Ha össze kéne foglalnod a Pázmányon töltött eddigi időt, milyen emléket hagy benned, mit mondanál? 
Órákig tudnék mesélni boldogabbnál boldogabb történeteket, amiket a Pázmánynak köszönhetek. Nem titok, hogy szeretem az Pázmányt, ennek számtalan indoka van, de a legfontosabb mind közül a közösség. Elcsépelten hangzik, tudom, de őszintén így érzem: ha a Pázmányra gondolok elsőként a barátaim és a mindig segítőkész oktatóim jutnak eszembe. A mesterdiplomához közeledve egyre világosabbá válik számomra, hogy egy még elsőévben hallgatott órám áll kifejezetten közel a szívemhez, ami nagyon befolyásolt. Nyirkos Tamás Tanár Úr Vallás és politika c. kurzusa. Ez az óra adta meg az ötletét a későbbi kutatási témámnak, ennek köszönhetően kezdtem el a vallásszabadság kérdéskörével is foglalkozni.

Melyik az a tulajdonságod, amelyet a legjobban tudsz hasznosítani az egyetemen?
Mindannyian kaptunk talentumokat, amiket bízom benne, igyekszünk kamatoztatni is.  Arra fontos törekedni, hogy – még ha ilyen fiatalon, egyetemistaként, nehéz is felismerni talentumainkat – ezeket előtérbe helyezve tudjunk fejlődni.  Úgy gondolom, hogyha bármilyen tevékenységbe belekezdek, ahhoz úgy kell hozzáállnom, hogy a maximumot tudjam kihozni belőle, ehhez a személyiségem minden szegletére, így minden tulajdonságomra szükségem van. Szeretném azt gondolni, hogy a lehető legtöbb lehetőséget kihasználtam, amit a Pázmány nyújt. Az viszont biztos, hogy próbáltam aktívan ügyködni a hallgatói élet több szegletében a tanulás mellett. Ehhez elengedhetetlen az energikusság, a célorientáltság és a kitartás.

Mi az a legfontosabb dolog/érték, amit az egyetemen töltött évek alatt tanultál meg? 
Nehezen tudnék egy dolgot kiemelni, hiszen amióta 2015-ben beléptem először politológia szakos kis gólyaként az egyetem kapuján, azóta minden egyes itt hallgatott tanóra, oktató, beszélgetés, barátság, rendezvény,  konferencia,  beadandó…. tulajdonképpen minden impulzus formálta a látás- és gondolkodásmódomat.

Mik a terveid a jövőre nézve?
Jelenleg Pekingben tanulok egy mobilitási program keretein belül, úgyhogy rövidtávú céljaim többek között megtanulni kínaiul, túlélni Kínát, kipróbálni sok őrült kínai ételt, körbeutazni az országot hátizsákos turistaként és épségben hazajutni egy év után. Komolyra fordítva a szót, a későbbiekben a hazánk nemzetközi kapcsolatait ápolva és fejlesztve szeretnék elhelyezkedni.  Emellett még mindig nagy tudásvágyat is érzek magamban, így jelenleg doktori képzés és más mesterképzés felé is kacsingatok, ha a Gondviselés is így akarja.