LEGEK A TÁVOL-KELETEN
Kutatók Éjszakája 2017
PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport
2017. szeptember 29. Sophianum (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) 112. terem
Ázsia a legek földje: itt található a legmagasabb hegycsúcs, a legnépesebb ország, a leggyorsabb vonat, a legnagyobb diszkógömb, a leghosszabb szakállú ember – és a sort a végtelenségig lehetne folytatni. Az ilyen rekordok jó lehetőséget adnak arra, hogy mögéjük pillantva felfedezzük a térség sokszínű arculatának, kultúrájának, életének egyes jellegzetességeit. A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport előadói az idei Kutatók Éjszakáján egy-egy ázsiai „leg"-ből kiindulva villantják fel kutatási területük érdekességeit, a legkiemelkedőbb teljesítményeken, legegyedibb jelenségeken keresztül igyekezve közelebb hozni e távoli földrészt.
Az előadások
17:00-17:30
A leggazdagabbak Kínában – Út a sikerhez, avagy a középosztály felemelkedése
Kozjek-Gulyás Anett (egyetemi adjunktus, PPKE BTK Kínai Tanszék)
A világ legdrágább kutyája, egy tibeti masztiff 431 millió forintnyi összegért kelt el 2012-ben. A csillagászati árat kifizető tulajdonos Kína Dalian városának egyik ingatlanfejlesztő milliárdosa. Picasso Claude és Paloma című festményét Wang Jianlin, a Wanda ingatlanfejlesztő cégcsoport vezérigazgatója 28 millió dollárért vásárolta meg. Wang Jianlin 2016-ban és 2017-ben az első volt Kína tíz leggazdagabb emberének listáján. Szintén ő az, akinek luxusjachtjai felbukkannak a James Bond-filmekben, de luxushoteljei és -apartmanjai is vannak Londonban. Az előadás nemcsak azt mutatja be, hogy 2010-től egészen napjainkig kik Kína leggazdagabb emberei, hanem a gazdagság kapcsán a középosztály mint egy új társadalmi csoport megjelenésére, felemelkedésének okaira, a társadalmi változásban betöltött szerepére, értékrendszerére és életmódjára is igyekszik rávilágítani.
17:35–18:05
Szörnyek, szellemek, kisértetek – A klasszikus kínai irodalom legijesztőbb meséi
Csibra Zsuzsanna (egyetemi adjunktus, PPKE BTK Kínai Tanszék)
Kínában a Hat dinasztia korától (220–581) egy másfajta realitás megélése és bemutatása vált jellemzővé az irodalomban, előtérbe kerülhetett a dolgok misztikus, rejtőzködő oldala. Kedvelt elfoglaltsággá vált a különös történetek olvasása, majd meseszerű feldolgozások írása. A természetfelettiről szóló történetek leggyakoribb témái között ezért az istenekről, halhatatlanokról, szellemekről, kóbor lelkekről, természetfeletti dolgokról, ártó démonokról és rendkívüli jelenségekről beszámoló műveket találjuk. Az előadás a legfélelemkeltőbb, leghorrorisztikusabb történeteket mutatja be, amelyek a mai embert is megborzongatják.
18:10–18:40
A legőrültebb földrajzi felfedezések – a „legdilisebb" földrajzi felfedezők Ázsiában
Rónaháti Cecilia (külső munkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)
Habár a nagy földrajzi felfedezéseket említve jellemzően az európai küldőállamok felfedezőiről szoktunk beszélni, tevékenységük az ázsiai államok történetére (is) visszafordíthatatlan hatással volt. Hajlamosak vagyunk a nagy földrajzi felfedezéseknek a gyarmatosítást nem is mindig megelőző korszakát az azóta eltelt évszázadok megszépítő heroizmusában szemlélni, holott a vakmerőségen kívül a tudatlanság és a véletlen szerepe sem lebecsülendő, amely a felfedezőket gyakran bajba, kínos, esetenként mai szemmel már mulatságos helyzetekbe sodorta. Az előadás ezek közül a helyzetek közül emel ki néhányat, rámutatva, hogy a gyarmatbirodalmak építésében gyakran a heroizmus, a kultúraterjesztés pátosza és a tervezett módszeresség csak a retrospektív értékelésekben lehet jelen.
