Díszdoktorává avatta Hans Joas német szociológust, a Berlini Humboldt Egyetem tanárát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az erről szóló oklevelet Dr. Kuminetz Géza, az egyetem rektora nyújtotta át Budapesten, a PPKE dísztermében december 14-én.
Kuminetz Géza köszöntőjében a díszdoktoravatás mellett minden olyan eseményt ünnepnek nevezett, amely mérföldkövet jelent az egyetem és polgárai számára. Ilyen természetesen egy egyetem alapítása is, vagy egy doktori fokozatszerzés, a diploma átvétele, új egyetemi tanárok köszöntése az egyetemi polgárság nevében.
Az ünnepi alkalmon a rektori köszöntő után Birher Nándor, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja méltatta Hans Joast, majd Görföl Tibor, a Pécsi Tudományegyetem (PTE BTK) oktatója, a Pázmány BTK egykori tanára, a Vigilia főszerkesztője laudálta a világszerte ismert professzort. Mint mondta, Joas a társadalomtudományi, a bölcsészeti és a teológiai terület kutatóit is inspirálni tudja kérdésfelvetéseivel. Kiemelte, a professzor elméletének jelentősége abban áll, hogy rámutat: nem állja meg a helyét az a diagnózis, hogy a történelem előrehaladásával a vallás egyre jelentéktelenebbé, majd feleslegessé válik. Joast egyúttal a vallás nyilvános megmaradása védőszentjeként aposztrofálta beszédében, hangsúlyozva, hogy Joas a 20. századi eszmeáramlatokat átfogó "varázstalanodás" elméletéhez kritikusan viszonyul, kritikáját ennek az elméletnek a fenntarthatatlansága ellenében fogalmazza meg.
A társadalomtudóselőadásában arról beszélt, hogy ha a szekularizációs tétel – vagyis hogy oksági összefüggés van a modernizálódás és a vallás jelentőségvesztése között – elveszíti meggyőző erejét, valami más elvnek kell a helyébe lépnie, illetve meginognak a modern európai szekularizálódás előtörténetével kapcsolatos feltételezések is. A professzor szerint meg kell vizsgálni, milyen szekuláris és vallási forrásai vannak egy olyan ethosznak, amely az egész emberiséget átfogja és amelynek nyomán a szekularizációs vitákat meghatározó törésvonal (vallásosak kontra szekulárisok) helyett új törésvonallal találnánk szembe magunkat, az univerzalizmus és a partikularizmus ellentétével.”
Hans Joas (sz. 1948 München) az utóbbi két évtizedben tűnt fel munkásságával a vallás elvi védelmét vállaló társadalomfilozófiai műveivel, amelyekkel szekuláris gondolkodók számára is jelentős vitapartnerré vált. Legfontosabb, széles körben elismert és tárgyalt munkájának címe A Szent hatalma. A varázstalanodástörténet alternatívája (Die Macht des Heiligen. Eine Alternative zur Geschichte der Entzauberung, Suhrkamp, 2019 - a magyar fordítás jelenleg is készül). Az avatásra a Pázmány BTK Kari Tanácsának felterjesztését és az Egyetemi Tanács jóváhagyását követően került sor. Így a híres német szociológus az egyetem 34. díszdoktora olyan személyiségek társaságában, mint John Lukacs történész, I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, vagy éppen Jean Luc Marion francia filozófus.
