
A négy jelenetből álló színdarab a híres csíksomlyói, 18. századi ferences drámakorpusz része. Egy ismeretlen csíksomlyói ferences gimnáziumi paptanár alkotása, amely unikális darab, a magyar színház- és lelkiségtörténet egyetlen Nagyboldogasszony-játéka. E misztériumjáték egyedülálló mivoltát a forrásvidéke is bizonyítja, ugyanis távoli előzménye az ókeresztény apokrif Transitus Mariae című evangélium, továbbá Jacobus de Voragine Legenda aurea (13. század) műve és Nicolaus Wenator moldvai püspök (15. század) dramatikus Credója. Az előadás méltó helyszínen, a Szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony Ferences Templom 1500 táján épült gótikus szentélyében, a Napbaöltözött Asszony kegyképe előtt zajlott 2026. október 12-én nagyszámú és értő közönség szeme láttára.

Karunk magyar-történelem szakos alumnusa, a biatorbágyi gimnázium tanára, Szatai Dóra rendezésében és a szintén alumnusunk, Garamhegyi Gellért dramaturg, továbbá a beszédtechnikai felkészítést végző Horváth Olivér pázmányos történész doktorandusz munkája nyomán megszólaló misztériumjátékban Mária szerepét Székely-Kellner Tímea Lídia hiteles alakítása tette átélhetővé. Az előadás az apostolok oszlása jelenetével kezdődött: pünkösd után Jeruzsálemben a 12 apostol Péter vezetésével sorsot húzott, hogy a világ melyik országába induljon hirdetni az evangéliumot. Mindegyik apostol először a 12 részre osztott Credo – Hiszekegy rá eső részét recitálta gregorián dallamon, majd elmondta, hogy hová szól a küldetése. Az apostolokat Billédi Boglárka (Mátyás), Garamhegyi Gellért (Fülöp), Heverdle Réka (András), Horváth Olivér (idősebb Jakab), Kimmel Máté (János), Matus Kata Mandula (ifjabb Jakab), Mészáros Fülöp (Bertalan), Molnár Adrienn (Tamás), Molnár Domonkos (Tádé), Sárkány Viktor (Simon), Tiszttartó Márton (Máté) és Varsa Márton (Péter) jelenítette meg. A második jelenetben a Szentháromság tagjai szólaltak meg a „mennyből”, az angyali kar mögül: az Atyaúristennek képeként Gál Péter, a Fiú Istennek képeként Bereczki Gergely és a Szentlélek Istennek képeként Billédi Boglárka eldöntötte, hogy Szűz Máriát testestől és lelkestől fölveszi a mennybe. Eközben a Szentháromság tagjai – színpadi hitoktatásként – önmaguk és Szűz Mária életének és létének lényegéről verseltek: a teremtésről, Mária szeplőtelen fogantatásáról, a Szentháromság eredéséről, Jézus Krisztus megtestesüléséről és végül Mária mennybevételéről. A színdarab a közép- és barokk kori hagyomány és a népi tradíció emberi elemeit, az égi és a földi Anya szerepének összekapcsolódását is bemutatta a következő szcénákkal: a Horváth Luca és Spissich Karolin személyében megjelenő angyalok jelentették Máriának a közelgő földi halálát, kinek fia, Jézus is megjelent Bereczki Gergely szerepében, majd a Barna Lili Kata bátor hangján megszólaló angyal hívására visszatértek az apostolok Mária halálos ágyához. Az Istenanya elszenderülésekor a Horváth Luca által énekelt Laetatus sum in his quae dicta sunt mihi, in domum Domini ibimus – Vigadtam, mikor azt mondották nékem, fölmegyünk az Úr házába zsoltárrészlet (Ps. 121,1) hangzott el az 1500 körül készített Csíksomlyói Cantionale lapjairól származó gregorián dallamon. Mária mennybevétele és égi koronázása idején angyali szerepben Spissich Karolin és Horváth Luca énekhangján a csíksomlyói Kájoni Cantionale Nagyboldogasszony-énekei szólaltak meg rábaközi népi gyűjtés dallamán. Szűz Mária folyamatos mennyei közbenjáró szerepét Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből a Vasárnap hajnalba’ harmat száll a földre kezdetű, dramatizált palócföldi archaikus népi imádsággal mutatta be a BÖSZK előadása: Lőrincz Jana narrátori bevezetője után Mária a fia és saját keserves fájdalmaira hivatkozva ment meg egy bűnös lelket a pokoltól. A megrendítő szépségű előadást a közönséggel együtt énekelt Felvitetett magas mennyországba kezdetű népének zárta.

