Obama december 17-én jelentette be [White House (2015)], hogy az Egyesült Államok újra felvenné a diplomáciai kapcsolatot a karibi állammal. Raúl Castro, a ma már visszavonult Fidel Castro öccse, a szigetország politikai vezetője korábban tárgyalásokat folytatott Obamával, Ferenc pápa hathatós közbenjárásával [Baker (2014)], mely során megegyeztek a diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételéről, mint a két ország jövőbeni közeledésének első lépéséről. Rendkívül érdekes kérdés, hogy Obama bejelentésének mi a motivációja, valamint, hogy mit profitál a megújuló kapcsolatból az USA, hiszen Kubának kétségtelenül előnyös.

Az amerikai embargót, mely Kuba szigetét a mai napig sújtja 1960-as évek elején léptette érvénybe Washington, amelynek több oka is volt. A kubai forradalom 1959-es győzelme után Fidel Castro, az ország akkori politikai vezetője agrárreformba kezdett, aminek célja a korábbi egyenlőtlen birtok- és tulajdonszerkezet felülvizsgálata volt. Valójában az USA a kubai cukor legjelentősebb importőre volt, ám amikor Castro elrendelte az amerikai tulajdonban lévő gyárak és vállalatok állami kézbe vételét, Washington megszűntette a cukor importot. „Az iparág 60 százaléka amerikai cégek kezében volt, és az export több mint 90 százaléka is oda irányult.”[Szabó (2009): 37.] Abban reménykedtek, hogy olyan gazdasági nyomást tudnak gyakorolni, ami összeroppantja a karibi államot és egy privatizációs törvény segítségével újra amerikai tulajdonba kerülhet a cukorgyártás. Ez azonban nem így történt.

Az Eisenhower-adminisztráció ezt az intézkedést elégtelennek vélte, diplomáciai nyomásgyakorlással egészítette ki a korábbi gazdasági megszorításokat. 1962-ben Kubát kizárták az Amerikai Államok Szervezetéből [Szabó (2009): 38.], és egyre több állam szakította meg vele a kapcsolatot. Az Egyesült Államok képes volt elszigetelni Kubát Latin-Amerikán belül. Ez a helyzet a mai napig nem változott meg. Kuba a hidegháború fel nem olvadt apró szigete. A második nagyon fontos tényező a kubai rakétaválság eseménye volt. A hidegháború legforróbb pillanatában, amikor a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok farkasszemet nézett egymással Kubában, eldőlt a sziget sorsa. Castro meghirdette a kommunizmust országában, amivel még nyíltabban kivívta Amerika haragját. Természetesen Moszkva azonnal gazdasági szerződést kötött Kubával, miszerint megvásárolja a kubai cukor jelentős részét, ami így nem eredményezett nagy kiesést a kubai bevételek tekintetében. Mivel azonban a rakétaválság tárgyalása során a két szuperhatalom figyelmen kívül hagyta Kuba követeléseit, Kuba ellenségesen viszonyult már Moszkvához is. Castro nyilvánvaló hibát követett el, amikor azt hitte, hogy meghatározó tényező lehet a hidegháborúban. Castro szerette volna, ha a szovjet vezetés képviseli érdekeit az amerikaiakkal való tárgyalás során, de Moszkvának a továbbiakban már nem volt szüksége Kubára. Ennek a tévedésnek köszönhetően a kubai kommunista vezetés továbbra is megmaradt, és a hidegháború lezárulta után is egy elszigetelt állam maradt, akár csak 1962-ben.

Ezen a politikai helyzeten próbál változtatni Barack Obama amerikai elnök. Kubát a mai napig hátrányosan érinti az embargó, nem csupán gazdasági szempontból, hanem szociális tekintetben is. Ahogy 2008- ban Soraya E. Álvarez Núnez az ENSZ-ben “bemutatta, mekkora gazdasági kárt (az elmúlt ötven évben közel 752 milliárd dollár) okozott az embargó Kuba számára, rendkívül nagy hangsúlyt fektetett a humanitárius dimenzióra is: mivel Kuba nem importálhat olyan orvosi műszereket és gyógyszereket, melyek előállításában szerepet játszik amerikai érdekeltség, számos gépet és készítményt nem tudnak beszerezni”. [Solti (2010)]

Obama nem csupán elnöksége alatt állt ki a kubai helyzet megváltoztatása mellett, hanem már jóval korábban hangoztatta, hogy lépni kell a kubai szabadság és demokrácia irányába. A jelenleg futó liberalizációs projekt tartalmazza többek között [White House (2014)] a diplomáciai kapcsolatok megújítását, az utazás szabadságát a két ország között, a kereskedelem engedélyezését bizonyos termékekre, engedélyeznék a kubai termékek importját az Egyesült Államokba, mindezek mellett azonban az emberi jogok kérdése is sarkalatos pont. Mindezen intézkedések kivitelezése azonban csak korlátozott eszközökkel és mértékben lehetséges. Ennek oka az Amerikai Kongresszus, ugyanis a Kubára nehezedő embargó feloldása csak a Kongresszus engedélyével, hozzájárulásával válhatna valóra, azonban a testület jelentős része, főként a republikánusok ellenzik Obama Kuba politikáját. [Baker (2014)] Emiatt Obama csak saját hatáskörén belül hozhat Kubának kedvező intézkedéseket, amelyeket azonban igyekszik a lehető leghatékonyabban megtenni.

