Mit jelent cinikusnak lenni? Michel Foucault cinizmus-fogalmáról
17:00–18:00, 201-es terem
Előadó: Cseke Ákos
A Magyar Nyelv Értelmező Szótára meghatározása szerint a cinikus „a kialakult társadalmi formákat, az elfogadott nézeteket semmibe vevő, minden emberi cselekedetben önző egyéni érdek megnyilvánulását kereső, hit és eszmények nélküli és keserűen, bántó kiábrándultsággal gúnyolódó személy." A cinikus jelző szinonimáiként ennek megfelelően a következőket szokás felsorolni: hitevesztett, szarkasztikus, epés, kaján, gunyoros vagy maliciózus. Ami a szó eredetét illeti, a görög küón („kutya") szóból képzett „cinikus" kifejezés, mint azt az Értelmező Szótár is megjegyzi, az ókori görög filozófia egyik irányzatát jelöli. De mit jelent filozófiai értelemben „cinikusnak" lenni? És hogyan viszonyul a szó filozófiatörténeti és filozófiai értelme ugyanennek a szónak a mindennapi értelméhez és használatához? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy 1984-ben, a halála évében tartott, de csak 2009-ben kiadott, Az igazság bátorsága című előadássorozatában Michel Foucault, aki Peter Sloterdijk könyvével (A cinikus ész kritikája, 1983) szinte egyidőben értelmezte újra a cinizmus fogalmát, és vetette fel a cinizmus olyan, az antik filozófiai hagyományra támaszkodó értelmezését, amely kifejezetten pozitív értéket tulajdonít ennek a fogalomnak. „A cinikus, mondja Foucault, az, aki elmondja az embereknek az igazságot, anélkül, hogy hagyná, hogy az igazságtól való félelme bármilyen értelemben hatással legyen rá." Ebben az értelemben nevezi a cinikust mint a legtökéletesebb és legjobb filozófust „az igazság mártírjának", ami persze azt is jelenti, hogy cinikusnak az az ember mondható, aki az antikvitásban vagy napjainkban nem pusztán bátorságot merít ahhoz, hogy kimondja az igazat (ami már önmagában is nagy dolog), hanem napról napra tanúságot tesz az igazságról, napról napra megátalkodottan az igazság szerint és az igazságban él. „Az élet mint az igazság közvetlen, tündöklő és vad jelenléte: ez az, ami testet ölt a cinizmusban." Az előadás során a cinizmusnak ezt az új, pozitív értelmét kísérlem meg felvázolni és bemutatni.
A program az Új Nemzeti Kiválóság Program 2018/2019. tanévi Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj támogatásával jött létre.
Hétköznapi Ázsia – Ázsiai Hétköznapok
17:00–23:00, 203-as terem
A Pázmány East Asia Club Hungary (PEACH) rendezvénye
Számtalan útikönyv és internetes élménybeszámoló igyekszik felkészíteni a nyugati utazókat az ázsiai tapasztalatokra, a helyi szokásokra, a mindennapi élet furcsának tűnő sajátosságaira. A tér és idő érzékelése egyéni és csoportszinten, a sajátos fogyasztási és életvezetési gyakorlatok, a karakteres hitvallások és habitusok, a jellegzetes otthoni és közösségi rituálék, a világ- és létszemléletek – mindezek a hétköznapok szerves részeiként kikerülhetetlen élményei az utazóknak és megkerülhetetlen kutatási témái az antropológusoknak, szociológusoknak, etnográfusoknak, Kelet-kutatóknak. A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport előadói az idei Kutatók Éjszakáján a „hétköznapi Ázsiát" helyezik a figyelem középpontjába, s a társadalmi és kulturális „ázsianikumokra" összpontosítva számolnak be kutatási területük egy-egy érdekességéről.
Lengyel (pop)kultúra és orosz látomásosság
17:00–19:00, 204-es terem
Nem is gondolná az ember, hogy a lengyel popkultúrának milyen sok szegmensével találkozhatunk akár a hétköznapokban is – programunkkal ezekbe nyújtunk betekintést. Emellett bemutatkozik a hamarosan induló orosz szakirány is. A „klasszikus" előadásokon túl társas- és kvízjátékok kipróbálására is lesz lehetőség – lengyel és orosz nyereményekért.