18:45–19:15
India: a világ legnagyobb demokráciája
Byrappa Ramachandra (egyetemi adjunktus, ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék)
Az „India a világ legnagyobb demokráciája" mondattal büszkélkedik minden indiai köztisztviselő és ezzel együtt minden indiai állampolgár is. Ez azért lehet, mert a legnagyobb fogalmat a legjobb értékekkel igyekeznek asszociáltatni, ami így hitelesítheti az ország politikai rendszerét. Ez rendben is volna, ha valóban így lenne. Ha nincs, akkor vajon mit takar a világ számára is nagynak értékelt indiai demokrácia? Nem könnyű igazságos képet alkotni erről a gyönyörűséges szörnyűségről, de egy valami biztos, csontig marva, fejjel lefelé és kibírhatatlan pénzbűzben is az indiai demokrácia pár felbecsülhetetlen csodára képes, így a leglegitimáltabb reményt adhatja a nemsokára másfél milliárd fős lakosság számára.
19:20–19:50
Túravezetés Délkelet-Ázsia legnagyobb mecsetében
Szakáli Máté (tudományos segédmunkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)
Ugyan a török korban számos mecset és dzsámi működött Magyarországon, ezeket jobbára vagy vissza-, illetve átalakították templomokká, vagy lerombolták. A fennmaradt korabeli iszlám imahelyek ma turistalátványosságként szolgálnak, miközben az iszlám kortárs magyarországi hívei jellemzően kisebb imahelyeket alakítanak ki a maguk számára. Délkelet-Ázsia egyik fő turistalátványossága a régió legnagyobb és egyben a szunnita világ negyedik legnagyobb mecsete, a kétszázezer (!) hívő befogadására alkalmas jakartai Istiqlal nagymecset. Az előadás az épület bemutatása mellett a muszlimok egyik legfőbb vallási kötelessége, az istentisztelet részleteibe nyújt betekintést.
19:55–20:25
Mi a teendő, ha a kínai császár berúg? – A legelső kínai receptgyűjtemény
Both Sára (oktató, Budapesti Corvinus Egyetem)
Mit tehet a jó alattvaló, aki tanácsadói állásra vágyik a császárnál, de szerencsétlen ura tárgyalásképtelenre issza magát? Ereje szerint segít rajta, s a híres „Kijózanító makrélával" kínálja meg! Így tett a kora középkorban Yu Zong, a fényes karriert befutó hivatalnok, a császári udvar legdrágább ételeinek összegyűjtője. Művét, a Shizhenlut az első kínai receptgyűjteményként tartják számon, melyben, bár még meglehetősen kiforratlan módon, helyet kapnak a császár kedvenc ételeinek leírásai. Mitől különleges ez a gyűjtemény, vajon mit takar a „Saras bárány" vagy a „Tízezer talléros illatos sütemény"? Az előadásban nemcsak a szöveg keletkezési körülményeit ismerhetjük meg, de az Udvar és a középkori Kína étkezési szokásaiba is betekinthetünk.
20:30–21:00
A legnagyobb szerencsejáték-központ Ázsiában – Mit is mutat Makaó egyedi fénytörésű prizmája a mai Kínáról?
Kusai Sándor Zoltán (a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport külső munkatársa, volt pekingi nagykövet)
A globális pénzügyi válság éles szakaszának lezárulása, 2010 óta a Kínai Népköztársaság Makaói Különleges Közigazgatású Területe vált nemcsak Ázsia, hanem az egész világ legnagyobb szerencsejáték-központjává. A magyar Kína-kutatásban elég mostohán kezelt Makaó a szemünk láttára növi ki magát a tobzódó, fékezhetetlen posztmodern hedonizmus trópusi bujasággal virágzó kínai, ázsiai és – egyik – globális fővárosává. Ugyanakkor a sajátos történeti utat bejárt Makaó fejlődése és transzformációja egyedi fénytörésű prizmaként mutatja meg a posztmodern Kína működésének számos jellemzőjét, kihívását és ellentmondását is. Ezért a makaói fejlemények és azok tágabb – kínai és azon túli – összefüggéseinek értelmezése több érdekes tanulsággal is szolgálhat számunkra.
