Az alábbi megemlékezésünk mai szemmel tekint vissza az 1956-os eseményekre, és olyan helyszínekre is, ahol naponta megfordulunk. 2022-re a Bölcsészkar teljesen átköltözött a Duna-partra, a Műegyetem Z épületébe. Mostanra éppen abban a műegyetemi környezetben találtunk új otthonra, ahonnan - a mellettünk lévő épületekből – elindították az akkori egyetemisták a megmozdulásokat.

Ismerjük 1956. október 23. műegyetemi eseményeit:
„Az egyetemen nem volt rendes tanítás. Délutánra a hallgatóság tüntetését végül a pártvezetőség az utolsó pillanatban engedélyezte. A Műegyetem udvaráról induló felvonuláshoz egyre többen csatlakoztak, a hallgatók röplapokat osztogattak, és némán, jelszavak nélkül vonultak.”

Műegyetemi hallgatók 1956. október 23-án az egyetem udvaráról jönnek ki, talán azon a kapun, ami a mai Z épülettel, vagyis a Danubianummal szemben van

Az 1956-os események részletesebb összefoglalása ITT olvasható a Műegyetem honlapján. Ebből idézünk:

„Az egyetemen 1956. október 22-én tartott diák nagygyűlés fogalmazta meg a később a nép széles körében elfogadott követeléseket, amely a forradalom politikai programját képezte.

Másnap, október 23-án délelőtt a műegyetemi hallgatók több ezer példányban sokszorosították ezeket a pontokat és terjesztették szét a városban. A Műegyetemről indult október 23-án délután az a lengyel munkásokkal szolidaritást vállaló néma tüntetés, amelyet még aznap este a Sztálin-szobor ledöntése, a Rádió ostroma és a szabadságharc kitörése követett. 1956. november 4-ig a Műegyetem fontos szervező-elosztó központként működött, a szervezett formában létrehozott Nemzetőrség pedig szerte a városban rendfenntartó feladatokat látott el. A forradalom és szabadságharc leverése után csak 1957 februárjában indult újra az oktatás.”

(Forrás: BME honlapja: https://www.bme.hu/1956_tortenete )

A Kossuth-címerrel díszített Szent Imre szobor a romos Móricz Zsigmond körtéren, jobbra a Fehérvári út torkolata

A Móricz Zsigmond körtéren a szabadságharc napjaiban alig néhány perc távolságra készült ez a fotó a Műegyetemtől, így a mi mostani Danubianum épületünktől. Mi a BTK-n most hoztuk létre a Szent Imre Kört és indítottuk a szobortól néhány lépésre lévő Bartók Béla úti Szent Imre Kápolnában a szerdai Szent Imre-miséket, ezzel is folytatva az egyetemi ifjúság tehetségnevelésének éppen száz éves nagy programját. A szobor ma is ezt hirdeti, és ezért sem volt abban akkor semmi különös, hogy 1956-os fiatalok éppen Szent Imrére, az ifjúság védőszentjére bízták a Kossuth-címert.

A Kossuth téren függetlenséget követelő mintegy kétszázezres tömegből ezrek vonultak tovább a Magyar Rádió épülete elé, a tizenhat pontból álló követelésük felolvasása céljából. Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) azonban megakadályozta az épületbe való bejutást. Gerő Ernő pártfőtitkár este 8 órakor elmondott rádióbeszédében csőcseléknek titulálta a tüntetőket és gyakorlatilag harcot hirdetett ellenük. A rádióbeszéd olaj volt a tűzre, felbőszítette a Sztálin-szobornál gyülekező, egyre duzzadó tömeget. A diktátor szobrát este fél 10-kor ledöntötték a tüntetők.

A Magyar Rádiónál a tüntetők ahelyett, hogy meghátráltak volna, különböző rigmusokat, jelszavakat kezdtek skandálni, mire válaszul az ÁVH a tömegbe lőtt. A fegyvertelen fiatalokra támadókkal egyet nem értő magyar katonák egy része átállt a tüntetők oldalára, és ellátták őket fegyverrel, hogy megvédhessék magukat. Itt számosan váltak a harcok áldozatává. A Rádió épülete 24-én hajnalban került a felkelők kezére.

A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete szétlőtt ablakaival 1956-ban

A Bródy Sándor utcát keresztezi a Szentkirályi utca, ami a Mikszáth Kálmán térre fut ki, így pázmányosként számunkra otthonunk ez a környék, és majd néhány év múlva felújítva, átépítve ránk lesznek bízva ezek a történelmi épületek, így az 1956-os hagyományokat is nekünk kell ápolnunk.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán is tisztelettel kell fordulnunk Mindszenty József bíboroshoz, akinek boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.

Mindszenty József bíboros a kiszabadítása után tartott sajtókonferencián (november 1.)

A hercegprímás életét különleges módon jellemzi az egyházához és népéhez való hűség, a keresztény hit védelme, a felelősség- és áldozatvállalás, és ez a ragyogó életpélda ma is nagyon sokakat megérint, inspirál. 

Az Új Ember 2022. október 23-i száma 8-9. oldalán emlékezik az 1956-os forradalomra és szabadságharcra, ennek híre a képre kattintással elérhető.