Bemutatkozik a BÉTALAB kutatócsoport!
Érdekel, hogy vajon mi zajlik a kamaszok fejében és mi befolyásolja a gondolkodásuk fejlődését? Hogyan lesz a gyerekekből olyan hirtelen felnőtt? Az MTA által is kiemelten támogatott BÉTALab kutatócsoportunk vizsgálataiban arra keresünk választ, hogy a biológiai, hormonális érés valamint a tapasztalat hogyan befolyásolja a különböző életkori és érettségi szinten lévő csoportok teljesítménymintázat illetve hogy a kamaszkor során a kognitív és motoros képességek milyen módon lépnek a gyermekiből a felnőttszerű állapotba.
Sokféle érdekes vizsgálaton keresztül igyekszünk közelebb kerülni a válaszokhoz, melyekbe a most a szélesebb közönség is betekintést nyerhet. A Kutatók Éjszakája keretében fél órás turnusokban szeretnénk megmutatni, milyen eszközökkel és milyen paradigmák mentén vesznek részt a vállalkozókedvű kamaszok a kutatásban illetve milyen előzetes eredményeink vannak.
A téma tehát a serdülőkori idegrendszeri és kognitív fejlődés, annak mérő eszközei, és a turnus során lehetőség van megismerkedni számítógépes viselkedéses vizsgálatokkal, EEG-vel és adatfelvevő kesztyűvel is.
Program
17.30-18.00 BÉTALab Biológiai Érés és TApasztalat a serdülőkori agyi és kognitív fejlődésben – előadás Oláh Gyöngyi
Helyszín: 009-es terem
Interaktív labor látogatási turnusok:
18.15-18.45 1.turnus
19.00-19.30 2.turnus
19.45-20.15 3.turnus
20.30 – 21.00 4. turnus
A programon résztvevő kutató és labor munkatársak:
Kovács Ilona, kutatásvezető
Gerván Patrícia, kognitív kutató
Gombos Ferenc, alváskutató
Berencsi Andrea, mozgásfejlődés kutató
Ziman Gergő, elektrofiziológus kutató
Oláh Gyöngyi, alany koordinátor
Csik Fabiola, kutatási asszisztens
György Zoltán, EEG szakaszisztens
További információ: betalab.hu
A program minden eleme regisztrációköteles, melyet a Kutatók Éjszakája honlapján tehetnek meg szeptember 12-étől, itt.
A pszichoterápiás folyamat kutatása: Ágencia és páciencia érzés kifejezésének hosszú távon megfigyelt változásai pszichoanalitikus ülések szövegeiben egy szorongásos zavarban szenvedő fiatal nő esetében
18:00–19:30, 110-es terem
Előadó: Dr. Berán Eszter
A pszichoterápiás folyamatkutatás célja a terápiás változásért felelős tényezők beazonosítása, és ezek működési mechanizmusainak leírása. A terápia során bekövetkező változások mikéntjének pontos ismerete a pszichoterápia gyakorlati alkalmazásában több szempontból is lényeges. Egyrészt azért, hogy a pszichoterápiában a szakemberek ismert hatásmechanizmusú módszereket tudjanak alkalmazni, másrészt, hogy egy adott pszichés problémával küzdő személy esetében a specifikus nehézségek leküzdésében igazoltan hatékony terápiás technikák kerülhessenek alkalmazásra.
Előadásomban a terápiás folyamat fenti kérdésének megválaszolására egy olyan, a PPKE BTK Pszichológia Intézetében folyó vizsgálatot mutatok be, melynek során hosszú távú dinamikus pszichoterápiás kezelések magnóra rögzített és leírt szövegeit vizsgáljuk. Vizsgálatunkban arra keressük a választ, hogy a kliens beszédében miként fejeződik ki az ágencia érzése, valamint hosszú távon ez miként változik meg. Az ágencia érzés azt jelenti, hogy a kliens életének eseményeit irányító, arra hatást gyakorló személyként éli meg saját magát. Másik fontos kérdésünk az volt, hogy a terapeuta részéről milyen típusú intervenciók vezetnek a kliens nézőpontjának megváltoztatásához az ágencia és páciencia szempontjából?