21:05–21:35
India, a legtöbb hivatalos nyelv országa
Szivák Júlia (tudományos segédmunkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)
A népszerű hindí közmondás szerint India az az ország, ahol kilométerenként a víz íze, négy kilométerenként pedig a helyiek által beszélt nyelv is megváltozik. A közmondás jól érzékelteti, hogy a Föld második legnépesebb országa nyelvi szempontból is igen változatos képet mutat. Az előadás így az indiai nyelvi diverzitásról szól, melynek során az érdeklődők megtudhatják, hogy mi köze a pizsamának a dzsungelhez, mi is az a shopping-vopping, mit keresnek a call centerek Indiában, és hogy miként lehet elkerülni azt, hogy az 1,3 milliárd, 1500 különböző nyelvet beszélő embert tömörítő országban bábeli zűrzavar alakuljon ki.
21:40–22:10
A legősibb családfa – Konfuciusz kétmillió leszármazottja
Salát Gergely (tanszékvezető egyetemi docens, PPKE BTK Kínai Tanszék)
A kínai családok mindig gondosan nyilván tartották őseiket, s a családfák naprakészen tartása fontos kötelessége volt az utódoknak. A múltjukat aprólékosan ápoló kínai családok közül is kiemelkedik a Kong família, amelybe a Kr. e. 6–5. században élt bölcs, Konfuciusz leszármazottjai tartoznak – ez a család rendelkezik a világ leghosszabb folyamatos családfájával. A több mint két és félezer éves jól dokumentált históriával rendelkező Kong családnak ma a 83. nemzedéke él, az idén digitalizált hivatalos családfa kétmillió utódot tart számon. Az előadás során szó lesz Konfuciuszról, a kínai családokról, a ma élő Konfuciusz-leszármazottakról és mindenről, amit a világ legnagyobb családjáról tudni érdemes.
22:15–22:45
A világ leghatalmasabb birodalmától a legnagyobb lovas szoborig
Szilágyi Zsolt (tudományos főmunkatárs, MTA BTK Néprajztudományi Intézet)
Az előadás elsősorban arra a kérdésre fókuszál, hogy a 13. század végén a világ egyik legnagyobb birodalmát létrehozó mongolok hogyan emlékeznek meg erről a történeti korszakról, milyen szerepet tölt ez be a mai mongol kulturális hagyományban, identitásban. Milyen, a mongol történeti hagyománnyal összefüggő jelképeket használ a mai politikai – és gazdasági – elit, s ezek hogyan idézik az államalapítás vagy a nagy mongol birodalom időszakát. És pár szót arról, hogy „elég-e ez az üdvösséghez", vagy újabb és újabb példák kellenek ahhoz, hogy történelmi távlatokban még 800 évnél is messzebb vezethessük vissza a mongol állam gyökereit.
A POLITOLÓGIA TANSZÉK PROGRAMJA
A populizmus, mint a demokrácia legfelsőbb foka, avagy: Rossz dolog-e a populizmus megerősödése napjainkban?
Vita Dr. Nyirkos Tamás és Dr. Botos Máté közreműködésével.
A Brexittel és Dolnald Trump elnökké választásával világszerte ráirányult a figyelem arra, hogy a populizmus nem csak egy, a demokráciát fenyegető veszély, hanem ma már létező alternatíva. Emberek egyre növekvő sokasága gondolja úgy, hogy a demokrácia jelenlegi formájában nem elég hatékony, igazságos, erkölcsös, stb., ezért inkább választja a populista mozgalmakat, pártokat és közszereplőket. Kérdés, hogy ezek az intézmények, szervezetek, személyek, ideológiák vajon a demokrácia válságát jelentik, vagy inkább annak megmentői? Kell-e félnünk a leegyszerűsítő kommunikációtól, a politikai polarizálódástól? Vagy ezek mind a modern tömegdemokrácia fejlődésének természetes velejárói? Ha így van, ettől nem félni kell, hanem megtanulni együtt élni vele. Vagy mégsem? A populizmus a legalantasabb ösztönökre hatva próbál szavazatokat mozgósítani, és ez nem egyeztethető össze a konzervativizmussal. Na és ha nem egyeztethető össze?! Ugyan mit ér az olyan konzervatív politika, amelyiknek nincsenek támogatói? És különben is: a demokrácia önmagában nem feltétlenül érték, nem megváltoztathatatlan dogma, könnyen elképzelhető - tetszik, vagy sem -, hogy a populizmus a demokrácia jelenleg ismert legfejlettebb változata. Ami, ha így van, annál inkább el kell gondolkoztasson bennünket arról, mik a demokratikus értékek, amiket meg kellene erősítenünk, meg kéne őriznünk és tovább kéne adnunk.
