A PPKE BTK hallgatóiból álló Boldog Özséb Színtársulat alapítása 20. évfordulóján műhelyhéten vett részt a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, Színház és Film Karán és Római Katolikus Teológia Karán. A műhelyhét témaköre – sajátságaiból adódóan – interdiszciplináris jellegű volt, ugyanis Erdély XVII–XVIII. századi iskola- és művelődéstörténetével, barokk kori színház- és drámatörténetével, kiemeltem a csíksomlyói, XVIII. századi ferences misztériumjátékok sajátosságaival és napjainkban való taníthatóságával foglalkozott. Jelentős mértékben szóba került Kájoni János egyházzenész munkássága és a népénektörténet diszciplínája is. A témakör sokszínűsége következtében a műhelyhét ötletgazdája és a minden apró részletre kiterjedő, gondos programkoordinátora, Dr. Tar Gabriella-Nóra germanista, színház- és drámatörténész szervezésében a BBTE BTK-n belül a THÉ, azaz a Thália Helyi Élete Egyetemi Színpad, a Német Nyelvi és Irodalomtudományi Intézet, a Magyar Irodalomtudományi Intézet és a Magyar Néprajz és Antropológiai Intézet adott otthont a képzsének. Ehhez csatlakozott a BBTE Színház és Film Kara Dr. Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, dékánhelyettes vezetésével. Társszervezőként a BBTE Római Katolikus Teológia Kar működött közre Dr. Vik János teológus, habilitált egyetemi docens irányításával.
A műhelyhéten Dr. Medgyesy-Schmikli Norbert művelődéstörténész, habilitált egyetemi docens, a PPKE BTK Történelemelméleti Tanszékének és egyúttal a BÖSZK-nek alapítója és vezetője több egyetemi előadást és néhány esetben pázmányos tanítványaival és a kolozsvári bölcsész és teológus hallgatókkal közös foglalkozást tartott. Dr. Farmati Anna irodalomtörténész, egyetemi docens évfolyam-előadása keretében Himnuszok és szekvenciák a középkori magyarországi irodalomban („Énekelt történelem”) címmel tartott közös énekléssel tarkított, interaktív és egyben történeti forráselemző előadást. A BBTE Színház és Film Karán Dr. Bartha Katalin Ágnes színház- és drámatörténész óráján a kolozsvári hallgatók az MMA holnapjáról megtekintve a BÖSZK Bakhus-előadását értelmezték, majd beszélgetés zajlott a szerepformálás mai lehetőségeiről Dr. Godena Albert történésszel, a BÖSZK rendezőjével és a kolozsvári hallgatókkal. Az órarend szerinti foglalkozás zárásaként az erdélyi hallgatók a BÖSZK tagjaival közösen olvasták fel és egyben illusztrálták az 1753. évi csíksomlyói passiójáték Zsuzsanna-jelenetét. Begriff und Quellen des Schultheaters in Ungarn (1532–1800) címmel Medgyesy S. Norbert a BBTE Német Nyelvi és Irodalmi Intézetben, a Tar Gabriella-Nóra egyetemi docens vezette Német kultúrtörténet a középkortól napjainkig című kurzuson tartott német nyelvű előadást, amely a színháztörténet mellett az újkori Erdély etnikai és felekezeti viszonyait is tisztázta. A kurzus-sorozat egyik leggyümölcsözőbb előadása a hungarológia, germanisztika, néprajz, teológia és színház szakos hallgatókkal és oktatókkal együtt megtartott Énekek, ünnepek, színházi jellegű rendezvények a XVII–XVIII. századi magyarországi iskolakultúrában (Misztérium-ábrázolás Csíksomlyón) című elemző és egyúttal interaktív foglalkozás volt a kolozsvári Piarista Kegytemplomban, szintén Medgyesy S. Norbert vezetésével. A XVIII. századi csíksomlyói misztériumjátékok legjellemzőbb és mély teológiai tartalmú jeleneteit közösen megelevenítő felolvasással, „színjátszással” és közös énekléssel tartalmassá tett tanár-diák előadást Dr. Czégényi Dóra néprajzkutató, a BBTE BTK dékánhelyettese és Dr. Vik János teológus, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának habilitált egyetemi docense nyitotta meg. A BÖSZK tagjai közül Bodor Eszter Hanna, Kis Zsuzsanna és Krizsán Krisztina XVII. századi erdélyi népénekeket helyi népi dallamváltozatban szólaltatott meg és ezzel emelkedettebbé és még emlékezetesebbé tette a műhelymunkát.