Eredményeink azt mutatják, hogy az ágencia érzés kifejezése a kliens részréről a három megfigyelési időszakot összevetve szignifikánsan csökkent, ami a Teljesítmény/felelősség valamint az Önuralom alskálán mutatkozott meg. A páciencia érzés kifejezése emelkedést mutatott, ami a Tehetetlenség/önkontrollvesztés, valamint a Kudarc/felelőtlenség alskálákon jelentkezett. Az ágencia érzés kifejezésének erős csökkenése az 5. üléshez, a páciencia érzés növekedése a 8. üléshez köthető. Ezeknek az üléseknek a részletes elemzése során arra derült fény, hogy a kliens kezdetben nem tudta az eseményeket saját, elkülönült nézőpontjából szemlélni, a szelf határai elmosódtak, és az őt körülvevő személyektől, azok érzelmi világától nem tudott megfelelő módon függetlenedni. A terapeuta perspektíva váltása hozzásegítette a klienst ahhoz, hogy saját viszonyulási módját egy külső nézőpontból lássa, és így reflektálni tudjon arra a jelenségre, amit a terapeuta „megjelenít" számára.
Biológia és pszichológia találkozása a csecsemőkutatásokban
18:00–19:30, 202-es terem
Előadók: Barta Csaba, Hámori Eszter, Márkus Lilla Viktória
A genetika tudománya hatalmas utat járt be Mendel örökléstanjától az olyan legújabb kutatásokig, melyek arra keresik a választ, hogy a környezeti hatások milyen módon befolyásolják a genetikai faktorokat. Évtizedek óta tudott, hogy az emberi viselkedés változatosságát csakúgy, mint a pszichológiai zavarokat részben genetikai, részben környezeti faktorok határozzák meg, azonban a közvetítő, un. epigenetikai mechanizmusok mibenlétét még csak most fedezi fel a tudomány. Számos kutatás foglalkozik olyan területek epigenetikai hátterével, mint pl. a kisgyermekkori kötődés, a gyermekkori hiperaktivitás, vagy a felnőttkori droghasználat. Azonban a nagyon korai csecsemőkorban megfigyelhető nehézségek genetikai faktorainak vizsgálata most kezd csak fókuszba kerülni. A pszichológiában viszont egyre több figyelem fordul a csecsemőkor pszichés nehézségei, az un. regulációs problémák témaköre felé, melyek közé a csecsemő fokozott síróssága, a nehéz megnyugtathatóság, alvási, vagy táplálkozási zökkenők tartoznak.
A csecsemőkutatások és a viselkedésgenetika látszólag egymástól távol álló területeit hoztuk össze a PPKE Pszichológia Intézete és a Semmelweis Egyetem együttműködésében létrejött közös kutatási projektünkben. Kutatásunkban azzal foglalkozunk, hogy a csecsemőkori regulációs problémák komplex viselkedéses és genetikai hátterét megismerjük, ezzel is közelebb kerülve a csecsemők rendkívül érzékeny és sokszínű kapcsolati világának megismeréséhez.
Az előadásban bemutatjuk a környezet és genetika kölcsönhatásairól szóló eddigi ismereteinket, kiemelve azokat, melyek a kisgyermekkori kötődés és a regulációs problémák szempontjából fontosak, valamint saját legfrissebb kutatási eredményeinket az anya- csecsemő együttműködési mintázatokkal kapcsolatban.
Stratégiai megtévesztők és stratégiailag megtévesztettek
18:00–19:30, John Lukacs terem
Előadók: Feledy Botond, Pintér Melinda
Az álhírek egy apró szelete a kibertérben és információs térben zajló küzdelemnek. Ebben államok, tinédzserek, hacker-csoportok egyaránt részt vesznek, néha egymást erősítve, néha egymással szemben. Tegyük rendbe fejben, hogy ki hol áll, milyen résztvevők milyen hatásfokkal próbálják e műveletben az olvasókat – minket – befolyásolni. Ezt a folyamatot mutatja be egy rendhagyó előadásban és az azt követő beszélgetésben Feledy Botond és Pintér Melinda.
Szimbólumok a terápiában és azon túl – Hogyan hatnak ránk a szimbólumok?
