A Pázmány BTK Régészettudományi Intézete és a Janus Pannonius Múzeum Mohács 500 Csatatérkutatási Programja könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferenciát és megemlékezést szervezett a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából. Az eseményt Dr. Kőszeghy Miklós, a Pázmány BTK tudományos dékánhelyettesének ünnepi beszéde nyitotta meg.
A szakmai program első előadását Dr. Varga Szabolcs történész tartotta, aki a mohácsi csata történettudományi kutatásának legújabb eredményeit ismertette, egyúttal kitérve azokra a kérdésekre is, amelyekre a kutatásoknak továbbra sem sikerült egyértelmű választ adnia.
A konferencia további előadásai Mohács történetének és emlékezetének különböző aspektusait járták körül. Dr. Őze Sándor és Dr. Bojtos Anita a csata emlékezetével foglalkozott, míg Dr. Bertók Gábor a mohácsi csatatér régészeti kutatásának eredményeit mutatta be. Dr. Papp Adrienn azt vizsgálta, milyen változás figyelhető meg a mohácsi csata után a középkori anyagi műveltségben, Dr. Major Balázs pedig a Mohácsot két héttel követő pusztamaróti csata régészeti kutatásának legfrissebb eredményeiről számolt be.
Az előadások egyaránt rámutattak arra, hogy ötszáz év elteltével Mohács kutatása korántsem tekinthető lezártnak. Az új történeti, régészeti és antropológiai eredmények nemcsak tovább árnyalják a csatáról kialakult képünket, hanem arra is lehetőséget teremtenek, hogy újragondoljuk az eseményhez kapcsolódó, hosszú időn át meghatározó történelmi értelmezéseket.
A konferenciához kapcsolódva mutatták be az évfordulóra készült, a Martin Opitz Kiadó gondozásában megjelenő háromkötetes Mohács 500 tanulmánykötetet is. A kiadvány szakmai kiadója, a Pázmány BTK Régészettudományi Intézetének segítségével három kötetben, 1920 oldalon került összefoglalásra valamennyi tudományterület friss kutatási eredménye a mohácsi csata kapcsán, mely az 500 éves évforduló legnagyobb lélegzetű szakmai összegzése. Az antropológiai, geográfiai és történeti kutatások mellett a legújabb eredmények legszélesebb körét feltáró régészeti kutatások többségét saját maguk végezték és tárták most a nagyközönség elé.
Az elmúlt évek kutatásai több ponton is új megvilágításba helyezték a mohácsi csatáról kialakult képet. A történeti vizsgálatok árnyalták többek között a Jagelló-kor megítélését, a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom közötti erőviszonyokról alkotott képet, valamint a vereség okaira vonatkozó korábbi értelmezéseket. A régészeti és antropológiai kutatások eközben hozzájárultak a csatatér pontosabb azonosításához, valamint a sátorhelyi tömegsírokban (Mohácsi Nemzeti Emlékhely) nyugvó áldozatok személyes történetének részletesebb feltárásához.
