Milyen szempontok alapján döntöttek úgy a PPKE BTK-n, hogy elindítják a Filozófia, politika, gazdaság alapképzést?
Ehhez a képzéshez valójában szinte minden feltétel rendelkezésre állt: létezik filozófia- és politikatudományok alapszakos képzésünk, és Egyetemünk épp most kívánta amúgy is felfejleszteni a gazdasági képzéseket, így az új alapszak részét képező gazdaságtudományi tárgyak – amelyek eddig nem voltak benne a kínálatunkban –, most már rendelkezésünkre állnak. A képzés akkreditációjának további motivációja az volt, hogy magunk is messzemenőkig egyetértünk a szakalapítók szándékaival: olyan szakembereket szeretnénk képezni, akik megfelelő felkészültséggel tudnak hozzászólni a gazdasági és társadalmi kérdések kezeléséhez, valamint a politika világában is megfelelő alapokon nyugvó tudással rendelkeznek.
Milyen konkrét készségeket és tudást sajátíthatnak el a hallgatók ezen a szakon, és hogyan készíti fel őket ez a munkaerőpiacra?
Az alapvetően társadalomtudományi besorolású szak mindhárom képzési területről megfelelő mennyiségű tanóra és jól átgondoltan felépített tanterv szerint segít megérteni azokat a jelenségeket, amelyeknek előbb-utóbb a hallgatók is részesei, irányítói lehetnek. A szak ugyanis alapvetően olyan elemzői-vezetői készségeket kíván nyújtani, amelyekkel a munka világában – más szakokhoz képest – talán könnyebben helyezkedhetnek el a hallgatók. Ám mivel a képzés még országosan is újdonságnak számít, jelenleg még nem rendelkezünk elhelyezkedési statisztikai adatokkal.
Hogyan illeszkedik ez az új képzés a Kar többi szakának kínálatába, és milyen együttműködési lehetőségeket lát a jövőben a különböző tanszékek között?
A képzés valójában a PPKE JÁK és a PPKE BTK közreműködésével jött létre, ezért is vannak benne jogikaros oktatók a Heller Farkas Közgazdasági Intézetből, és a szak felelőse ezért Dr. habil. Schlett András tanár úr, aki egyébként a Pázmány BTK politikatudományi képzéseiben már régóta áttanít. Ami a karon belüli együttműködést illeti, nagy öröm volt számunkra, hogy mind a társadalomtudományi társszakok, mind a filozófia tanszék örömmel vett részt a projektben, melynek eredményeképpen akkreditált képzésként hirdethetjük meg ezt az új és izgalmas szakot.
Milyen szerepet játszik az interdiszciplinaritás a képzés struktúrájában, és hogyan segíti ez a hallgatókat abban, hogy széleskörű tudásra tegyenek szert?
A képzés kidolgozásában nagy szerepet játszott az, hogy általában a közgazdászoknak kevés a politikatudományi-társadalomtudományi tapasztalata, így nem feltétlen látnak rá – az általuk a hatékonyság érdekében szorgalmazott – gazdasági döntések következményeire. A politikatudományok szakon végzetteknek viszont igen kevés lehetőséget biztosít a képzési követelményrendszer arra, hogy elegendő közgazdasági műveltséget szedjenek magukra. Mindkét típusnak hiányzik ugyanakkor egy olyan megalapozó filozófiai háttértudása, amellyel akár az egyes emberek, akár a csoportok belső működésének és a gazdasági, valamint politikai cselekvésnek a motivációit fel tudnák mérni.
Milyen egyedi lehetőségeket kínál ez a program a diákoknak az oktatás, a kutatás és a gyakorlati tapasztalatok terén?
A szak azt a lehetőséget biztosítja, amit egy ilyen interdiszciplináris képzés adhat: kiszélesítheti a látóköröket, többletismeretet adhat olyan területekről, amelyek aztán akármelyik irányba továbbtanulási lehetőségeket biztosíthatnak a három szakterület valamelyik mesterszakjára. Úgy véljük, hogy lesznek olyanok, akik a politika és filozófia specializációt elvégezve főként tudományos irányba fognak elmozdulni, és majd kutatóként, elemzőként akarnak elhelyezkedni. A politika és gazdaság specializációt végzettek gazdaságpolitikai kérdések iránt lesznek fogékonyak, ők vélhetőleg különböző elemző intézetekben, „think tank”-ekben, társadalmi szervezetekben, pártokban, vagy a közigazgatási szférában fognak elhelyezkedni. A gazdaságpolitika és globalizáció összefüggései specializációt végzetteket pedig vélhetően elsősorban a nemzetközi gazdaság területei hívják és várják majd.