19:00–20:00, 205-ös terem
Előadó: Hal Melinda
Kutatásaink során olyan szimbólumokat azonosítottunk, amelyek bizonyos temperamentum típusokra jótékony hatást gyakorolnak. A szimbólumok felhasználási módjai ezáltal kitágulnak, új értelmet kapnak és konkrétabb terápiás protokoll létrehozását teszik lehetővé. A korábban kizárólag verbálisan létezett, szimbólumterápiás eljárásból kiemelt szimbólumokat vizuális ingerré alakítottuk. Ezáltal lehetővé válik a szimbólumok szélesebb felhasználási módja, a terápiás kezelésen túl.
Az azonosított szimbólumokat és az arra írt kezdetleges számítógépes szoftvert igyekszünk bemutatni a résztvevőknek. A szimbólumok használata bizonyos fajtájú relaxáció során kifejezetten ajánlott, a protokoll használata gyors, egyszerű és felhasználóbarát. Rohanó életünkben nagy segítséget nyújthat. Kiegészítő terápiának és önsegítő módszernek is kiváló. Emellett szeretnénk bemutatni egy új pszichológiai mérőeszközt is, amely a projekció eszközét felhasználva segítheti a pszichológusok munkáját. Kérjük a résztvevőket, „okos" eszközeiket ne felejtsék otthon!
Hunok és Magyarok
20:30–22:00, 112-es terem
A program az Új Nemzeti Kiválóság Program 2018/2019. tanévi Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj (ÚNKP-18-4-PPKE-25) támogatásával jött létre.
KUTATÓK ÉJSZAKÁJA - ESZTERGOM
2018. szeptember 28.
Folyamatosan látogatható programjaink:
Interaktív kincskereső játék a Iohanneumban
18.00–21.00
Az izgalmas program résztvevői egy fiktív karakter köré szerveződő történelmi kontextusban találhatják magukat, amely során a Iohanneumban elrejtett kincs megtalálásához rejtvények, fejtörők és feladványok sűrűjében helytállva megismerkedhetnek a Pázmány BTK esztergomi képzési helyszínének történetével és csapattársaik problémamegoldó képességével is.
Játékvezetők: Dallmann Kristóf, Fodor Richárd
Kutass Te is a hallgatókkal! – Természettudományos kísérletek – Interaktív program
18.00–21.00, 304-es terem
Idén már negyedik alkalommal kerül megrendezésre a nagy sikerű program, melynek során egyszerű, és látványos természettudományi kísérleteket végezhetsz a tanító szakos hallgatók irányításával.
Előadó: Heckel Zoltán
Helyszín: 304. terem
"Ki játszik ilyet, majd megmondom, milyet!"- társas játékok: 10-15 főnek (felnőttek-gyerekek egyaránt)egy időben 3 előre összeállított játéksor alapján.
18.30–21.00, 401-es terem
Előadó: Tölgyessy Zsuzsanna
Előadások
Gondolkodtató népmese, mesefoglalkozás
18.00–18.20, 210-es terem
Az 5-10 korosztály legfőbb személyiségfejlesztő eszköze a játék és a mese. E személyiségfejlesztés egyik szegmense az értelmi fejlesztés. amely szerves egységet képez a többi terület fejlesztésével.
A népmese tükrözi a gyermeki gondolkozást, logikát, animista és egyben antropomorf világképet, a játék koncentrált intenzivitása pedig mindenfajta tanulás termékeny táptalaja.
Az előadás az élőszavas mesemondás és az abból kinövő, a gyermekeket cselekvővé tevő, interaktív mesefoglalkozás gondolkodást fejlesztő elemeit veszi sorba: a figyelem, memória fejlesztése mellett az elvont gondolkodás alap-építőkövei lerakhatók, ill. a különböző nézőpontok, narrációk vizsgálatával a szubjektív egocentrikus világából a kisgyermek átléphet az objektív világba, de olyan módon, hogy mindkettőt megtarthatja.
Az előadás csoportosítja az interaktív mesefoglalkozás fajtáit szerkezetük (mese-játék aránya, sorrendje), ill. a felhasznált elemek (énekes-táncos, mozgásos csoportjátékok, dramatikus konvenciók, művészeti ágak komplex alkalmazása) szerint, majd kitér az egyes konkrét megoldások gyakorlatban tapasztalt előnyeire és hátrányaira is.
