A lelőhely

Mikháza az erdélyi Maros megyében, a Nyárád völgyében található, Marosvásárhely és Szováta közelében. Egykoron Dacia római tartomány keleti határvidékének (limesének) egyik segédcsapattábora és civil települése (vicus) helyezkedett itt el. A Kr.u. 2.-3. századi Dacia tartomány határszakasza a többi dunai provinciával (többek között Pannoniával) ellentétben nem lineáris, hanem a dombok, völgyek, magasabb hegyek által darabolt felszínhez igazított komplex, több vonalból álló védelmi rendszer alkotta. A római korban is perifériának számító keleti határrész ezen pontján egy keletről, Szíriából származó, feltehetőleg íjászegység, a cohors I Augusta Ituraeorum állomásozott. A 2.-3. századi római táborok szabványépítészetét tükröző, négyszögletes, lekerekített sarkú, belső tornyos táborépület mellett egy civil település (vicus) is kialakult, mely fürdőépületének romjai a táborfallal együtt még a 19. században is láthatóak voltak.

Bár önmagában a római kori tábor és település sem építészetében, sem jelentőségében nem tér el a többi határmenti erődítéstől, a természeti környezet és a különböző kultúrrétegek egymásra rakódása miatt Mikháza kétségkívül az egyik legismertebb és legkutatottabb római kori lelőhely Dacia tartományban. Ugyanakkor egy többrétű, interdiszciplináris kutatásnak is a helyszíne. A katonai tábor kutatása ugyan már korábban elkezdődött, de alaposabb tanulmányozása a Maros Megyei Múzeum Római Limeskutató Központjának régészeihez köthető, akik 2013 óta rendszeresen folytatnak ásatásokat a tábor parancsnoki épületében (principiájában) és a vicusban is. Kétségkívül, a mikházi parancsnoki épület az egyik legalaposabban kutatott parancsnoki épület Daciában és hála a számtalan lelőhelyet népszerűsítő rendezvénynek (limes bicikli túra, éves Római Fesztivál, Régészet Napja stb.), az egyik legmediatizáltabb is. A lelőhely jelentőségét növeli, hogy 2024 nyarától a daciai limes, így maga Mikháza is, az UNESCO Világörökség részévé vált.

A projekt

2022 nyarán első alkalommal sikerült intézetünknek egy újfajta Erasmus program (Erasmus+ Blended Intensive Program) keretén belül csatlakozni az itt folyó kutatásokba, ezt a programot kihasználva pedig 2023 és 2024 nyarán egy hónapos régészeti tanásatás formájában vettünk részt öt-hét BA, MA és PhD hallgatóval az itt folyó kutatásokban. Dr. Vass Lóránt, az intézetünket képviselő oktató révén a szakmai kapcsolatok adottak voltak, hiszen korábbi kutatásainak köszönhetően ő is részt vett az itt folyó kutatásokban 2013 óta szinte minden évben. A TRoHELD: Tracing the Roman Heritage on the Eastern Limes of Roman Dacia (1-3)  és a Methods and Practice in Heritage Research on the Frontiers of the Roman Empire (MePoR) nevű programokban a berlini Humboldt Egyetem; a Kölni Egyetem; a Fachhochschule Erfurt; a Trieri Egyetem, a főszervező kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem; a hazai egyetemek közül az ELTE TTK; a BME ÉPK; a PPKE BTK, Régészettudományi Intézet, Budapest és a házigazda Maros Megyei Múzeum több mint 40 hallgatója és 18 oktatója, szakembere vett részt. A program célja egy átfogó, komplex nyári terepgyakorlat biztosítása egy nemzetközi interdiszciplináris közegben. A hallgatóknak lehetőségük nyílt az angol nyelvű (MOLAS) régészeti dokumentáció elsajátítására, a térinformatikai eszközök kipróbálására, a régészeti leletek rögzítésének és rajzolásának gyakorlására. Emellett, a kiegészítő virtuális és gyakorlati szakelőadásoknak köszönhetően a résztvevők a római határvédelemmel, anyagi kultúrával, a régészeti geofizika, népi építészet, restaurálás alapjaival, illetve a régió műemlékvédelmével is megismerkedhettek. A terepi gyakorlatot és elméleti előadásokat a római limesen tett gyalogtúra, a mikházi 10. és 11. Római Fesztiválon és 12. Régészeti Napon való részvétel, illetve Tordát, Torockót, Gyulafehérvárt, Nagyenyedet, Segesvárt, Porolissumot, Besztercét, Bonchidát és Kolozsvárt érintő tanulmányi kirándulások egészítették ki. A nemzetközi közeg kitűnő lehetőséget nyújtott a hallgatóinknak a nyelvi készségek fejlesztésére, új barátságok megkötésére és a régészethez kapcsolódó szakismeretek elsajátításához.

