„Előbb az ember, és mindig csak utána a gép” – így fogalmazott a rendezvény megnyitóján Németh Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, utalva a rendezvény fő témaköreire. Köszöntő szavaiban hangsúlyozta a keresztény értékeken alapuló idősgondozás fontosságát, az időskor méltóságának tiszteletben tartását és azt, hogy a technológiát csakis mindezek figyelembevételével szabad alkalmazni. Üdvözölte, hogy a konferencia szervezői ezt a nehéz kérdést lelki, erkölcsi és tudományos dimenzióból is megközelítették; a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fenntartója nevében pedig méltatta a szervezők munkáját, a tudományos előadók névsorát, egyúttal áldást kért mindenki munkájára.  

Az emberi méltóság középpontba helyezésének fontosságát emelte ki beszédében Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára is. Felhívta a figyelmet a technológia „kettős arcára”, miszerint egyfelől segíti az ellátórendszert, másfelől pedig „óhatatlanul magában hordozza az elidegenedés kockázatát”. Kiemelte azt is, hogy a Pázmányon a tudomány nem válik el az erkölcstől, hanem éppen abból nyeri tartását. 

A PPKE külügyi és tudományszervezési rektorhelyettese, Vincze Krisztián bemutatta az intézmény MI-vel kapcsolatos oktatási-kutatási tevékenységét (a projekteket és a szakokat is). Ezek eredményei megengedik – mondta –, hogy felmérjük a mesterséges intelligencia tapasztalható előnyeit és esetleges hátrányait vagy veszélyeit a tudomány, az egészségügy és a mindennapok vetületeiben. A konferencia feladatának nevezte a két valóság, azaz a robotok, a mesterséges intelligencia, illetve „az idős emberekről való gondoskodás szent kötelességének” együttes szemlélését, ezek konvergenciára képes szálainak felfejtését. 

Tóth Tibor, a PPKE-BTK Gondoskodáspolitikai intézetének vezetője (a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója, valamint a Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanácsának elnöke) felidézte a gondoskodáspolitikai képzések elindításának mérföldköveit, sikertörténetnek nevezve a ma már kétéves „projektet”, amelyet egyházi egyetemek karoltak fel, hiszen azok „látták a problémát”.  Kiemelte: 2024-ben, elsőként a Pázmányon elindított gondoskodáspolitikai mesterképzés már indulásakor több első helyes jelentkezőt vonzott, mint az ország összes többi hasonló szociális mesterképzése együttvéve. 

Pángyánszki Ágnes, az Evangélikus Hittudományi Egyetem, illetve Dr. Juhász Tibor, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorhelyettesei a megnyitón mondott beszédeikben ugyancsak kiemelték az AI és az idősellátás kapcsolatának fontosságát és átgondolt alkalmazását, valamint bemutatták az intézményeikben zajló gondoskodáspolitikai képzéseket, kutatásokat, projekteket. 

Birher Nándor: A PPKE a konferenciával is a Ferenc pápa által kijelölt úton halad 

A PPKE BTK dékánja elsőként a köszönet mondott a rendezvényt szervező és segítő munkatársaknak. Birher Nándor a konferencia jelentőségét kiemelve elmondta, hogy a rendezvény két nagyon komoly társadalmi kihívást vizsgál: az idősödő nyugati társadalmak és a mesterséges intelligencia kihívását. Fontosnak tartotta kiemelni Ferenc pápának a PPKE-n 2023-ban elmondott szavait is, miszerint az egyetem kiemelt feladata, hogy híd legyen a különböző nemzetek között. Ennek – fogalmazott – az intézmény ezzel a konferenciával is eleget tesz, hiszen Ázsia, Európa és Amerika országai is képviseltetik magukat a rendezvényen. De hidat képeznek az előadások a különböző tudományterületek között is – emelte ki, utalva a gondoskodáspolitika, az információs technológia és a bionika területéről érkezett előadókra.  

A keresztény etikai alapokon nyugvó konferencia egyik fő küldetésének  azt jelölte meg, hogy a robotikán és a felügyeleti rendszereken keresztül megvalósuljon az idősekről való megfelelő, akár otthoni gondoskodás; illetve, hogy a résztvevők közösen gondolkodjanak „olyan idősellátási ökoszisztémáról, ahol a legújabb technológiák alkalmazhatók”. További cél – folytatta – olyan tananyag kialakítása, amely részben menedzsmentfókuszú, részben pedig a szeretetre épül, végeredményben pedig képessé teszi a hallgatókat az új, modern kihívásoknak való megfelelésre. „Az emberi méltóság védelméhez nemcsak több kézre, hanem okosabb rendszerekre is szükségük van, amelyek fölött nekünk kell a legokosabbaknak és a legnagyobb szívvel rendelkezőknek lennünk” – zárta megnyitó beszédét Birher Nándor. 

