Milyen egyedi lehetőségeket kínál az új gazdálkodási és menedzsment alapszakos képzés a diákoknak az oktatás, a kutatás és a gyakorlati tapasztalatok terén?
Azt hiszem, a képzés egyedisége nem pusztán abból fakad, hogy ez egy katolikus egyetem gazdaságtudományi képzése, bár nyilvánvalóan ez is egy sajátos szempont. A képzés legfontosabb sajátossága azonban a tudomány legfrissebb eredményeinek beépítése; a logikusan felépített képzési terv és a kitűnő oktatógárda, amely révén olyan különlegesen újszerű és magas minőségű képzést garantálunk, amely – bátran állíthatjuk – ritka a hazai kínálatban. Az operációkutatás, az összehasonlító gazdaságtan, az e-business vagy a tevékenységmenedzsment kurzusok mellett a hallgatók egyéni projektek kidolgozásával készülhetnek fel arra, hogy önálló életük során ne meglepetésként érjék őket a kihívások, hanem felkészülten és magabiztosan szálljanak szembe azokkal. Ezen túl a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen különös hangsúlyt fektetünk a közösségi értékekre, valamint arra, hogy minden diák számára biztosítsunk egy támogató és ösztönző tanulási környezetet.
Milyen szempontok alapján döntöttek úgy a PPKE BTK-n, hogy elindítják az új képzést?
Az Egyetem régóta fontolgatja a gazdaságtudományi szakok indítását, ez először a Jog- és Államtudományi Kar alapításakor merült fel 1995-ben – ennek eredménye a Heller Farkas Közgazdasági Intézet –, majd az ezredforduló környékén került elő újra ez az ötlet, amit akkor a fenntartó még korainak tartott. Birher Nándor dékán úr felvetésére indult újra a szervezés, mivel a társadalomtudományi besorolású filozófia, politika, gazdaság BA szakot is meghirdettük, amelynek egyharmada gazdaságtudomány. Tehát adott volt a jogi karunkon egy szakmailag nagyon erős oktatógárda a Heller Farkas Intézetben, illetve egy részben gazdaságtudományi profilú szak a BTK-n. Ebből következett, hogy egy teljesen gazdaságtudományi szakot is össze tudnánk rakni. Azért a gazdálkodási és menedzsment szak mellett döntöttünk, mert a rendelkezésre álló oktatói állomány sajátosságaiból ez a szak következett, mintegy szükségszerűen. Bízunk benne, hogy a katolikus egyház társadalmi tanítása és az általa inspirált gazdasági gondolkodás beemelésével új perspektívát nyithatunk a szak fejlődésében és a hallgatók számára vonzó és sikeres alternatívát kínálhatunk.
Milyen szerepet játszik az interdiszciplinaritás a képzés struktúrájában, és hogyan segíti ez a hallgatókat abban, hogy széleskörű tudásra tegyenek szert?
Az üzleti tudományok terén – amelyhez a gazdálkodási és menedzsment szak tartozik – az interdiszciplinaritás eleve magasabb szintű, mint általában a gazdaságtudományi szakokon. Pszichológiai, politikatudományi, történeti, filozófiai tárgyakkal egyaránt gazdagítjuk a képzést, hiszen a statisztika és az adózási ismeretek mellett szükség van döntéselméleti, gazdaságszociológiai, munkajogi, kommunikációtudományi és más ismeretekre is. Természetesen az üzleti tervezés, a menedzsmentkontroll és a szervezetfejlesztés is integráns része a képzésnek, csakúgy, mint a ma már elengedhetetlen számítógépes adatelemzés, a humánerőforrás-menedzsment, az államháztartástan és a – szigorú komolysággal vett – üzleti etika is.
Milyen konkrét készségeket és tudást sajátíthatnak el a hallgatók ezen a szakon, és hogyan készíti fel őket ez a munkaerőpiacra?
A képzést elvégző hallgatók a jogszabályok szerint olyan ismereteket sajátítanak el, amelyekkel meg tudnak állni elsősorban vállalkozóként, de akár munkavállalóként is az egyre erőteljesebben globalizált világban. Ennek érdekében olyan képzéseket végeznek el, amelyekkel ki tudnak dolgozni egy projektet, képesek lesznek üzleti tervet készíteni és megismerkednek az értékesítési és eladási technikákkal. Ezen túl a hallgatókat igyekszünk felkészíteni a „nagybetűs” élet kihívásaira is: erről szól a képesség- és személyiségfejlesztő gyakorlatunk, valamint a kommunikációs tréning. Ez persze már csak specializációk keretében áll rendelkezésre. A képzés során a hallgatók ugyanis három specializáció közül választhatnak: a kisvállalkozás specializáció; üzleti kommunikáció specializáció és a humán erőforrások fejlesztése specializáció közül. A képzés integráns része a szakmai tapasztalatszerzés, amely leginkább az intézményen kívüli, tizenkét héten át tartó, összefüggő gyakorlatot jelenti. A gyakorlatköteles szakok esetében általában igen nagy a felelősség a szakokon a gyakorlóhelyek kiválasztása során, hiszen sok esetben itt dőlhet el, hogy ki milyen irányban fejlődhet tovább, hol találhat állásra a későbbiekben. A képzés mindazonáltal nemcsak munkaerőpiaci elvárásokra készít fel, hanem lehetőséget teremt a továbbtanulásra is, amelynek a jövőben szintén igyekszünk megteremteni a feltételeit – egyelőre az egyetem MBA-képzésében tanulhatnak tovább.
Hogyan illeszkedik ez az új képzés a kar többi szakjának kínálatába, és milyen együttműködési lehetőségeket lát a jövőben a különböző tanszékek között?
Mindenekelőtt a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar tud ebben elsőrendűen együttműködni, de a szociológia, a politikatudományok, a nemzetközi tanulmányok, a gondoskodásmenedzsment szakok és természetesen a filozófia, politika, gazdaság alapszak tud ehhez olyan tárgyakat és oktatókat biztosítani, amelyek és akik révén magas szintű tudományos és gyakorlati képzés valósulhat meg. Az biztos, hogy a jövő a szakok közötti együttműködéseké: a diszciplináris határok átlépésével lehet új képzési profilokat, kompetenciákat és készségeket kialakítani. Egyidejűleg itt van esély arra, hogy új kutatási eredmények születnek, és azt hiszem, erre a Pázmány a legalkalmasabb terep. Nálunk a szakok közötti együttműködések évtizedes hagyományokra tekintenek vissza – nézzük csak meg a nemzetközi tanulmányok vagy a politikatudományok és más szakok viszonyát!