A műhelyhét koronájaként a BÖSZK – Erdélyben lévén – Csíksomlyóról származó drámaelőadást tartott október 21-én Bűnök és erények vetélkedése, avagy az Irgalmasság győzelme (Csíksomlyói misztériumjáték a 18. századból) címmel, eredeti szövegekkel és dallamokkal. A dráma szövegét Medgyesy S. Norbert állította össze és Godena Albert rendezésében látta a közönség. A bibliai és allegorikus szereplőket Barabás Barna, Bereczki Gergely, Császár Levente, Bodor Eszter Hanna (ének), Garamhegyi Gellért, Gerencsér Anna (ének), Hadobás Luca, Horváth Olivér, Kis Zsuzsanna (ének), Krizsán Krisztina (ének), Mihalka Márió, Szappanos Emese, Szatai Dóra és Taller Balázs Bonifác elevenítette meg. A darab itthoni előkészítésében Gerbei Anita beszédtechnikai gyakorlatokkal és Sallai Regina jelmeztervezéssel működött közre. Az eredeti szépségében megszólalt, napjainkban is élvezhető, sőt, misztériumos katarzist okozó csíksomlyói passiójáték az üdvösségtörténet legfontosabb eseményeit állította színpadra egy órában. Feltette és megválaszolta az alapvető kérdéseket: honnan van a rossz a világban? Mi a szenvedés értelme? Mi az isteni Irgalmasság ereje? Bemutatta Lucifer bukását, az ember (Ádám és Éva) bűnbeesését és Jézus Krisztus megváltó kereszthalálát. Megszólalt benne a lírai szépségű Mária- és Péter-siralom. Moralitás-jelleget hordozva színre léptek a fő bűnök közül a Gőg, a Fösvénység, a Harag és a Torkosság, velük szemben pedig az Alázat, a Türelem és a Mértéktartás küzdött. A Fösvénység ellentéteként a Koldus könyörgött alamizsnáért. A dráma fő mondanivalója: az emberiséget megkötözik a bűnök, melyekből Krisztus kereszthalála menti meg. Krisztus irgalmasságát látva a darab végén megtérnek a fő bűnök. Zárásként Dolor (Fájdalom) kérdez a szenvedés értelméről és maga Amor, az isteni szeretet válaszol neki: mindez szeretetből történt.
A műhelyhetet e passiójáték-hagyomány szövegeit kritikai kiadásban elénk táró, Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna által szerkesztett Régi Magyar Drámai Emlékek Ferences iskoladrámák sorozat 2–3. kötetek ünnepélyes bemutató nyitotta meg október 18-án. A nagy számú érdeklődőt vonzó könyvpremiert az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya szervezte. A Dr. Egyed Emese színház- és drámatörténész, egyetemi tanár (BBTE BTK) által vezetett prezentáción Dr. Gábor Csilla irodalomtörténész, egyetemi tanár (BBTE BTK) ismertette teljes mélységükben e könyveket. Czégényi Dóra, Ciosescu Raul, Erdélyi Tünde és Tar Gabriella-Nóra megható részeket mutattak be a kötetből: az egyik prologust, a betániai jelenetet és Amor–Dolor vitáját. Dr. Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár (BBTE BTK) hozzászólásával gazdagította a jelenlévő egyetemi hallgatók tudását. (A bemutatóról szól Bodó Márta beszámolója)
A BÖSZK fáradhatatlan tagjai Ciosescu Raul művészettörténész és képzőművész szakszerű és minden apró részletet bemutató irányításával Kolozsvár nevezetességeivel ismerkedhettek meg október 20-án. Másnap Dr. Jonica Xénia történész, levéltáros a Szent István Királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány XVI–XX. századi iratanyagával, tárgyi emlékeivel, valamint a ferences épületegyüttes templomával, a közönség számára nem látogatható gótikus Mátyás-termével és a híres, XIV. századi refectoriummal ismertette meg a színjátszó hallgatókat.
Az előadássorozatot tanulmányi kirándulás zárta Gyulafehérvárott, október 22-én. A középkori székesegyház szépségeit és minden nevezetességét Kovács Mihály történész, tanár mutatta be. Ezt az erdélyi néphagyományból és újra a csíksomlyói misztériumjátékokból származó karakterisztikus tételek közös éneklése, erdélyi és moldvai archaikus népi imádságok elmondása követte a legméltóbb helyen, a gótikus ívek alatt, nem messze Hunyadi János és a vértanú Márton Áron püspök sírjától. A Czégényi Dóra néprajzkutató és a Vik János teológus vezette csapatot Dr. Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érsek fogadta palotájában, aki színes, az egész egyházmegyére vonatkozó történeti előadással egybekötve mutatta meg Márton Áron – csak kevesek által látogatható – lakosztályát, bútorait és ereklyéit.
A BÖSZK továbbra is szakmai kapcsolatot ápol és új, közös terveket egyeztetett a BBTE említett Karaival és a THÉ tagjaival. A műhelyhét egyik, talán legfontosabb eredményének tekinthető, hogy annak említett szervezői már kapják a Kolozsvárott tanuló erdélyi egyetemi hallgatók visszajelzéseit: az ő érdeklődésüket és értékszenvedélyüket is felkeltették a hét során elemzett és megelevenített helybéli, XVII–XVIII. századi iskolai és a népi gyűjtésekből is dokumentálható kincsek. Már tervezik a karácsonyi közös ünneplést helybéli betlehemes játékkal.
A beszámolót a BÖSZK tagjai készítették
Fotó: Ciosescu Raul, Mezei Miklós, Tar Gabriella-Nóra
