Interdiszciplináris családtudomány szak indul a PPKE BTK Szociológiai Intézetének gondozásában 2026 szeptemberétől. A szakindítással kapcsolatban az ötletgazdát, Dr. Rosta Andrea docens asszonyt kérdeztük. 

Hogyan merült fel az interdiszciplináris családtudomány egyetemi oktatásának gondolata a Pázmányon? 

A család vizsgálata a pázmányos szociológia egyik meghatározó területe. Oktatóink közül sokan foglalkoznak a családi élet, a párkapcsolat, a gyermekvállalás, a generációk közötti kapcsolatok vagy a családpolitika kérdéseivel, így hallgatóink szakdolgozati és doktori témái között is rendszeresen megjelenik a család. 

A témát sokféle nézőpontból vizsgáljuk. Foglalkozunk a család történeti és kulturális változásaival, antropológiai sajátosságaival, társadalmi helyével, valamint pszichológiai és mentálhigiénés vonatkozásaival. Az intézethez tartozó kollégák kutatásaiban - az Intézet szociológiai hátterének széles módszertani spektruma segítségével - kvantitatív és kvalitatív módszereket is alkalmazunk a társadalom egyik legfontosabb egységének megismerésére: kérdőíves adatfelvételek, interjúk, megfigyelések és esettanulmányok segítségével igyekszünk megérteni a családok mindennapi működését és társadalmi beágyazottságát. 

Néha még magam is rácsodálkozom, milyen utat tett meg a Pázmány Szociológiai Intézete a család témájában, és mennyire nyitott volt az újításokra a hagyományos szociológusképzés mellett. A szociológia tudományos keretein belül a családokkal való foglalkozás jellemzően a családszociológia, a demográfiai, valamint a család- és szociálpolitika tématerületekben jelenik meg. De ide sorolnám azokat a falukutató táborokat is, ahol hallgatóink rendhagyó módon tekinthetnek be a családok életébe a legkülönbözőbb témákban. Mindezek több évtizedes kutatási és oktatási tapasztalata nyomán rengeteg tudás halmozódott fel Intézetünkben. 

Mindennek kiaknázására szélesítettünk az olyan képzések irányába, ahol még nyomatékosabban megjelenhetett a családokkal való gyakorlati foglalkozás és a családok valamilyen módú támogatása. A most induló szakot több, az Intézetünkben korábban indított képzésünk alapozta meg, amelyek sok szempontból direktívebben érintették a család széles témáját. 2013-tól fogadtuk a szociálpedagógia alapszak nappalis és levelezős hallgatóit. 2023-ban az Intézet indította el a pszichológia levelező képzést, 2024-től pedig a mentálhigiénés családkonzulens mesterszakkal bővült a Szociológia Intézet nyújtotta tanulmányi lehetőségek köre.  

E képzéseken váltak igazán egyértelművé számunkra a család témájában a magunk felelősségvállalásának lehetőségei. A családokban tapasztalt szociológiai és pszichológiai változások, a család témája iránti hallgatói érdeklődés növekedése, oktatóink kutatási palettája, a családokat érintő tantárgyi háttér széles spektruma, továbbá az Intézetre jellemző holisztikus- és rendszerszemlélet természetes módon vezetett ahhoz, hogy közös céljainkat egy önálló képzési keretben fogalmazzuk meg, és a közös gondolkodást a gyakorlatban is kibontakoztassuk. Ennek eredményeként jött létre a társadalomtudományi és szociálpszichológiai alapokra épülő interdiszciplináris családtudomány szak. 

Ez a képzés elméleti alapot ad a család belső működésének megértéséhez, a családtagok közötti kapcsolati dinamikák felismeréséhez, a családra gyakorolt társadalmi mechanizmusok megismeréséhez, továbbá a család szociális és pszichológiai szerepének tudatosításához. A képzés célja, hogy a nálunk végzett szakemberek a családokat egyéni, kapcsolati, közösségi és társadalmi összefüggéseikben egyaránt értelmezni, kutatni és szakmai életükben támogatni tudják. 