Időpont: 8:00
Helyszín: jelentkezések számától függően később kerül meghirdetésre
„A VALÓSÁG TÜKRÖN ÁT"
Bemutatkozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézete!
Az idei Kutatók Éjszakája rendezvényen tanszékeink annak bemutatására helyezik a hangsúlyt előadásaikon, demonstrációikon, hogy milyen dinamikus interakcióban áll egymással a valóság – a minket körülvevő világ - észlelése, annak tükröződése az elménkben és hogy ez a tükörkép hogyan befolyásolja érzelmeinket, gondolatainkat és cselekedeteinket, pszichés jóllétünket.
ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA TANSZÉK
1. demonstráció - Interaktív binokuláris térészlelésről szóló előadás és kísérlet
Absztrakt:
Próbáljunk egyik szemünket csukva tartva végigfutni egy gödrös erdei úton, átjutni annak egy ágas-bogas szakaszán, befűzni a tűbe a cérnát, vagy megnyerni egy teniszmeccset. Talán nem is lesz annyira egyszerű dolgunk, mint ahogyan ezt a világot két szemmel nézve - amennyiben térlátásunk jól működik - megszoktuk. Nehezebb lesz észrevennünk a gödröket, amikben megbotolhatunk, kikerülni a belógó ágakat, eltalálni a tű fokát vagy a teniszlabdát. Noha az árnyékokból, mozgásból, takarásból valamennyire térben látjuk egy szemmel is a világot, mégis hiányzik az az élénk térélmény, amely a mindennapjainkban természetesnek tűnik, és ez hátraveti térben való cselekedeteink hatékonyságát is.
Akiknek a két szeme nem tud ugyanarra a térbeli pontra nézni, hasonló élményben van része, mintha mindig csak egy szemmel nézne, noha ennek sok esetben nincs is tudatában, hiszen születése óta csak az egy szemmel is használható jelzések alapján látta a mélységbeli viszonyokat.
A megfelelő térlátáshoz két szemünk együttes használata szükséges: agyunk csak akkor tudja egy háromdimenziós képpé összerakni a két szemünk kissé eltérő nézőpontból érkező két képét, ha azok eléggé hasonlítanak.
Az embereknek körülbelül 5%-a nem lát térben kielégítően, de bizonyos mértékig kb 15%-nak is sérült ez a képessége, amelynek egyik fő oka a kancsalság, amely ha csak kismértékben, alig észrevehetően van is jelen, ronthatja a térlátás képességét. Újabb kutatások szerint ez a képesség tréningezéssel felnőtt korban is valamennyire visszaállítható. Jelen kutatási projektünk célja, hogy azon felnőtt személyek számára, akiknek nem működik megfelelően kétszemes térlátásuk, kifejlesszünk egy olyan tréninget, amelynek segítségével megtanulják úgy irányítani a szemeik mozgását, hogy azok kellő mértékig egy pontra tudjanak nézni. Ez várhatóan segíti őket megtanulni két szemmel térben látni, amellett, hogy a kancsalság okozta egyéb mindennapi problémáikban (pl. szemkontaktus, olvasás, önbizalom) is segítséget nyújthat.
A Kutatók Éjszakáján a Látogató letesztelheti saját kétszemes térlátását. Nem lesz másra szüksége, csak egy (lehetőleg Android rendszerű) okostelefonra, valamint egy USB kábelre, mellyel képeket tölthetünk rá.
