2019. május 23-án van 401. évfordulója a kora újkori Európa arculatát alapvetően meghatározó harmincéves háború (1618–1648) kitörésének, a nevezetes prágai defenesztrációnak. Nem véletlen, hogy ezen a napon lát napvilágot a Fraknói Kutatócsoport nemzetközi kutatási kooperációban készült új kötete, mely az egyetemes és magyar historiográfia régi adósságának tesz eleget: “Negozio del S.r Card. Pasman”. Péter Pázmány’s Imperial Embassage to Rome in 1632. (With Unpublished Vatican Documents) (CVH II/7), written and edited by Rotraud Becker, Péter Tusor, Budapest–Rome 2019.
Pázmány Péter 1632. évi, diplomáciai botrányokkal tűzdelt római követjárása nemcsak a magyar történelem, különösen az egyház- és diplomáciatörténet fontos fejezete. Egyúttal a pápaságtörténet és a 400 éve zajló harmincéves háború kiemelt eseménye, melynek modern és alapos feldolgozását a korszak neves ismerője, Georg Lutz már évtizedekkel ezelőtt sürgette. A kutatás forrásbázisát Pázmány követségének 19. és 20. századi eleji kiadott iratai, a pápai Államtitkárság és a bécsi nunciatúra a társszerző Rotraud Becker által 2013-ban publikált levelezése, illetve a jelen kötetben közreadásra kerülő államtitkársági jegyzőkönyvek és discorsók, továbbá az esztergomi prímási levéltárból feltárt kiegészítő anyag képezi. A források olvasása, illetve elemzése közben megelevenedik az olvasó előtt a történeti atmoszféra. A magyar bíboros római követségéből a pápai audienciákat és a Lorenzo Azzolini államtitkárral folytatott tárgyalásokat szinte valós időben lehet átélni 400 esztendő történeti távlatából. A vatikáni forrásoknak köszönhetően a történeti megismerés egészen különleges távlatai nyílnak meg.
A most lezárt részprojekt a Fraknói Kutatócsoport – melynek székhelye a katolikus egyetem – az alapító és névadó Pázmány Péterre irányuló vatikáni kutatásainak (vö. CVH I/3, CVH I/13, CVH II/6) újabb fontos állomása.
A kötet angol nyelvű, a Chapter I–II magyarul is olvasható, a források olaszul és latinul íródtak, használatukat angol és magyar tartalmi kivonatok segítik. Az angol részeket Gátas-Palotai Ágnes fordította, Rotraud Becker fejezetét (Chapter I) pedig németből Forgó András magyarította. A teljes kötet online olvasható, letölthető.
