkalmazás hatásvizsgálata;
  • utánkövető kérdőíves adatfelvétel a résztvevők körében;
  • interjúk a résztvevők körében;
  • beérkező reflexiók összegyűjtése, rendszerezése, értelmezése;
  • további szükséges korrekciók végrehajtása.

 

Összegző-záró szakasz tevékenységei:

  • tanulmánykötet szerkesztése;
  • pedagógusképzési programok véglegesítése;
  • átfogó, rendszerszintű fejlesztési javaslatok a szakma számára.