Helyszín: 013-as terem
Időpontok: 20:00-21:00; 21:15-22:15; 22:30-23:30; 23:45-0:45, alkalmanként 20 fő
2. demonstráció - EEG alapú neurofeedback - interaktív kiscsoportos előadás és kísérlet
Absztrakt:
1929-ben Hans Berger megalkotta az elektorenkefalográfia más néven EEG vizsgáló módszerét, mellyel a fejbőről elvezethető agyi elektromos aktivitást mérhető. Az EEG napjainkban is jelentős szerepet tölt be a modern agykutatásban, illetve olyan újabb területek alapját képezik, mint az BCI (Brain computer interface) agy-komputer interfész, amivel az agyhullámainkkal irányíthatunk gépeket vagy a neurofeedback mely az egyes agyhullámok tréningezését szolgálja.
A neurofeedback, EEG alapú valós idejű visszajelzés az aktuális agyi tevékenységünkről hang vagy kép útján. A neurofeedback alapvetései, hogy az egyes tudatállapotainkhoz/aktivitásunkhoz jól elkülöníthető agyi aktivitások párosulnak amik behatárolják az aktuális teljesítményeinket, hangulatunkat, és, hogy ezeket az aktivitásokat mi magunk is megtanulhatjuk befolyásolni agyunk plasztikussága révén. A neurofeedback tréningek során operáns kondicionáláson keresztül megtanulható az agyi aktivitásuk szabályzása. Elsajátítható, miként lehet előhívni és fenntartani azokat az agyi aktivitásokat/tudatállapotokat melyek szükségesek lehetnek például ahhoz, hogy eredményesek lehessünk olyan feladathelyzetben is ami fokozott figyelmet és nyugodtságot is igényel.
A neurofeedback leggyakoribb alkalmazási területei: figyelemhiány-hiperaktivitás, epilepszia, diszlexia, tanulási zavarok, szorongás és pánik, depresszió, fejfájás, migrén, poszttraumás stressz zavar, demencia. A neurofeedback nem csak patológiás esetekben használható. Az egészséges személyeknek is lehetőséget nyújthat a képességeik tovább fejlesztésére.
A neurofeedback tréning során fejleszthető képességek két nagy általános csoportja a figyelmi, koncentrációs képességek és a relaxációs/stressztűrő képességek. E két képesség csoport együttes fejlesztése kölcsönösen facilitálhatja(erősítheti) egymást. Értelemszerűen, ha valaki képes stresszes helyzetben is nyugodt maradni az hatékonyabban tudja fókuszálni a figyelmét, amellett, hogy könnyebben megnyilvánulhat a kreativitás is. A képességek ilyen jellegű tudatos kontrollja mindenki számára hasznos lehet, de kifejezetten előnyt jelenthet egy vezetőnek, művésznek vagy sportolónak. Ezeket a tréningeket hívják csúcsteljesítmény
Helyszín: 414-es terem
Időpontok: 20:00-21:00; 21:15-22:15; 22:30-23:30; 23:45-0:45, alkalmanként 10 fő
SZOCIÁL- ÉS SZERVEZETPSZICHOLÓGIA TANSZÉK
I. A narratív kutatás eszközei és témái – elméleti összefoglaló
Ebben a részben ismertetnénk pár szóban a nagyobb hazai tartalomelemzéses vizsgálatokat, és azokat a módszereket, amiket alkalmaztak ezek során.
Jellemző témák: pl. a történelem szociális reprezentációja, trauma feldolgozás, stb.
II. Tartalomelemzés – papíron
Első gyakorlatunk egy papíron történő tartalomelemzés lenne, a vendégek gyakorolhatnák a kézi kódolással történő tartalomelemzést egy minta szövegen keresztül. Pl. keresse meg, milyen érzelmi tartalmú kifejezéseket talál a történelemkönyvben, vagy mik azok az igék, amikből arra következtet, hogy az elbeszélő az életének egy problémáját jól oldja meg, és mik azok, amikből arra, hogy nem. Ezeket a kódolásokat végül össze lehetne majd egymással vetni, megnézni, vannak-e átfedések, és ebből levezetni, hogy miért kell több kódoló, és miért fontos, hogy jól definiáljuk a kódot. (Katinak vannak ilyen szövegei).
