A döntőn a hazai és a határainkon túli pedagógusképző felsőoktatási intézmények, a hittudományi főiskolák és a jogtudományi karok azon hallgatói vehettek részt, akik a helyi versenyeken a legjobbaknak bizonyultak. A szakemberekből álló rangos zsűri a szabadon választott és a kötelező szövegek értő előadását értékelve tizenkét hallgatónak adományozott Kazinczy-érmet.
A zsűri elnöke Bóna Judit egyetemi docens (ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest) volt; tagjai: Bauko János (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra), Egerszegi Anna (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest), Havas Judit (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest), Nábrádiné Jurasek Ibolya (PPKE BTK), Steklács János (ELTE Óvó- és Tanítóképző Kar, Budapest) és Szabó Elődné Molnár Ildikó (Kazinczy-díjas beszédtanár).
A szövegmondó verseny célja az anyanyelvi nevelés és a beszédkultúra fejlesztése, továbbá, hogy növekedjen a magyar nyelv kiejtési szabályait figyelembe vevő, kifejező beszéd iránti igényesség. A verseny népszerűsége a kezdetek, immár negyvenhat év óta töretlen: idén negyven hallgató mérte össze tudását a felsőoktatási intézmények versenyében – közülük négyen az országhatáron túlról érkeztek.
A versenyszabályoknak megfelelően először a szabadon választott szövegek felolvasására került sor. Választani elsősorban a 20–21. századi, esetleg a 19. századi magyar publicisztika, esszéirodalom vagy a kevéssé párbeszédes széppróza alkotásai közül lehetett. Délután a zsűri által kiválasztott kötelező szöveg hangzott el. A felkészülésre a versenyzők húsz percet kaptak. Idén Márai Sándor Ép test, ép lélek című művét kapták a versenyzők.
A zsűri elnöke a verseny értékelésekor kiemelte a változatos szövegválasztást, a klasszikus írók mellett a modern szerzők megjelenését, az értő és értető előadásmódot; dicsérte a döntően tiszta artikulációt, a hallgatók eseményhez illő megjelenését, majd néhány visszatérő hangsúlyozási és dallamformálási hibára hívta fel a résztvevők figyelmét.
Kazinczy-díjban részesültek: Borszuk Adrienn (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar – Természettudományi Kar), felkészítő tanára: Demes Andrea; Müller Márk Jakab (Esztergomi Hittudományi Főiskola), felkészítő tanára: Müller László; Bana Viktória (Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar), felkészítő tanárai: Tóth Etelka, Kovács Tibor; Vojnics-Rogics Réka (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar), felkészítő tanára: B. Fejes Katalin; Risztity Anita (Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Szerbia), felkészítő tanára: Katona Edit; Tóth Regina Krisztina (PPKE Jog- és Államtudományi Kar), felkészítő tanára: Andrási Dorottya; Faragó András (Esztergomi Hittudományi Főiskola), felkészítő tanára: Müller László; Loboda Lilla (Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar), felkészítő tanára: Sólyom Réka; Tarlós Ferenc (Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar), felkészítő tanára: Laczkó Mária; Szanyó Veronika (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar), felkészítő tanára: Laczkó Mária; Eperjesi Gergely (Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar), felkészítő tanára: Gréczi-Zsoldos Enikő; Makkos Anna Ráhel (ELTE Tanító- és Óvóképző Kar), felkészítő tanára: Pölcz Ádám.
Mint abszolút első helyezett Borszuk Adrienn (ELTE BTK) vehette át a Neuzer Kft. különdíját, egy Neuzer kerékpárt. Esztergom Város különdíját – mint legjobb határon túli versenyző – Bús Anikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem diákja kapta; felkészítő tanára Bauko János volt. A Magyar Suzuki Zrt. különdíját Soós Anna (ELTE BTK) vehette át, akinek felkészítő tanára Egerszegi Anna volt.
Forrás és fotó: PPKE BTK Dékáni Hivatal
Forrás: Magyar Kurír