Méltóságközpontú gondoskodási kultúra 

Az esemény plenáris előadója, Prof. Dr. Clemens Sedmak, a Notre Dame-i Egyetem Keough School of Global Affairs Nanovic Európai Tanulmányok Intézetének igazgatója a méltóságközpontú gondoskodási kultúráról tartott előadást. Lefektette: az idősgondozás kérdése nem elválasztható az általában értelmezett „jó élet” kérdéseitől. Sedmak professzor úgy definiálta a gondoskodás fogalmát: az a mások jól-létéért való erőteljes aggódás, a másik ember életbiztonság-érzésének biztosítása és az, hogy nem hagyjuk magára a rászorulót. Fontosnak nevezte ugyanakkor nemcsak a gondozottakkal, de a „gondoskodókkal” való törődést is.  

A mesterséges intelligencia és az idősellátás kapcsolata a világ szemén keresztül 

A  konferencia nemzetközi előadókban gazdag, angol nyelvű szekciójában a hallgatóság megismerkedhetett a gondoskodás, az idősellátás és a technológia kapcsolatának külföldi vetületeivel, kutatásaival és tapasztalataival. 

Prof. Dr. Klaus Baumann (teológus, a Freiburgi Egyetem professzora) és Laura Daniela Londoño Quintero (a Freiburgi Egyetem etika MA-szakos hallgatója) az első, angol nyelven megtartott szekcióban arról értekeztek, hogy a modern ipari társadalmak idősellátásában milyen lehetőségeket és veszélyeket jelentenek a robot- és mesterségesintelligencia-technológiák. A Horvát Katolikus Egyetem PhD-hallgatója, Paula Zujić és rektorhelyettese, Prof. Dr. Jasna Ćurković Nimac előadásában az öregedés, az életminőség és a technológia által közvetített gondozás hármasára fókuszált. Dr. Anamaria Malešević posztdoktor-kutató és Dr. Anto Čartolovni egyetemi docens – szintén a Horvát Katolikus Egyetemről – arról tartottak előadást, miért fontos, hogy digitális „írástudók” legyenek az idősgondozásban résztvevők. Kitértek a technológiáknak a hozzátartozókra gyakorolt jótékony, tehermentesítő hatására is. 

A nemzetközi szekció magyar résztvevője a PPKE ITK dékánhelyettese, egyetemi docense, Dr. Karacs Kristóf Imre volt, aki az egyetemen kifejlesztett, látássérült embereket segítő mobiltelefon-alapú vizuális asszisztenst, a népszerű LetSee-t mutatta be. Kiemelte a mindennapos használatra tervezett eszköz funkcióit, az intelligens gépi látási módszereket is felfedve. A PPKE csapata ezt a technológiát alkalmazta a tavalyi Cybathlon nemzetközi bionikai-technológiai versenyen is a vizuális támogatás kategóriájában megoldandó feladatoknál. 

Dr. iur. Avraham Weber, a Fordham Egyetem adjunktusa a robotok és az AI izraeli idősgondozásban való alkalmazásáról számolt be. Izraelt hi-tech-országnak nevezte, amely viszonylag korai szakaszban képes volt befektetni a közegészségügybe és az ellátásokat támogató hi-tech-kutatásokba. A grúziai Dr. Shorena Gogiashvili, a Sulkhan-Saba Orbeliani Egyetem docense előadásában azt fejtette ki, hogy a generációk közötti párbeszédet elősegítheti-e a mesterséges intelligencia vagy a robotok; Dr. habil. Markus Johannes Krienke pedig, a dél-svájci Facoltà di Teologia di Lugano professzora a gondoskodás és a technológia teológiai vetületeit elemezte.  

A társadalmi gondoskodás kihívásai a digitalizációs korban 

A második szekció első előadója, Dr. Nagy Emőke Orsolya, a Belügyminisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának munkatársa a generációváltás-okozta vezetői kihívásokról és a gondoskodáspolitika területén megvalósuló intézményi hatékonyságról beszélt. Dr. Makár Orsolya jogász, a PPKE BTK gondoskodáspolitikai tanulmányok MA-szakos hallgatója előadásában a szakápolási központok kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályozási környezet fejlesztését járta körül; a Gondosóra-program távlati lehetőségeit pedig a gyakorlati tapasztalatok mentén German Gabriella, a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió intézményvezetője fejtegette. 