III. Tartalomelemzés – számítógépes program segítségével
Bemutató kísérletünkben a Gyakorikerdesek.hu internetes fórumról gyűjtött szövegeket elemzünk automatizált tartalomelemzési eljárások segítségével. A szövegek témája közös: a fogyatékossággal élő személyekről szólnak. A bemutatónk célja egyrészt, hogy egy hatékony, gyors tartalomelemzési eljárást mutassunk be, másrészt pedig a szociális reprezentációk vizsgálatának egy modern, és még nemzetközi szinten is keveset kutatott módszertanát ismertessük. E két cél megvalósításához egy olyan laptopos bemutató terveztünk, ahol a gyakorikerdesek.hu honlapról összegyűjtött szövegeket a hallgatóság előtt elemezzük a WordStat nevű tartalomelemző szoftver segítségével. A bemutató végeredményeként az elemzett szövegeket grafikusan jelenítjük meg oly módon, hogy világosan látható legyen, bizonyos fogalmi kategóriákhoz milyen fogalmakat társítanak az emberek, így fényt derítve a fogyatékossággal kapcsolatos szociális reprezentáció(k)ra. A módszertan előnye a gyorsaság és statisztikai megalapozottság mellett az, hogy „természetes" szövegeket használhatunk, és a szövegek mennyisége szinte egyáltalán nem befolyásolja az elemzés gyorsaságát.
IV. "A valóság tükrön át"
Csatlakozva a tanszékek kezdeményezéséhez, az eredményeket olyan módon is érdemes megvitatni, hogy mit tükröznek a szövegeink rólunk, emberekről, és napjaink társadalmáról.
A legvégén esetleg gyűjthetünk ötleteket is a hallgatóságtól, hogy milyen témákat érdemes szerintük tartalomelemzéssel vizsgálni, és arra is reflektálhatnának, hogy mit nem, azaz mik a módszer korlátai.
Helyszín: 413-as terem
Időpont: 20:00-0:00, 20 fő részére
SZEMÉLYISÉG- ÉS KLINIKAI PSZICHOLÓGIA TANSZÉK
Evészavar kutatóműhely – Dr. Géczy Anna és Dr. Varga Márta
Az evészavar kutatóműhely célja átfogó képet nyújtani előadások, kérdőívek ismertetésén és rövid demonstrációk segítségével az evészavarok széles spektrumáról annak lehetséges kiváltó okairól, háttértényezőiről
Absztrakt:
Jelen előadásban a falászavar témakörébe kaphat betekintést a hallgatóság. Az újabb típusú evészavaroktól kiindulva a téma elméleti áttekintése után a legjelentősebb kutatási irányokat és eredményeket foglaljuk össze. Majd ezután kerül sor a saját tanszéki kutatás bemutatására. Különös hangsúlyt kap a vizsgálat gyakorlati jelentőségének ismertetése, a probléma népegészségügyi jelentősége, így egyben itt a prevenciós célok is előtérbe kerülnek, eljuttatva az üzenetet a hallgatóságnak is. Célunk a tudományos érdeklődés felkeltése mellett a figyelemfelkeltés is, a témakör komplex áttekintő megismerése. Az interaktív előadás során a felismeréssel kapcsolatos gyakorlati szempontok is előkerülnek, amelyek a hétköznapi ember számára is hasznosak lehetnek. A falászavar jelenségét rövid, szemléletes esetrészletek mellett kérdőíves demonstráció formájában hozzuk közelebb a téma iránt érdeklődők számára.
Előadó: Dr. Varga Márta
Időpont: 20:00
Helyszín: jelentkezések számától függően később kerül meghirdetésre
FEJLŐDÉS- ÉS KLINIKAI GYERMEKLÉLEKTAN TANSZÉK
1. program:
A változás mechanizmusai a pszichoterápiás folyamatban: a terapeuta és páciens interakciójának vizsgálata (Előadás)
Előadó: Berán Eszter
Absztrakt:
A pszichoterápiás folyamatkutatás célja a terápiás változásért felelős tényezők beazonosítása, és ezek működési mechanizmusainak leírása. A terápia során bekövetkező változások mikéntjének pontos ismerete a pszichoterápia gyakorlati alkalmazásában több szempontból is lényeges. Egyrészt ezért, hogy a pszichoterápiában a szakemberek ismert hatásmechanizmusú módszereket tudjanak alkalmazni, másrészt, hogy egy adott pszichés problémával küzdő személy esetében a specifikus nehézségek leküzdésében igazoltan hatékony terápiás technikák kerülhessenek alkalmazásra. Ezért, a terápiás folyamatban a páciens pszichés működésmódjában végbemenő változás vizsgálatában fontos kérdés az, hogy a terapeuta beavatkozásai hogyan járulnak hozzá a páciens terápiás fejlődéséhez.
