A jelentős érdeklődés mellett zajló rendezvény célja az 1626-ban megjelent Káldi-Biblia tudományos, vallási és kulturális jelentőségének bemutatása, valamint a magyar nyelvű bibliafordítások történeti örökségének és napjainkban is aktuális kérdéseinek megvitatása volt. 

A konferencia megnyitóján Ft. Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a PPKE nagykancellárja Káldi György kivételes fordítói tehetségét és nyelvi érzékét méltatta. Köszöntőjében kitért a katolikus bibliafordítások történetét övező félreértésekre, hangsúlyozva, hogy az Egyházban már jóval a reformáció előtt is léteztek népnyelvű szentírási szövegek. Arra is rámutatott, hogy Káldi latin nyelvű forrásokra támaszkodó fordítása számos esetben különösen hűen őrzi az ősi bibliai szövegek jelentését.

Ft. Dr. Kuminetz Géza, a PPKE rektora a Szentírás helyes megértésének és értelmezésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy Isten igéjének hiteles közvetítéséhez nemcsak pontos fordításra, hanem megfelelő értelmezésre, valamint az egyházi tanítás ismeretére is szükség van.

Ft. Dr. Gájer László, a PPKE Hittudományi Kar dékánja arra mutatott rá, hogy Isten igéje nem szorítható korlátok közé: hatása túlmutat az egyházi közösségeken, és a társadalom, valamint a kultúra egészére is kiterjed. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Szentírás imádságos olvasása lehetőséget teremt arra, hogy az ember választ találjon élete kérdéseire. 

Dr. Birher Nándor Máté, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja köszöntőjében a Káldi-Biblia jövőbeli digitalizálásának jelentőségét hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a négyszáz éves bibliafordítás nem csupán megőrzendő történeti emlék, hanem napjainkban is jelentős nyelvi, kulturális és közösségi értéket képvisel. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia új lehetőségeket kínálhat a mű szélesebb körű megismertetésére. A dékán ennek kapcsán a magyar keresztény értékekre épülő nagy nyelvi modellek jövőbeli fejlesztésének fontosságát is felvetette. 

A konferencia bevezető előadását Ft. Dr. Varga Lajos, nyugalmazott váci segédpüspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója tartotta, aki a bibliafordítások egyháztörténeti hátterét mutatta be. Előadásában részletesen foglalkozott a trienti zsinat szentírási kánont meghatározó rendelkezésével, valamint VIII. Kelemen pápa 1592-es rendeletével, amely a katolikus Egyház hivatalos latin nyelvű bibliai szövegének használatát szabályozta. Történeti áttekintése segített elhelyezni Káldi György munkásságát a korabeli egyházi és tudományos környezetben. 

A kétnapos tudományos tanácskozáson Karunk több oktatója, valamint a Hittudományi Kar és más hazai, illetve külföldi intézmények kutatói tartottak előadást. A bibliatudományi, nyelvészeti, történeti és filológiai témájú előadások több tudományterület nézőpontjából világították meg Káldi György munkásságát, bibliafordításának sajátosságait és a magyar nyelvi, valamint vallási kultúrára gyakorolt hatását. A történeti és nyelvészeti vizsgálódások mellett a modern bibliafordítás kihívásai, valamint a digitális bibliai nyelvészet lehetőségei is helyet kaptak a programban. 

A konferencia nemcsak a magyar katolikus bibliafordítás egyik meghatározó alkotása előtt tisztelgett, hanem arra is rámutatott, hogy a négyszáz éves szöveg öröksége napjaink tudományos és technológiai környezetében is új kutatási lehetőségeket kínál. 

A konferencia első napjáról a Magyar Kurír beszámolója itt olvasható el.