Első lépésként az elnök bejelentette [Acosta (2015)], hogy Kubát törölni kell a nemzetközi terrorizmust támogató államok, amely lehetőséget teremt a jövőben a szabadabb utazás lehetőségeinek megteremtésére a két állam között. Az utazás kardinális kérdés a két állam között, hiszen rengeteg kubai él az Egyesült Államokban, valamint amerikai állampolgárok is szívesen töltenék idejüket a szigeten. E tekintetben fontos megjegyezni, hogy a karibi sziget jelentős turistaközpont napjainkban is, ám eddig amerikai állampolgárok csak külön engedéllyel, szervezett utak segítségével utazhattak az országba. [Fox (2014)] Jelentős kedvezmények, kölcsönös előnyök származhatnak a telekommunikációs szektorban [Zengerle (2015)] kialakuló változásokkal kapcsolatban is. A már elkészült törvényjavaslatban szerepel, hogy amerikai telekommunikációs cégek befektethetnek Kubában.

Tehát Obama három alapvető törvényjavaslatot terjeszt a Kongresszus elé, mely a telekommunikációra, az agrárszektorra vonatkozik és a harmadik pedig kifejezetten az embargó feloldását célozza. Kétségtelen, hogy Kuba nem várt módon profitálhat az amerikai elnök tervezett lépéseinek köszönhetően. Fellendül a turizmus, megindulnak a külföldi befektetések a szigeten, valamint mezőgazdasági termékei számára óriási felvevőpiacot jelent a szomszédos szuperhatalom. Nem utolsó sorban az is megjegyzendő, hogy Kuba 54 év után először lenne képes amerikai készterméket importálni közvetlenül az Egyesült Államokból, ami előreláthatólag befolyásolná a sziget versenyképességét mind a termelés tekintetében, mind akár az életszínvonal egyes aspektusai vonatkozásában. A másik oldalon, az Egyesült Államok is profitálna hosszútávon a kubai befektetésekből, hiszen egy olyan elmaradott szigetet vonhatna ismét érdekszférájába, amely közel fekszik az Egyesült Államokhoz, így remek lehetőség lenne az amerikai befektetők számára.

Amennyiben Barack Obama át tudná vinni a kongresszuson az embargó feloldását sürgető törvényjavaslatot még elnöksége idején, akkor kétségtelen, hogy történelmi jelentőségű esemény kapcsolható majd a nevéhez. Ő lehet az az amerikai elnök, aki 54 év után rendezte az Amerikai Egyesült Államok viszonyát Kubával. Már az enyhülés kezdeti lépései is mérföldkőnek számítanak a két ország kapcsolatában, azonban a teljes siker csak hosszútávon válhat valóra. Ahogy a volt kubai magyar nagykövet, Horváth János is megjegyezte[MTI (2014)]: „az igazi előnyök akkor lennének teljesek, ha az embargó végleg megszűnne vagy számottevően enyhülne, de ez nem valószínű az elkövetkező egy-két évben”.

                                                                                                Szerző: Makaró Bettina

Bibliográfia:

• Acosta, Jim (2015): Obama Acts to Remove Cuba from Terror List http://edition.cnn.com/2015/04/14/politics/obama-asks-congress-to-take-cuba-off-terror-list/ Internetről letöltve: 2015.06.20.
• Baker, Peter (2014): U.S. to Restore Full Relations with Cuba, Erasing a Last Trace of Cold War Hostility http://www.nytimes.com/2014/12/18/world/americas/us-cuba-relations.html?_r=0 Internetről letöltve: 2015. 06.20.
•  Fox, Ben (2014): Cuba Tourism Expected to Rise after Obama Change http://www.huffingtonpost.com/2014/12/22/cuba-tourism_n_6365884.html Internetről letöltve: 2015.06.20.
• MTI (2014): Amerikai- kubai viszony: Obama átlépte a lélektani határt http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/gazdasag/amerikai-kubai-viszony-obama-atlepte-a-lelektani-hatart-42697.html Internetről letöltve: 2015.06.20.
• Solti Ágnes (2010): Kuba: Mikor lesz vége az embargónak? http://kitekinto.hu/latin-amerika/2010/10/23/kuba_mikor_lesz_vege_az_embargonak/#.VYkW2UaLyT8 Internetről letöltve: 2015.06.20.
• Szabó Máté Csaba (2009): Az amerikai-kubai kapcsolatokról, In: Nemzet és Biztonság, 2. szám http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/szabo_mate_csaba-az_amerikai_kubai_kapcsolatokrol.pdf Internetről letöltve: 2015.06.20.
• White House (2015): President Obama Delivered a Statement on Cuba https://www.whitehouse.gov/issues/foreign-policy/cuba Internetről letöltve: 2015.06.20.
• Zengerle, Patricia (2015): US Lawmakers Prepare Bills to Ease Cuba Restrictions http://www.huffingtonpost.com/2015/02/02/cuba-trade-embargo_n_6599272.html Internetről letöltve: 2015.06.20.