Előadásomban a terápiás folyamat fenti kérdésének megválaszolására egy olyan, a PPKE BTK Pszichológia Intézetében folyó vizsgálatot mutatok be, melynek során hosszú távú dinamikus pszichoterápiás kezelések magnóra rögzített és leírt szövegeit vizsgáljuk. Vizsgálatunkban arra keressük a választ, hogy a terapeuták intervenciói a terápiás ülésen hogyan járulnak hozzá a pácienseik nézőpontjának megváltoztatásához az interperszonális kapcsolatokban. A 1,5 év terápiás szakaszt átfogó vizsgálatban többféle nyelvészeti módszerrel is elemezzük, és nyomon követjük azt, ahogy a páciensek élettörténetei fokozatosan megváltoznak, átalakulnak. A vizsgálat újszerűsége az alkalmazott szövegelemzési módszer, melynek segítségével a változás folyamata lépésről lépésre végigkövethető, és a terapeuta beavatkozásainak hatása a páciensre közvetlenül lemérhető.
Időpont: 20:00
Helyszín: 204-es terem
2. program:
Az értelmezés művészete - Csecsemő- és kisgyermek megfigyelés a fejlődéspszichológiában
(Előadás és műhely) Előadók/műhelyvezetők: Hámori Eszter, Csabai Krisztina, Rajnik Mária, Márkus Lilla
Absztrakt:
A csecsemők és kisgyermekek megfigyelése hosszú múltra tekint vissza a fejlődéspszichológia tudományában. Darwin csecsemőnaplója, vagy Piaget rendszeres megfigyelései saját gyermekeiről korszakalkotó változásokat hoztak a kisgyermekek lelki fejlődéséről szerzett tudásunkban. Napjaink modern csecsemőkutatásai rávilágítottak, hogy a még beszélni nem tudó kisbabák is jóval többet tudnak a világról és kompetensebbek a kapcsolatok alakításában, mint ahogy azt a klasszikus fejlődéspszichológusok gondolták. A kapcsolatok megértése és a kapcsolati világban való tájékozódás fejlődése azonban sokban függ attól, hogy a csecsemőt és a kisgyermeket körülvevő társas közeg hogyan támogatja a gyermeket ezen az úton. A kisgyermek viselkedésére, érzelmi megnyilvánulásaira és társas kezdeményezésire adott értő szülői reakciók - azaz a szülői szenzitivitás - a legerősebb hatótényező a kapcsolatok fejlődésének folyamatában. Emellett a legtöbb buktatót is rejti.
Hogyan vizsgálják mindezt a fejlődéspszichológiai kutatások a csecsemő- és kisgyermek megfigyelés technikájával?
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az általunk kidolgozott, a videotechnikán alapuló résztvevő csecsemő-megfigyelés gyakorlata részben kutatási célokat szolgál, másrészt a Csecsemő-szülő kapcsolatdiagnosztika és konzultáció szakirányú képzésünknek része és a baba-mama konzultáció gyakorlatára készíti elő a képzés résztvevőit.
Jelen műhely célja kettős: (1) A műhelyben áttekintjük a csecsemő- és kisgyermek megfigyelés fejlődéspszichológiai kutatásokban játszott szerepének történetét. (2) Ezt követően a résztvevők bevonásával mutatjuk be a videotechnikán alapuló résztvevő csecsemő-megfigyelés gyakorlatát. A résztvevők csecsemőkről, illetve kisgyermekekről készített rövid videoklipeket néznek és beszélnek meg a műhely vezetőinek irányításával. A résztvevők így ízelítőt kapnak a felvételeken látott kapcsolati történések értelmezésének szubjektív rétegeiről és megtapasztalják, hogy ugyanannak a megfigyelésnek sokféle olvasata lehet. A látottak lehetséges értelmezése a csoportmunka keretében történik.
Időpont: 22:00
Helyszín: 204-es terem