Kiket várnak erre a szakra? 

A képzés elsősorban olyan jelentkezők számára ajánlott, akik jelenlegi vagy tervezett szakmai tevékenységük során családokkal, családban élő egyénekkel, gyermekekkel, szülőkkel vagy más családtagokkal dolgoznak. 

Különösen releváns lehet mindazok számára, akik a család társadalmi szerepe, intézményi beágyazottsága, működési sajátosságai, valamint belső kapcsolatrendszere és a tágabb társadalmi környezete közötti összefüggések iránt érdeklődnek. 

A képzés interdiszciplináris szemléletben közelít a család kérdésköréhez. A szociológiai megközelítést jogi, gazdasági, társadalompolitikai, pszichológiai és szociálpszichológiai nézőpontok egészítik ki. Ennek megfelelően a képzés azoknak is értékes tudást kínál, akiket a családi kapcsolatok interperszonális dinamikája és pszichológiai vonatkozásai mellett a családokat érintő intézmények, szabályozások, szolgáltatások és társadalmi folyamatok vizsgálata is foglalkoztat. 

A szak ugyanakkor szélesebb érdeklődői kör számára is nyitott. A család az életút meghatározó közege: családba születünk, a korai és kitüntetett szocializációs időszakunk ide köt bennünket, a gyermek- és fiatalkorban különös hangsúllyal formálódó személyiségfejlődésünk, a gondoskodási kapcsolatok és sokak számára a saját család alapításának egyik legfontosabb színtere.  

 Ilyenformán mindenki érintett család-témában, és nagyon izgalmasnak tűnik a gyakorlatban és szubjektíven megtapasztaltakat tudományos alapokra helyezve értelmezni, megalapozni, hogy a családi életben szerzett személyes tapasztalatok tudományos megközelítésekkel, rendszerezett ismeretekkel és szakmai elemzési eszközökkel egészüljenek ki. 

Még inspirálóbbnak találom azt a lehetőséget, hogy az egyes évfolyamokban összegyűlt, különböző életkorokkal és családi háttérrel rendelkező, akár más szakmai közegből érkező hallgatók kicseréljek egymással megéléseiket, tudásukat és tapasztalataikat a témában.    

Milyen képzési tematikára számíthatnak a jelentkezők? 

A mesterszak átfogó, interdiszciplináris ismereteket nyújt a család értelmezéséről, történeti változásairól, társadalmi beágyazottságáról és jelenkori kihívásairól. A hallgatók megismerkednek a családtudomány és a családszociológia alapjaival, a család szociálantropológiai megközelítéseivel, valamint a család fogalmának kulturális, történeti és vallási értelmezéseivel. A képzés kitér a gyermekfogalom és a gyermekkel való foglalkozás társadalomtörténetére, a család művészeti reprezentációira, továbbá a család nagy világvallásokban megjelenő értelmezéseire is. 

A tananyag középpontjában a családi élet működésének és változásainak vizsgálata áll. Foglalkozunk a családi rendszerszemlélettel, a családtagok közötti kapcsolati és kommunikációs dinamikákkal, a kötődés és a kötődési zavarok kérdéseivel, valamint a családi konfliktusok rendszerszemléletű értelmezésével. Kiemelt figyelmet kapnak a nemi szerepek változásai, a családi identitás és emlékezet, a transzgenerációs örökségek, valamint a családi devianciák és azok összefüggései. 

A képzés a családi életutat a születéstől az életkori és fejlődési ciklusokon át a veszteségek, a gyász és az átalakulások időszakáig követi. Ennek részeként tárgyaljuk a szülés és születés életeseményét, a párkapcsolati és családi életciklusokat, az egyes generációk sajátosságait, valamint a speciális családok és sajátos családi élethelyzetek kérdéseit. A hallgatók megismerik a családi mentálhigiéné és egészségfejlesztés alapjait, valamint bevezetést kapnak a családokkal kapcsolatos segítő intervenciós módszerekbe. 

