Főbb oktatási témái és szűkebb kutatási területe:
Egyetemünkön elsősorban az építészettörténeti témákat igyekszem megismertetni és megszerettetni hallgatóinkkal, ugyanígy a Szenior Egyetemen is az építészeti félévek előadója vagyok Szakács Béla Zsolttal. Érdeklődési köröm elsősorban a 19. század és a századforduló építészetére terjed ki, könyveim és tanulmányaim is főleg ezt az időintervallumot fogják át.
Mi ösztönözte, hogy bekapcsolódjon a tudományos ismeretterjesztésbe?
A tudományos világ akkor cselekszik helyesen, ha eredményeit nem csak szűk körben ismerteti, hanem a tágabb érdeklődő közönséggel is megismerteti kutatási eredményeit. Már egyetemi éveim előtt kezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy a nehezen megszerzett tudást hogyan lehet közérthető formában átadni környezetemnek. Az ebbéli lelkesedésem hozott a tanári pályára, és később a Szenior Egyetemre is, melynek egy ideig szervezője is voltam.
Az ismeretterjesztő tevékenysége visszahat az egyetemi oktató/kutató munkájára?
Természetesen. A két területet nem is szeretném különválasztani, hiszen mindkettő azonos mértékben segíti elő szakmai fejlődésemet. Publikációimban is igyekszem közérthetően fogalmazni, ismeretterjesztő előadásaimban pedig igyekszem nem kilépni a tudományos korrektség keretei közül.
Több témát is előadott már a Pázmány Szenior Egyetemen, milyen szempontok szerint választotta ki ezeket?
A témákat Szakács Béla Zsolttal közösen határozzuk meg, olyan kurzusokat hirdetünk, amelyekre mindketten örömmel készülünk, és így reményeink szerint a hallgatóságra is átragad lelkesedésünk. Az évek során egyre jobban megismertük hallgatóságunkat, igyekszünk figyelembe venni igényeiket, érdeklődésüket.
Kapott-e olyan kérdést a szenioroktól, amely meglepte, elgondolkoztatta? Ha igen, mi volt az a kérdés?
Több elgondolkodtató hozzászólás és kérdés hangzott el az évek során, ezek mind segítettek a témák több szempontból való értelmezésében. Különösen jól estek a szellemes, az előadások mélyebb megértését jól tükröző megjegyzések, melyekben nem volt hiány.
Hogyan alkalmazkodott a szenior hallgatókhoz, hogyan került közös hullámhosszra velük?
Ez könnyű volt, mert kiváló felkészültségű és műveltségű, nagyon nyitott hallgatóságunk volt minden félévben. Az előadások alkalmával igyekszem kérdések, de persze nem vizsgakérdések formájában is megszólítani a közönséget, és eddig mindig elmés válaszokat kaptam, melyek engem is gazdagítottak.
Mi okozott örömet Önnek az idősebb emberekkel való találkozásban?
Mindig lenyűgöz hallgatóságunk általános műveltsége, olvasottsága, élénk, nem lankadó figyelme, kiváló humorérzéke. Megtiszteltetés számomra, hogy hallgatóink elfogadnak előadóként, hogy meghallgatják gondolataimat. Igen sokat köszönhetek nekik.