Budapesten az idei este visszatérő kérdése volt, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a világunkat. A Kínai Tanszék és a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport hét rövid előadásban járta körül az MI ázsiai térnyerését – szó esett AI-partnerekről és a kínai „magányiparról”, Dzsingisz kán digitális ábrázolásáról és a technológiai verseny geopolitikai tétjeiről is. Külön program foglalkozott a mesterséges intelligencia társadalmi és politikai következményeivel, egy másik pedig azzal, hogyan formálja a technológia magát a bölcsészetet – utóbbit a Lengyel Tanszék a kortárs lengyel irodalom felől közelítette meg, Krzysztof Varga magyar származású lengyel író vendégségével.  

A múlt kutatói kézzelfogható élményekkel készültek. A Régészettudományi Intézet szabadulószobával, társasjátékkal és előadásokkal idézte meg a hunok, avarok és honfoglaló magyarok világát – a látogatók megtudhatták, hogyan születik újjá egy avar íj, és mit árulnak el a honfoglalás kori fegyverek és lószerszámok. 

A katolikus egyetem szellemiségéhez illeszkedett Vörös Dániel előadása, amely az 1956-os menekülthullám egyházi dimenzióját tárta fel. A hallgatóság bepillantást nyerhetett abba, miként vált a keresztény felebaráti szeretet és az evangéliumi szolidaritás a humanitárius segítségnyújtás mozgatórugójává: hogyan fogadta be Belgium a magyar menekülteket, milyen szerepet játszott ebben a Caritas nemzetközi hálózata, és hogyan karolta fel a fiatalokat Muzslay István jezsuita professzor a leuveni Mindszenty Diákotthon élén.  

A nyelv és az irodalom kedvelőit is számos program várta. A magyar nyelv rejtélyeit – például hogy miért írjuk kétféleképpen a j hangot – játékos nyelvi társasjátékban lehetett megfejteni. A kortárs francia próza tereitől a mesék világán és a filozófiai viták természetén át egészen a magyar választási rendszer jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésig a legkülönfélébb megközelítések kaptak helyet.  

A társadalom- és neveléstudomány műhelyeiből a mindennapjainkat érintő kérdések kerültek elő: az óvodások beszédfejlődése, vagy éppen az, hogyan tanítható meg a tudatos, megnyugtató légzés.  

Mindeközben a Pázmány BTK esztergomi épületében a kézzelfogható élményeké volt a főszerep. Népszerű volt a gyermekeknek szervezett 7 próba – 7 birodalmon át elnevezésű családi kalandtúra, ahol a legkisebbek játékos feladatokon keresztül fedezhették fel a tudás és a kutatás izgalmas világát. Sok látogatót vonzottak a mikrobiológiai bemutatók, valamint a kommunikációval, pszichológiával és kultúrtörténettel foglalkozó előadások is.  

A Kutatók Éjszakája Európa-szerte megrendezett kezdeményezés, amelynek célja, hogy közelebb hozza a kutatókat az emberekhez, és megmutassa, milyen közvetlenül hat a tudomány a mindennapjainkra. A Pázmány BTK idén is bebizonyította: a tudomány nem csupán elmélet, hanem közvetlenül átélhető élmény, amely egyszerre tanít, inspirál és szórakoztat.