A családokat körülvevő társadalmi és intézményi környezet szintén hangsúlyos terület. A hallgatók tanulmányozzák a család- és népesedéspolitika főbb kérdéseit, a családokat érintő társadalmi intézményrendszereket, valamint a család- és gyermekvédelmi jog alapvető területeit. Nemzetközi kitekintésben vizsgáljuk a családok helyzetét, a különböző országokban megjelenő családpolitikai modelleket és társadalmi folyamatokat. 

A képzés fontos eleme a kutatásmódszertani felkészítés. A hallgatók kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket sajátítanak el, és megismerkednek a családok vizsgálatának sajátos tudományos kérdéseivel. A módszertani képzés része az egyéni élettörténetekre épülő családtörténeti kutatás, a családfa- és rokonsági kapcsolatok elemzése, valamint az életkori csoportok és generációk kutatásának megközelítései. 

Mi a Pázmányon induló képzés sajátossága? 

A családok az elmúlt évtizedekben jelentős összetételi, társadalmi, kulturális és életmódbeli változásokon mentek keresztül. Átalakulnak a családi és generációs együttélés és kapcsolattartás formái, bővül és differenciálódik a család fogalma, valamint változik az is, hogy az egyének kit tekintenek szűkebb vagy tágabb családjuk részének. Ezzel párhuzamosan a családhoz, illetve más közösségekhez kapcsolódó támasz- és gondoskodási viszonyok is új mintázatokat öltenek. Átalakulóban vannak a családon belüli hagyományos szerepek és feladatmegosztások, továbbá bizonyos tekintetben átalakulnak a családnak a társadalom részére végzett feladatkörei is. Mindezekre a szociológiának is reagálnia kell. 

A képzés e változási folyamatokat a legkorszerűbb társadalomtudományi és szociálpszichológiai kutatások eredményeire építve vizsgálja. Oktatóink olyan szakemberek, akik kutatási és szakmai munkájukban közvetlenül foglalkoznak a családok működésével, a családi és családon belüli generációs kapcsolatok változásaival, továbbá a családokat érintő intézményi, jogi, gazdasági és társadalompolitikai kérdésekkel. 

A képzés meghatározó sajátossága a holisztikus szemlélet, vagyis annak tapasztalása, hogy érzéseink, gondolataink, viselkedésünk nem önmagukban léteznek, hanem folyamatos, néhol láthatatlan kölcsönös összefüggések, egymásra hatások keretében. Az általunk képviselt és cirkuláris okságra épülő rendszerszemléletben az egyén (vagyis mi magunk) nem ismerhető  és érthető meg a családi beágyazottság, családi háttere nélkül. Ahogy magát a családot sem elszigetelt egységként, hanem belső kapcsolatrendszerrel rendelkező, ugyanakkor tágabb társadalmi, kulturális, intézményi és közösségi környezetbe ágyazott valóságként értelmezzük. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a családi élet egyéni, kapcsolati és társadalmi dimenziói egymással összefüggésben és kölcsönös befolyással jelenjenek meg. 

Egyetemünk szellemi világát követve a képzés szemléleti hátterének további fontos eleme a tágan értelmezett keresztény társadalom- és emberkép is. Ez az emberi méltóság, a kapcsolatokban megvalósuló tisztelet, felelősség, a gondoskodás és a közösségi szolidaritás értékeit helyezi a középpontba, miközben nyitottan, elfogadóan és tudományos igénnyel vizsgálja a családok sokféle élethelyzetét és tapasztalatát. 

Milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki ide szeretne jelentkezni? 

A mesterképzés előfeltétele egy alapszakos diploma. Ha a jelentkező rendelkezik társadalomtudományi képzési területen szerzett alapdiplomával (szociológia, társadalmi tanulmányok, kulturális antropológia, szociálpedagógia, szociális munka), akkor ezeket teljes kreditértékkel beszámítjuk. Ezen túl más alapképzettséggel is lehet jelentkezni. Ilyenkor az egyetem előír adott tárgykörökben bizonyos kreditmennyiséget, és szükség lehet kreditátviteli kérelemre, esetleg további meghatározott kurzusok elvégzésére a kötelező órákon felül, de ezeket személyre szólóan határozzuk meg az elvégzett alapképzés szerint. 