A kutatás

A Dacia római tartomány keleti határán (limesén) elhelyezkedő Mikházán 2022 és 2023-ban a parancsnoki épületben folytattuk a kutatást. A Kr.u. 2-3. századi katonai tábor parancsnoki épülete (principia) a korszak szabványait követi. A négyszögletes központi épület két oldalt porticusos nyitott udvarát fő tengelye mentén egy basilica (gyülekezési, bíráskodási csarnok, zászlószentélyt magába foglaló épület) határolja. Az ásatások során sikerült a basilica pusztulási rétegeit, járószintjeit, a zászlószentélybe (aedes) vezető, valószínűleg szobrokkal, feliratokkal határolt díszesebb bejárati részt feltárni, illetve az udvar különböző, még a római uralom idejére tehető pusztulási rétegeit alaposan dokumentálni, az épület funkciójához kapcsolódó számos lelettel (nyílhegyek, pikkelypáncél-töredékek, vasszögek, üvegleletek, bélyeges téglák stb.) együtt. Az alapos feltárásnak és dokumentációnak köszönhetően sikerült behatóbban megragadni egy periférikus, határmenti állomás Kr.u. 3. századi életét. A tartomány felhagyását megelőző (Gallienus és/vagy Aurelianus uralkodása alatt) bizonytalan évtizedekben az udvart többször planírozták a leégett épületomladékkal, porticusát megszüntették, és újabb kései helységeket alakítottak ki. Ez tökéletesen rávilágít arra a tényre, hogy egy tábor, és a benne lévő épületek, folyamatosan változó, mobilis terek voltak, amelyek átépítése mindig a belső szükségletekhez igazodik, és nem feltétlenül az ellenséges támadások következménye. A helyi adottságokhoz való alkalmazkodás ékes bizonyítékai a felhasznált építőanyagok és falazási technikák is. A principia falainak valószínűleg csak a lábazati része állt folyami és vulkáni kövekből, a felmenő falak agyagtéglából vagy agyagtapasztásos faszerkezetből állhattak. Hasonló könnyűszerkezetes épületekkel és planírrétegekkel találkozunk a 2024-ben kutatott vicus területén is. Itt az egykori római út mentén, annak egyik oldalán többfázisú (udvarral rendelkező) épületet sikerült beazonosítani a már korábban sejtett fémmegmunkáló műhely szomszédságában. A kutatások reményeink szerint tovább folytatódnak majd a két munkaponton az elkövetkező években.

Dacia keleti limese az egyik legösszetettebb védelmi rendszerből álló római határszakasz. A mikházi és környékbeli római erődítések kutatása így fontos adalékkal szolgál az általános római határvédelem megismeréséhez is; a középső császárkor időkapszulájaként pedig fontos referenciapontot is jelenthet ugyanezen korszak pannoniai vagy más tartomány katonai létesítményeinek kutatásánál (centrum-periféria kérdése, logisztika, ellátmányozás, határvédelem, fegyverzet, térhasználat, építészet stb.).

Mikháza a Római Birodalom irányából. Balra: Timebox (kiállító pavilonok), középen a feltételezhetően a római út nyomvonalát követő modern út. Jobbra: a katonai tábor és az ásatás, az úttól balra pedig a vicus. Fotó: @Centrul de Cercetare a Limesului Roman MJM / Római Limeskutató Központ MMM, 2022.

Az ásatás felülnézetből 2022-ben. A parancsnoki épület (principia) fallal körülvett basilica része, előtte a porticusos udvar. Fotó: @Centrul de Cercetare a Limesului Roman MJM / Római Limeskutató Központ MMM

A díszbejárat bontása és dokumentálása a basilicában, 2023.

A principia nyitott udvarának bontása, 2023.

Készül az udvar tegulás omladékrétegének a rajza. A pázmányos-kolozsvári-kölni rajzoló brigád tanácskozik, 2022.

A zászlószentély (aedes) díszbejáratának dokumentálása „szigorú” tanári felügyelet alatt, 2023.

A szír (pázmányos) – kolozsvári csapat az udvar déli porticusát dokumentálja, 2024.

Nemcsak dokumentáltunk, hanem ástunk is. Hallgatónk az udvar egyik rejtélyes gödörobjektumának töltését csákányozza, 2024.

A principia porticusos udvara a basilica irányából fotózva, 2024.

A 300 négyzetméteres szelvény. A principia porticusos udvara felülnézetből, 2024. Fotó: @Centrul de Cercetare a Limesului Roman MJM / Római Limeskutató Központ MMM

A vicusban feltárt épületek. Az ún. „site-tour”-on hallgatónk mutatja be a többieknek az elmúlt hét munkálatait és eredményeit, 2024. Fotó: @Petruț Dávid

Hallgatóink nagy lelkesedéssel bontják a vicus épületeinek maradványait, 2024.

Az ELTE TTK geofizikus hallgatói geofizikai méréseket végeznek a lelőhelyen, 2023.

A terepi munkát számos előadás is gazdagította. A képen a hallgatók a restaurálás fortélyairól hallgatnak egy érdekes előadást. 2024.

Esős napokon anyagfeldolgozás, kerámiarajzolás, 2023.

Kerámia- és csontmosás, anyagrendezés, 2023.

Az ásatással párhuzamosan folyt az anyagfeldolgozás is a laborban. Hallgatónk a kisleletek regisztrálását és dokumentálását végzi, 2023.

Nincs Mikháza Római Fesztivál nélkül. Egy nap, amikor mindenki római tunicát hord és betekintést nyújt a római kori mindennapi életbe. A képen Germania és Pannonia szabad születésű lakói láthatók, 2022.

A pázmányos csapat: 2022-2024.

A nagy nemzetközi csapat a régészeti bázis gyönyörű parasztházai előtt: 2022-2024. Fotó: @Centrul de Cercetare a Limesului Roman MJM / Római Limeskutató Központ MMM