Az előadás során elhangzott népénekek a Kájoni János ferences egyházzenész által szerkesztett és Csíksomlyón 1676-ban, majd 1719-ben kinyomtatott Cantionale Catholicum énekeskönyvből szólaltak meg székely, moldvai csángó és nyugat-dunántúli népi gyűjtés dallamán Barna Lili Kata, Heverdle Réka, Horváth Luca, Jakobi Johanna, Körössy Kata, Matus Kata Mandula, Medgyesy S. Norbert és Spissich Karolin tolmácsolásában. A kórusban énekelt az immár 11 éve színköri tag, Sallai Regina irodalomtörténész doktorandusz, a PPKE BTK Nemzetközi és Politikatudományi Intézet Politológia Tanszékének egyetemi tanársegédje is.

A cselekményhű jelmezek a nagykanizsai Kovácsné Zakócs Erzsébet munkáját dicsérik. A pázmányos történelem szakos Domahidy Veronka a Szentháromság személyeit ábrázolta saját készítésű allegorikus táblákkal. A színdarab szövegét és énekeit a szeged-alsóvárosi előadással 25. évadját kezdő Boldog Özséb Színtársulat alapító-vezetője, Medgyesy S. Norbert, a PPKE BTK Újkori Történeti Tanszékének habilitált egyetemi docense, a Régi Magyar Dráma Kutatócsoport és a Szent István Tudományos Akadémia tagja állította össze.

A bemutató a nézők lelkében igazi katarzist és tanulságot okozott, melyet nemcsak az elmélyült csend után kitörő hosszú taps tanúsított, hanem a színtársulat Emlékkönyvébe írt, „Megható és maradandó misztikumról” szóló bejegyzések is:
- „Köszönöm, hogy átélhetővé tettétek a misztériumot! Őszintén gratulálok ehhez az előadáshoz, felejthetetlen élmény volt. Régóta ismerem a csíksomlyói darabokat, sokat tudok róluk, a szemináriumaimon is minden évben téma, láttam már több, szintén nagyszerű előadást a BÖSZK bemutatásában, de én most értettem és tapasztaltam meg úgy igazán, hogy mi is lehetett a „titka” a csíksomlyói diákszínjátszásnak. Ezzel nem vagyok egyedül, mert mögöttem valaki megjegyezte: ez olyan volt, mint egy lelkigyakorlat… Tanárként pedig nagyon tudom értékelni, hogy megtanulták ezt a régi szöveget, nem is beszélve a gyönyörű éneklésről! Vigyék magukkal ezeket az értékeket a hétköznapjaikba is!” (Kolozsvári egyetemi tanár)
- „Deo gratias! És a csodálatos színtársulatnak is ezért a gyönyörű élményért.” (Zágrábi egyetemi tanár)
- „Köszönjük a felejthetetlen élményt! Karl Rahner, a 20. század egyik legnagyobb teológusa azt mondta, hogy a teológiának nem szabad egy zárt közösség zárt nyelvének lennie. A csíksomlyói misztériumjáték több száz évével a mai kor emberének kérdéseire is választ ad!”
- „A misztériumok ilyen előadásmódja azért áll közel hozzánk, mert úgy érezzük, hogy az esemény a mi kultúránkban elevenedik meg. Így önmagunkat a játék részeseivé tesszük. Kívánok sok örömet az ilyen fajta misszióhoz és evangelizációhoz.” (Egyháztörténész, áldozópap)
- „Saját szívük-lelkük felemelésén túl mások számára is Isten-élményt nyújtsanak a társulat tagjai.” (Egyházzenész és népzenekutató)
- „Példaértékű, hogy 18. századi ferences iskoladrámát ilyen lelkesedéssel és professzionális előadással adnak elő a 21. századi egyetemista fiatalok! Ez nem egy mindennapi és evidens dolog. Legyenek mindannyian büszkék erre az egyedülálló örökségvédő munkára!” (Szegedi egyetemi tanár)
A Boldog Özséb Színtársulat tagjai köszönik a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának anyagi segítségét.

Írta: PPKE BTK Boldog Özséb Színtársulat
Fotó: Heltay Panni