A kétnapos intenzív terepmunka jelentőségéről sajtótájékoztatón számoltak be a Szombathelyi Egyházmegye és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem képviselői. A vizsgálatokra többek között a szombathelyi Székesegyház padjainak helyreállításához kapcsolódó munkálatok adtak lehetőséget: az 1945-ös bombázásban elpusztult egykori padsorok rekonstrukciója előtt talajradaros mérésekkel térképezték fel a templom alatti területet. 

A sajtótájékoztatón Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a PPKE nagykancellárja arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt megismerése identitásunk megértésének is fontos része. Szombathely ebből a szempontból különleges város: a római kortól kezdve folyamatosan lakott település, Szent Márton szülőhelye, keresztény közössége pedig a népvándorlás időszakában is fennmaradt. 

Dr. Birher Nándor Máté, a Pázmány BTK dékánja az eseményen kiemelte, hogy a kutatás megvalósulását három tényező szerencsés találkozása segítette: az egyetem és fenntartója közötti szoros kapcsolat, a roncsolásmentes radartechnológia fejlődése, valamint a történelem és a kulturális örökség iránti tisztelet. 

A dékán felidézte azt is, hogy a Pázmányon már 1777-ben létrejött az első régészeti tanszék, amelynek legkorábbi kutatásai éppen Szombathelyhez kötődtek. Hangsúlyozta: az egyetem oktatási, kutatási és társadalmi szolgálati küldetése ezen a projekten egyszerre valósulhat meg. A terepi munkában a Pázmány BTK hallgatói is részt vettek, így tanulmányaik során közvetlen gyakorlati tapasztalatot szerezhettek egy jelentős régészeti kutatásban. 

Dr. Major Balázs, a PPKE BTK Régészettudományi Intézetének vezetője hangsúlyozta, hogy a vizsgálatokat szoros szakmai együttműködésben végzik a Savaria Múzeum munkatársaival. Szombathely, az egykori Savaria már a római korban is kiemelkedő jelentőségű település volt: a Borostyánkő út egyik fontos gazdasági központjaként működött, a 4. században pedig Pannonia Prima tartomány székhelyévé vált, ahol a helytartói palota is állt. 

A város történeti rétegzettsége különösen értékessé teszi a mostani vizsgálatokat. A Romkertben Szent Márton korából származó falmaradványok is fennmaradtak, miközben a középkori és Karoling-kori emlékek egy része ma a Székesegyház épülete alatt található. A modern régészeti technológiának köszönhetően ezek a struktúrák immár fúrás és bontás nélkül is vizsgálhatók. 

Dr. Langó Péter, a Pázmány BTK Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője a kutatás első eredményeiről is beszámolt. A talajradaros mérések alapján a Székesegyház oltárterülete alatt és mögött jelentős római és középkori falmaradványok húzódhatnak. A szakemberek azt remélik, hogy az összegyűjtött adatok elemzésével pontosabb képet alkothatnak a római kori emlékekről, az egykori Karoling erődítésről, valamint a középkori püspöki palotáról és annak védműveiről. 

A kutatás a következő hetekben az összegyűjtött nagy mennyiségű adat feldolgozásával folytatódik, majd októberben újabb terepvizsgálatok kezdődnek a Püspöki Palota kertjében és a környező egyházi épületek területén. 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szombathelyi Egyházmegye együttműködése a Romkert jövőbeni fejlesztésére is kiterjed. A tervek szerint a terület a későbbiekben a fiatalabb generációk számára is átélhető módon mutathatja be Szombathely gazdag múltját, akár egykori római épületek rekonstrukciójának segítségével. 

Wimmer Roland székesegyházi plébános elmondta, hogy a kutatási és felújítási munkálatok szervesen illeszkednek a Szombathelyi Egyházmegye alapításának közelgő, 250. évfordulójára történő felkészülésbe. 

Forrás: Szombathelyi Egyházmegye Facebook oldala 
Fotó: Szombathelyi Egyházmegye; Takáts Mór Bendegúz, laboratórium-vezető, PPKE BTK Régészettudományi Intézet Archeometriai Laboratórium