2024. június 13-án a Pázmány BTK konferenciát tartott Megszabadító igazságszolgáltatás címmel. A konferencia témája a helyreállító igazságszolgáltatás, büntetőjogi (civil) és egyházjogi összehasonlításban.

„Az állam büntető hatalma arra szolgál, hogy az egyén biztonságát védje. Egyrészt azáltal, hogy a támadást vagy sértést megtorolva, a sértőt a saját állásfoglalása megváltoztatására indítsa, másrészt azáltal, hogy a büntetéssel fenyegetés másokat a hasonló sértésektől visszatartson, végül azáltal is, hogy azokat a helyzeteket, amelyekben valaki élete és emberi méltósága fenyegethető, megszüntesse, minimumra csökkentse.”   

(Dr. Zlinszky János alkotmánybíró párhuzamos véleménye, 23/1990. (X. 31.) AB határozat)  

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar, 2024. június 13-án megrendezett konferenciájának célja az igazságszolgáltatás azon arcának felvázolása volt, amely a hagyományos és általánosan ismert peres és bírósági eljárásoktól eltérő, más módon határozza meg az igazság keresését, annak érvényre juttatását.

A fenti idézetben a PPKE JÁK alapító dékánja a büntetés céljának többes tulajdonságát fejti ki. A szakirodalom megkülönböztet megtorló (repressív) igazságszolgáltatást, megelőző (preventív) igazságszolgáltatást és helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatást. Az állam akkor jár el helyesen, ha a bűncselekmény elbírálása során mindhárom eszköz és szempont érvényesülni tud.  

Az igazságszolgáltatás alternatívaként a büntetőjogban, de más jogterületeken is alkalmazta azokat a diverziós eszközöket, amelyek lehetőséget nyújtottak az elkövetők vonatkozásában nem csupán a bűncselekmény megtorlására, de annak káros következményeinek jóvátételére; illetve a speciális és generális prevencióra. 

János – evangéliumában – leírja a házasságtörésen ért asszony esetét, akit a Mester elé vezetnek, hogy ő törvénykezzen felette, és kimondja a Mózesi törvény szerinti szankciót. Jézus az evangélium szerint egy más megoldást, elterelést választ (Jn 8, 11), nem szab ki büntetést. Az asszony esélyt kap a változtatásra. A lehetőségben benne rejlik az alkalom a beismerésre, megbánásra, megbocsátásra, mely magával vonja a jóvátételt és az életmódváltoztatást.

A konferencia lehetőséget nyújtott arra, hogy kiszélesítsük látásmódunkat és felismerjük azokat a jogrendszerünkben rejlő lehetőségeket, melyek nyomán az igazságszolgáltatás teljesebb tud lenni, jobban el tudja érni célját; és nem utolsó sorban a bűncselekmény áldozatai (sértettek) teljes értékű részesei lehetnek az egyes eljárásoknak, jogaikat és érdekeiket hathatósabban tudják megjeleníteni.  

Az igazságszolgáltatásnak nem lehet kizárólagos célja pusztán a bűnös (bűnelkövető) megbüntetése, erkölcsileg is helyesebb, ha az elkövető megjobbítása, és a sérelem helyreállítása kerül első helyre, vagy legalábbis nem marad el. Nem véletlen, hogy a konferencia mottója a Zsoltárok könyvéből vett idézet mely szerint „Igazságos az Úr elvágta a bűnösök kötelét” (Zsolt 129, 4).

A megszabadító igazságszolgáltatás alatt a bűnelkövetői életformától való megszabadulást értjük, amelynek feltételei vannak, és az igazságszolgáltatás valamennyi szereplőjének bevonását feltételezi, továbbá a társadalom felelősségét és cselekvését is igényli. Az úgynevezett ’alternatív vitarendezési módok’ alkalmazhatóságának érdekében – mivel pontos és az eredményesség szempontjából lényeges feltételeknek meg kell valósulniuk – a jogalkotó megalkotta a közvetítői eljárások feltételeit.  

A konferencia előadásai ezeknek a feltételeknek, jogelveknek és nem utolsó sorban metajurisztikai szempontból lényeges teológiai megfontolásoknak az áttekintését célozta meg.

A konferenciát Ft. Dr. Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora nyitotta meg. Az első előadó Dr. Csák Zsolt egyetemi tanár, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője volt, előadásának címe: A resztoratív igazságszolgáltatás és a konszenzuális eljárások viszonya.  

A Kánonjogi Posztgraduális Intézet tanára, Ft. Dr. Artner Péter egyetemi docens az Őszinte bűnbánat és tevékeny megbánás címmel tartott előadást, Lovas Zsuzsanna klinikai szakpszichológus pedig a Mediáció módszertana címmel vezette elő gondolatait.

A konferencia témáját Dr. Villám Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mediátor - Alternatív vitarendezés szakirányú továbbképzés szakfelelőse mutatta be.   

A konferenciával a szervezőknek kifejezett célja volt, hogy ez az alkalom egy folyamat kezdete lehessen, amely által szélesebb körben megismerhetővé válhatnak azok a szakterületek (családügyi, egészségügyi, fogyasztóvédelemi, gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, büntetőügyi, szabálysértési), jogágak, amelyek keretében alkalmazható a közvetítői eljárás, mint a vitarendezés alternatív formája.  

Továbbá fontosnak tartjuk, hogy megszilárdulhasson és megfelelő elfogadottsággal rendelkezzen a mediátori hivatásrend hazánkban. A társadalom szélesebb köreiben ismert és jól alkalmazható alternatívaként jelenhessen meg a közvetítői eljárás, az emberi konfliktusok, viták, sérelmek, érdekellentétek orvoslása érdekében. A mediáció igen gazdag módszertani elemei, valamint jogszabályi beágyazódása egy központi célt szolgál, hogy megnyissa az utat a lelki kiengesztelődés lehetőségének, amely által a részes felek és a bizalomvesztést elszenvedő közösség a megbékélés állapotára juthassanak.  

(Az összefoglalót írta: Villám Péter)