Előadó: Tölgyessy Zsuzsanna
Lázár Ervin és a mágikus realizmus
18.20–18.40, 210-es terem
Lázár Ervint meseíróként tartjuk számon, s kevésbé közismert novellaírói munkássága. Az előadás a novellákat vizsgálja abból a szempontból, hogy hogyan kapcsolódnak ezek a történetek az ún. "mágikus realizmus" Gabriel García Márquez regényeiből ismert, XX. századi stílusirányzatához, illetve hogy hogyan jut el Lázár Ervin e stílus és módszer segítségével a realista prózától a mesék világáig.
Előadó: Hernádi Mária
Humor és játék a gyerekversekben
18.40–19.00, 210-es terem
Az óvodai és az iskolai irodalmi-anyanyelvi nevelésben, irodalmi élményszerzésben kitüntetett szerepet kapnak a versek — a bennük rejlő személyiségformáló lehetőségről egyetlen korosztály esetében sem mondhatunk le. Érzelemgazdagító, képzeletformáló, ismereteket bővítő hatásuk felbecsülhetetlen. Előadásomban azt vizsgálom, hogy e sokrétű fejlesztő hatáshoz miként járul hozzá a gyermekversekben olykor lappangó, olykor tetten érhető humor; miként fonódik össze a képzelet szabadsága, a (nyelvi) kreativitás szabadsága, a humoros látásmód a szokatlan képi-fogalmi társításokban, nyelvi megoldásokban, játékos szóképzésekben, humoros hatású rímjátékokban.
Előadó: Némethné Dr. Varga Andrea
Szinyei Merse Pál festményeinek terei - alcím: azaz hogyan változhatott meg a klasszikus képépítés a festő kompozícióin
19.00–19.20, 210-es terem
Szinyei ismert és inkább a századforduló utáni kevésbé ismert képein a klasszikus képépítési, térkompozíciós sablonok helyett újszerű tereket, széles és magas dekoratív előtereket fedezhetünk fel. Kérdés, hogy ez „betudható-e" kizárólag az impresszionizmus hatásának vagy a fotográfia közvetlenül is hathatott a mester tájképi motívumaira.
Előadó: Balla Gergő
Szlovákiai barangolások – várak és várkastélyok
19.20–19.40, 210-es terem
Szlovákia nemcsak a téli sportokat kedvelők paradicsoma, hanem egymást érik itt a pompás, legendás várak, az ezerarcú múlt tanúi. Az ország területén több mint száz vár és várkastély található, melyek a múltban történelmi események színhelyei voltak. Ma turisták látogatják e grandiózus építmények legendás termeit, s gyönyörködnek a festői romokban. Az előadásban néhány különlegesen szép vár és várkastély kerül bemutatásra, képekkel szemléltetve s a helyszínekhez fűződő mondákkal kiegészítve.
Előadó: Horváthné dr. Farkas Éva
„Jó mulatság, női munka" – óvóbácsik és óvónénik
19.40–20.00, 210-es terem
A jelenben majdhogynem evidenciának tekintjük, hogy az óvodapedagógusok leginkább „óvónénik", nem pedig „óvóbácsik". A férfi óvodapedagógusok rendkívül alacsony számát elnézve nehezen hihető ugyan, de nemcsak a nemzetközi, hanem a magyar óvodapedagógia kezdeteit is a férfiak túlsúlya jellemezte. Brunszvik Teréz „Angyalkertjeiben" is férfi óvodapedagógusok dolgoztak, és a magyar óvóképzés első évtizedeinek statisztikái is igencsak meglepőnek tűnnek a jelenkorból visszatekintve. A „férfi vagy nő legyen az óvodapedagógus?" kérdése még az 1891/XV., „A kisdedóvásról" szóló törvénycikk előterjesztése és vitája idején is parázs összetűzésekhez vezetett a Képviselőházi Naplók tanúsága szerint.
Az előadás elsősorban abba nyújt betekintést, hogyan és miért változott meg radikálisan a 19. század folyamán az óvodapedagógusok nemi megoszlása, de emellett arra is kitér, milyen értéket jelenthet egy 21. századi óvodában egy férfi óvodapedagógus jelenléte.
