Walter Lippmann amerikai újságíró, médiakutató Közvélemény című írásának centenáriumára emlékezve november 9-én konferenciát tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán működő Médiakultúra – vallás – nyilvánosság kutatócsoport és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete.
Az egész napos, nagy érdeklődéssel kísért tudományos tanácskozás résztvevőit a kar dékánja, Birher Nándor és a médiahatóság elnöke, Koltay András is köszöntötte, akik felvázolták a közvélemény és a nyilvánosság kérdéseinek filozófiai és alkotmányjogi kontextusait. „A közvélemény vizsgálódását azzal kell kezdenünk…” című tanácskozás első szekciója a lippmanni életmű és a közvélemény kérdésének elméleti megközelíthetőségeit fogta át.Hidas Zoltán, a Pázmány BTK Szociológia Intézetének vezetője a közvélemény szociológiájáról tartott előadásában a jelenség történetét egészen a 19. századtól tárta fel. Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora Önálló hatalmi ág-e a közvélemény? címmel a politológia irányából világította meg a kérdést.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának vezetője, Török Bernát A közvélemény formálódásának alkotmányos szempontjait tekintette át. Míg Nyakas Levente, a médiahatóság Médiatudományi Intézetének vezető kutatója Az európai médiaszabályozás nyilvánosságképét rajzolta meg a szabályozáspolitikák 20. századi kontextusába ágyazottan. A Pázmány Kommunikáció Tanszékének vezetője, Andok Mónika Lippmann közvélemény fogalmának kultúraelméleti kritikáját fogalmazta meg. Ezt követően Kovács Ákos, a Pázmány BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének vezetője a vizuális kultúra irányából tárta fel az amerikai szerző munkásságát Belső – külső képeink. A vizualitás szerepe Lippmann-nál című előadásában.
Ezt követően a hálózati kommunikáció felületein kibontakozó közvélemény jelenségére fókuszáltak az előadások. Rab Árpád, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának vezető kutatója Walter Lippmann és a digitális kultúra jövőjéről, a mesterséges intelligencia távlatairól tartott előadást. Őt Pölcz Ádám, Az ELTE tanszékvezetője követte, aki Szűts Zoltánnal közös kutatásukat mutatta be, mely az influencerek felemelkedését vizsgálta a politikai kommunikáció területén. Őt a Pécsi Tudományegyetem docense, Guld Ádám követte, aki a hálózati közvélemény jelenségéhez kapcsolódóan Gyilkos harc a figyelemért - A figyelemgazdaság új paradigmái 2022-ben témáról beszélt. A fiatal kutatók közül ugyancsak a digitális közvélemény kérdéseire fókuszált Pintér Melinda, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, Közvélemény a digitális térben - A véleményformálás új struktúrái című előadásában.
A Pázmány Jog- és Államtudományi Karának doktorandusza, az NMHH kutatója, Lendvai Gergely Ferenc a Közvélemény és cancel culture – befogadás és kiszorítás az online térben témát járta körül. A konferenciát két empirikus kutatást bemutató előadás zárta. Kovács Eszter, a Pázmány BTK történész oktatója Államszocialista valóságok és nyilvánosságok - Egy kisebbség intézményei címmel az 1980-as évek Romániájába vezette a hallgatóságot egy esettanulmány bemutatásával. Végezetül László Tamás, az ELTE doktorandusza Széttartó utak a médiahasználatban – Pillanatkép a magyar társadalom médiához fűződő viszonyáról egy empirikus kutatás fényében című előadása zárta a konferenciát. A tanácskozás anyagából a szervezők 2023 tavaszán konferenciakötetet terveznek megjelentetni.