Hogyan zajlik a felvételi eljárás? 

A 2026 szeptemberében induló képzésre pótfelvételi eljárásban lehet jelentkezni a felvi.hu-n olyanoknak, akik az általános eljárás során nem adták be jelentkezésüket egy egyetemre sem, vagy nem vették fel őket egyetlen helyre sem. Fontos, hogy a pótfelvételi eljárásban csak egy helyet (szakot) lehet megjelölni. A jelentkezési felületet a felvi.hu-n az általános eljárás ponthatárainak kihirdetése után nyitják meg. Július végén már érdemes figyelni a felvi-t. Ha az érdeklődő beadta a jelentkezését, el kell jönnie egy szóbeli meghallgatásra, ahol a felvételiző motivációját, szakmai elköteleződését, a családdal kapcsolatos rendszerszemléletű gondolkodásmódját, problémamegoldó attitűdjeit, esetleges szakmai útját mérjük fel. 

A 2027-2028-as tanévtől a szakra történő jelentkezés a felvi.hu-n keresztül, rendes eljárásban zajlik.   

Államilag finanszírozott helyeket is kínál a szak? 

Igen. Bár a pótfelvételin általában önköltséges formában zajló képzésekre lehet jelentkezni, az interdiszciplináris családtudomány szakunkat államilag finanszírozott formában is elérhetővé tesszük. 

Milyen képzési rendszerben zajlik majd az oktatás? 

A képzés levelező formában valósul meg, ami azt jelenti, hogy péntek délutánonként és szombaton egész nap, jellemzően kéthetente lesznek órák.   

Hogyan hasznosítható az itt megszerzett tudás? 

A képzés rendszerszemléletben igyekszik formálni a képzésben részt vevők látásmódját, hogy átlássák, miként kapcsolódik a család a nagyobb környezeti rendszerekhez, illetve a családtagok a belső családi rendszerükhöz. Olyan szakembereket képzünk, akik szívesen vesznek részt a családi életciklust és különböző élteseményeket övező események, interperszonális kapcsolatok, a családot körülvevő intézmények társadalomtudományi és szociálpszichológiai vizsgálatában, elemzésében. A mesterszak hozzásegíti a hallgatókat ahhoz, hogy bővítsék a családdal kapcsolatos tudásukat, elmélyítsék és a gyakorlatban használhatóvá tegyék a rendszerszemléletben való gondolkodást, továbbá új szakmai orientációkat és hatékonyabb beavatkozásokat keressenek a családokkal foglalkozó szociális-, egészségügyi-, oktatási- és szakpolitikai területeken. 

A mesterszak felkészíti a hallgatókat a doktori képzésbe való belépésre és a tudományos kutatásra. A Pázmány Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán lehet jelentkezni Társadalomtudományi Doktori Iskolába is, ahol a mesterszakon megkezdett kutatások kiteljesedhetnek.  

Azt gondolom, hogy azok a hallgatók, akik ezen a szakon folytatják tanulmányaikat, többségében egy mélyebb szakmai és személyes indíttatásból teszik ezt. Az emberek és a családok irányába megnyilvánuló kíváncsiság, a szakmai elköteleződés a családok támogatásában, a társadalmi felelősségvállalás a segítő beavatkozásra, a tenni akarás, de a saját önismereti tér növelése mind ott vannak csírájában a jelentkező hallgatókban, mi pedig ennek kibontására, hatékonyabbá tételére vállalkozunk.   

Az interjút készítette: Menich Dóra 

Az Interdiszciplináris családtudomány mesterszakra való jelentkezés feltételeiről és eljárási rendjéről itt lehet bővebben olvasni.