A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kutatási Programja
Fényképek
2016. szezon →
2017. szezon →
2018. szezon →
2019. szezon →
A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatási programjaként indult 2000-ben, a Szíriai Régészeti Főigazgatóság (DGAM) együttműködésével. Az első években a misszió a szíriai tengerparti zónában és az azzal szomszédos területeken vezetett rendszeres terepbejárásokat, a késő antik és középkori településhálózat maradványainak felkutatására és dokumentálására. A Tartúsz, Latakia, Homsz és Idlib kormányzóságok területén végzett munkák eredményeképp több száz, korábban ismeretlen műemlék lett nyilvántartásba véve, köztük későantik települések maradványai, keresztes-kori lakótornyok és több barlangvár is. A DGAM felkérésére a SHAM 2007-ben megkezdte a Közel-Kelet egyik legnagyobb középkori erődítésének Qal’at al-Marqabnak (keresztes nevén Margatnak) a feltárását, majd 2017-től az UNESCO Világörökség erődítés Crac des Chevaliers kutatását.
Margat várát 1062-ben helyi törzsek építették a szíriai tengerpart ellenőrzésére, s rövid bizánci fennhatóságot követően 1118-ban foglalták el a keresztesek. Az Antiochiai Hercegség legdélebbi erődjét 1187-ben vette meg a középkori Európa egyik legnagyobb nemzetközi szervezetének számító Johannita lovagrend és építette ki a Szentföld egyik leghatalmasabb erődítésévé. Az Oroszlánszívű Richárd angol király által is meglátogatott várat 1218-ban II. András magyar király is felkereste és gazdag évjáradékot rendelt el fenntartására. A több mint 15 hektár kiterjedésű erődítményrendszert csak 1285-ben került mamlúk kézre. A vár területét 1958-ig lakták.
A Misszió alapvető célja a vár, az erődített középkori városai, valamint a tágabb környezet minél több diszciplínát bevonó teljes körű kutatása és az egyedülálló épületegyüttes UNESCO világörökség listára történő fölvételének előkészítése. A kutatási program az alábbi szakterületekből áll: történeti forrásfeldolgozás; geológiai és geofizikai kutatások; földrengéstani vizsgálatok; régészeti feltárások; a tárgyi leletanyag tisztítása, konzerválása és restaurálása; falképkutatás és konzerválás; építészeti felmérési program; antropológiai, archaeozoológiai, archaeobotanikai és geoarchaeológiai tanulmányok; művészettörténeti és építéstörténeti kutatások; laboratóriumi anyagvizsgálatok; a középkori vízgazdálkodás tanulmányozása; néprajzi dokumentáció; településhálózati kutatások; középkori környezetrekonstrukció; számítógépes rekonstrukciós program. A misszió szakértői tervezik a műemléki helyreállítást és a várban létrehozandó múzeumhelyiségeket is.
A PPKE Régészettudományi Intézete vezette Misszió széles körű szakmai összefogásra épül, melyben kutatói és diákjai révén hazánk szinte valamennyi nagy egyeteme és a témában érdekelt kutatóközpontja képviselteti magát. Az elmúlt 13 év közel harminc terepmunka szezonja során több mint 150 magyar dolgozott Szíriában és a résztvevők több mint fele egyetemi hallgató volt. A kutatás gerincét adó magyar szakemberek és egyetemisták mellett horvát, brit, olasz, német, francia és libanoni kutatók is részt vesznek a feltárásokban, magyar zászló alatt. A PPKE és a különböző szíriai egyetemek közt létrejött kutatási és oktatási együttműködési megállapodások alapján a Misszió indulása óta minden több tucat szíriai hallgatónak biztosít nyári gyakorlatot a várban.
A SHAM egyedüli külföldi régészeti misszióként a 2011-ben kezdődött háború alatt is folytatta a szíriai terepi munkát és oktatást, melyet magyarországi képzésekkel is kiegészít a szíriai kollegák és hallgatók számára. A kiemelt nemzetközi érdeklődés övezte munkák eredményei angol és arab nyelvű publikációkban és kiállításokon kerülnek bemutatásra, valamint számos MA és PhD dolgozat alapanyagát képzik a PPKE Régészettudományi Intézetében.
Filmek