Előadó: Miklós Ágnes Kata
Otthon készíthető fejlesztő játékok
20.00–20.40, 210-es terem
A fejlesztő játékok hatalmas kínálatával minden szülő, gyermek, pedagógus nap, mint nap találkozik. A közös játék élményét azonban a családok és a játszani vágyók saját készítésű eszközökkel is kiegészíthetik. Az előadás a háztartásokban megtalálható dolgokat újraértelmezi és érdekes, izgalmas ötleteket ad az érdeklődőknek.
Előadó: Horváth Mariann
Régészettudományi Intézet – Régészeti Térinformatikai Labor programjai
18.00-21.00
A Régészeti Térinformatikai Laboratórium a Régészettudományi Intézettel karöltve több magyarországi és külföldi kutatási projektben vesz részt. A labor munkatársai a jelenleg elérhető legmodernebb geodéziai és geofizikai műszerek, illetve több mérnöki számítógép segítségével biztosítják ezen projektek térinformatikai és roncsolásmentes régészeti hátterét.
A program során betekintést nyerhetnek a labor sokszínű feladataiba. A több helyszínen zajló bemutatókon elsőként a geodéziai műszerek és a térinformatika kerül terítékre, illetve a földradarral végzett méréseket mutatja be Lóki Róbert, római koros régész.
A következő állomáson L. Kis Szabó Eszter, őskoros régész mutatja be a magnetométert és ehhez kapcsolódóan a Gerecse kutatási programot, melynek tárgya a terület őskori topográfiája a neolitikumtól a vaskorig.
Rétfalvi Teofil hallgatónk a fotó3D technika temetőfeltárásokon való alkalmazhatóságát és ehhez kapcsolódóan a temetők hagyományos feldolgozási módszereit mutatja be az érdeklődőknek, az Egresen és Ioviában előkerült középkori csontvázak segítségével.
Takáts Bendegúz, középkoros régész a drónfotózásban és a fotó3d technikában rejlő lehetőségekről tart bemutatót, elsősorban közel-keleti várak és azok környezetének vizsgálatában.
Régészeti Játszóház hallgatókkal: kézműveskedés (ékszerkészítés, stb.), homokozás
Helyszín: a 4. emeletei Régészeti Térinformatikai Labor helységei
A Pázmány Információs Technológiai és Bionikai Kara az alábbi két kutatási területen mutatkozik be a Kutatók Éjszakáján, idén először Esztergomban 18.00-21.00 között.
Az esztergomi bemutatók házigazdái: Dr. Laki András, Szélig Ádám György, Hartdégen Márton
Robotika - az Elektronikai Laboratóriumban
A tárlatvezetések a lego robotok bemutatásával, azok kipróbálásával kezdődnek és fél óránként indulnak.
A robotika kulcsa a játék. A közös játékot a LEGO Mindstorms EV3 robotika készlettel kezdjük, a közös cél a programozás és a mechanikai tervezés alapjainak bemutatása, megismerése. A LEGO Mindstorms motorjai és szenzorai nagyobb teljesítményű, és az iparban is széleskörűen alkalmazott Raspberry Pi miniszámítógéppel is vezérelhetőek. Ehhez már kamera is csatlakozik, és így képfeldolgozás alapú vezérléssel ellátott LEGO robotokat tudunk fejleszteni. Ezzel pedig megérkeztünk a mesterséges intelligencia világába, vagyis az élvonalba...
Kísérletek - a Biomikrofluidika Laboratórium
A Biomikrofluidikai laboratóriumba érkező látogató megismerkedhet a mikrofluidika rejtelmeivel. Mikrofluidikai eszközök tervezésével, gyártásával és tesztelésével foglalkozunk. Kiemelt alapkutatásink között szerepel az élelmiszerbiztonság (élelmiszerrel terjedő paraziták kimutatása, pathogének detekciója), humán diagnosztika (mikrofluidikai sejtreaktorok, vérdiagnosztika, keringő tumor sejtek kimutatása) és mikron nagyságú részecskék mikrofluidikai eszközzel történő elválasztása.
A program során egy rövid elméleti bemutató után körbevezetjük a látogatókat a laboron, majd bemutatjuk, hogy miként készíthet bárki, akár otthon is, mikrofluidikai eszközöket.