Az előadók sorában Dr. Farkas Péter, a Sclachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet tanácsadója bemutatta a Gondoskodás című folyóiratot, és egyebek mellett részletesen definiálta a gondoskodáspolitika fogalmát is. Másokhoz hasonlóan a digitális technológiák és az AI gondoskodáspolitikában betöltött szerepéről értekezett Dr. Prukner Péter, a győri Széchenyi István Egyetem adjunktusa. Dr. Ládonyi Zsuzsanna, a Veszprémi Érseki Főiskola egyetemi docense előadásában kifejtette, miért fontos a generációk kapcsolódása egymáshoz a lényeges kérdésekben, és érintette a magány, az izoláció problémakörét is.  

Egy karitatív szervezet nem az innovációs fejlesztések érdekében jött létre, azokat csak használja – emelte ki előadásában Katolikus Karitász országos igazgatója, Zagyva Richárd. A Magyar Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezetének vezetője bemutatta a segítő hálózat működését, kiemelve, hogyan képesek integrálni a digitális eszközöket a közvetlen segítségnyújtásban. A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára, Dr. Seszták István lelkész a görögkatolikus egyház ellátórendszerének szemszögéből mutatta be a gondoskodás alapvető és legfontosabb kérdéseit.  

A szekciót Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára zárta a civil szektor gondoskodáspolitika kihívásairól tartott előadásával. 

Az AI, a robotika alkalmazásai a szociális ellátásban 

Az agy és a számítógép kapcsolatát (is) kutató PPKE ITK oktatója, Dr. Köllőd Csaba a III. szekcióban képek és videók segítségével mutatta be, laboratóriumaikban miként dolgoznak azon, hogy végtagbénult „pilótáik” az agyukkal számítógépes játékot irányítsanak. A Gondosóra-programot mutatta be a közönségnek a Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. operatív igazgatója, Czibik Norbert. Részletesen beszélt a projekt kibontakozásáról, ismertette az eszköz működését, a használat kritériumait.  

Dr. Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója az AI személyközpontú idősotthoni ellátásokban betöltött szerepéről tartott előadást. Hangsúlyozta a mesterséges intelligencia kettős „arcát”, a hasznosságát és a rizikóit.  

PPKE ITK-n zajló bionikai kutatásokról, a bionika társadalmat és embert szolgáló voltáról beszélt átfogó előadásában Dr. Iván Kristóf egyetemi docens. Kifejtette a bionikában – vagyis a biológia és az elektronika találkozásában – rejlő lehetőségeket. Ugyancsak a PPKE ITK „képviseletében” Földi Sándor oktató-kutató már az úgynevezett „puha robotikai exoszkeleton” fejlesztésével kapcsolatos egyetemi kutatásokról számolt be.  

Dr. Nagy Róbert, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusa arról beszélt előadásában, milyen – jelentős – pedagógiai kihívást jelent az idősgondozók felkészítése az új technológiák, így különösen az MI-alapú rendszerek használatára. Laczkó József matematikus, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa zárta a III. szekciót: előadásában az intézet munkatársainak kutatását mutatta be részletesen, amely gerincvelősérült, végtagbénult emberek elektromos izomingerlésével foglalkozik.  

Isten képmásának maradni a segítő hivatásban 

Főként a IV. szekcióban koncentrálódtak a konferencia lelkiséggel, hittel foglalkozó előadásai. Dr. Tóth Tamás, a PPKE BTK egyetemi docense az Egyház szociális tanításáról értekezett, Szent Pétertől indulva és XIV. Leó pápával befejezve a sort. Bibliai és egyháztörténeti példákon keresztül mutatta be a gondoskodáspolitikához tartozó egyházi szolgálatot és kifejezte azt: a rászorulókról való gondoskodás az Egyház alapvető küldetései közé tartozik. 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke, Thaisz Miklós előadásában bemutatta az alapítvány működését, valamint, hogy hogyan zajlik a misszió az ország leghátrányosabb helyzetű településein. A segítő kapcsolat lelkiségéről beszélgetett Gregersen-Labossa György és Johann Gyula lelkész, mindketten az Evangélikus Hitoktatási Egyetem oktatói. Önismereti utazásra hívták a csoportban jelenlévőket, néhány meditatív alapgondolat kapcsán keresték a kapcsolódási lehetőségeket „a nagy Gyógyítóhoz” és egymáshoz. 

Az elhangzott előadások absztraktjai elérhetőek a linkre kattintva.