Főbb oktatási témái a nappali tagozaton és szűkebb kutatási területe
Az ELTE-n végeztem régészet – művészettörténet szakon. 1998 óta tanítok a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, főként a Művészettörténeti és az Ókortörténeti Tanszéken tartok órákat, valamint a Levelezőknél, a Történettudományi Doktori Iskolában és a Szenior Egyetemen. Az oktatásom főbb témái: Ókori művészet (görög, római), Forrásolvasás, Őstörténet, különböző speciális kollégiumok. Kedvelt kutatási témám a Kárpát-medence és Itália késő bronzkori és kora vaskori kapcsolatrendszerei, az arisztokrata elithez tartozó réteg temetkezési szokásai, viselete, fegyverzete. Számos alkalommal volt lehetőségem Olaszországban különböző egyetemeken és múzeumokban kutatni és előadni (Padova Universitá degli Studi, Bologna Universitá degli Studi, Roma La Sapienza).

Mi ösztönözte, hogy az egyetemi képzési kereteken túl bekapcsolódjon a tudományos ismeretterjesztésbe?
Örömmel töltött el, hogy a Pázmányon is beindult a Szenior Egyetem, amelyhez a Művészettörténeti Tanszék is szívesen csatlakozott. Érdekes volt látni az újabb ismeretek megszerzésére nyitott hallgatókat, ez egyértelműen inspirálja az előadókat. Sokan közülük már korábban jártak valamilyen más irányú egyetemi képzésre, és most van idejük és kedvük hozzá, hogy tudásukat bővíthessék. Nagyon jó látni az érdeklődő arcokat, érezni lehet, hogy hetente várják az újabb találkozásokat az előadókkal. Ez ránk is nagyon pozitívan hat.

Az ismeretterjesztő tevékenysége visszahat-e az egyetemi oktatói munkájára?
Igen, egyértelműen. A Szenior Egyetemen az előadásra való készüléskor egy-egy témával történő foglalkozás során mindig újabb szempontok is felmerülnek. Az előadót ez arra sarkallja, hogy átgondolja újból egy-egy témának a megközelítését. A hallgatók számára a szakkifejezések használatát érthetővé kell tenni. Gondolni kell arra, hogy ez nemcsak szakembereknek készül, hanem a különböző művészettörténeti korszakok iránt érdeklődő hallgatóknak, akik kedvtelésből szeretnek ezzel foglalkozni.

Több témát is előadott már a Pázmány Szenior Egyetemen, milyen szempontok szerint választotta ki ezeket?
Egy-egy szemeszter előadás - sorozatának a megtervezésekor a tanszék oktatói összejönnek és közösen megbeszélik a felmerült javaslatok alapján, hogy milyen témakört válasszanak. Majd minden oktató végig gondolja, hogy a saját korszakából milyen előadással tud beilleszkedni a félév tematikájába. Általában úgy szokott lenni, hogy az egyik félévben főként az építészet köréből, a másik szemeszterben pedig képzőművészeti témából tartunk előadásokat.

Hogyan alkalmazkodott a szenior hallgatókhoz, hogyan került közös hullámhosszra velük?
Nem jelentett különösebb problémát. Jó volt mindig látni az érdeklődést a hallgatók szemében. Meg is jegyezték néha az oktatók, hogy a Szenior Egyetem hallgatói sokszor szorgalmasabban figyelnek, jegyzetelnek, mit a nappalisok, több érdeklődést mutatnak.

Mi okozott örömet Önnek az idősebb emberekkel való találkozásban?
Jó volt látni azt a szemléletet, hogy ők mindig újabb és újabb ismeretek megszerzésére vágynak, nyitottak tudnak maradni. Hasznosan, aktívan szeretnék nyugdíjas éveiket tölteni. Talán többen is vannak közöttük, akik korábbi élethelyzetükből kifolyólag nem tudtak a választott szakon egyetemi tanulmányokat folytatni. Most itt van a lehetőség számukra is. Nagyon tisztelem őket, és tetszik az a fiatalos gondolkodás, ami jellemzi őket. Ők az örök fiatalok! Jó alkalom nekünk is, hogy a Szenior Egyetem művészettörténeti előadás - sorozatával egy kicsit mi is hozzá tudunk járulni, hogy örömet szerezzünk nekik.

Előadónkról itt érhető el bővebb szakmai információ.