A kutatások társadalmi, oktatási kontextusa
A mesterséges intelligencia (MI) társadalmi szerepe a 2022 novemberében megjelent ChatGPT óta nyilvánvalóvá vált, és egyre inkább megkerülhetetlenné válik a mindennapi élet, a munka és az oktatás területén. A ChatGPT nyilvánosság számára történt meggnyitása nem csupán a technológiai haladást demonstrálta, hanem alapvető változásokat hozott a társadalmi diskurzusban is: széles körben felmerült a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia alapú eljárások milyen szerepet tölthetnek be és milyen etikai, gazdasági és politikai kihívásokat vetnek fel. Azóta az MI-technológiák fejlesztése és alkalmazása gyors ütemben növekedett, megalapozva egy olyan jövőt, ahol a mesterséges és az emberi intelligencia közötti kölcsönhatások egyre intenzívebbé és komplexebbé válnak.
A mesterséges intelligencia beépülése a felsőoktatás különböző szféráiba – a tanulásba, kutatásba és oktatásba – szintén megkerülhetetlenné vált, ami új lehetőségeket és kihívásokat hozott a pedagógiai és kutatási gyakorlatok terén. Az MI nemcsak az oktatási eszközök, hanem az oktatási tartalmak és módszertanok innovációjában is jelentős szerepet játszik. Automatizált eszközök és intelligens tanulási rendszerek alkalmazásával lehetővé válik a személyre szabott egyenlőbb esélyeket biztosító oktatás, amely hatékonyabbá és eredményesebbé teheti a tudás elsajátítását. Az új technológiák megjelenésével felvetődnek azok a kérdések, hogy miként biztosítható a tanulók autonómiája, adataiknak biztonsága, illetve az oktatási intézmények hogyan alkalmazkodhatnak az MI által hozott paradigmaváltáshoz?
A kutatócsoport fő célkitűzései
A Mesterséges Intelligencia és az Ember Kutatócsoport fő célkitűzése, hogy feltárja, milyen módon változik az ember fogalma és társadalmi szerepe az MI korában. Az emberi identitás, szubjektivitás és döntéshozási folyamatok vizsgálata kiemelt szerepet kap, hiszen az MI megjelenésével átalakulhatnak a hagyományos emberi képességek és funkciók. A kutatócsoport multidiszciplináris megközelítésével filozófiai, médiaelméleti, technológiai, történeti, pedagógiai és jogi szempontok szerint elemzi ezeket a változásokat. Így célja, hogy átfogó képet nyújtsanak az MI társadalomformáló hatásairól és azok következményeiről az emberi természet, jogi keretek és oktatási értékek szempontjából.
Az általános kérdéseken túl a kutatócsoport kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy a felsőoktatás számára releváns, specifikus kérdéseket elemezze. Az MI technológiák oktatásban történő alkalmazása sajátos kihívásokat vet fel, mint például a tanár-diák viszony átalakulása, az etikai dilemmák a tanulási eredmények mérésekor, a tudományos integritás etikai oldalai, valamint az oktatási rendszerek emberközpontúságának fenntartása a gépi tanulás és automatizáció által dominált környezetben. A kutatócsoport arra törekszik, hogy ezekre a kérdésekre olyan gyakorlati megoldásokat és irányelveket dolgozzon ki, amelyek támogathatják az egyetemeket a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodásban.
A kutatás nemzetközi kontextusban zajlik, amely az európai, amerikai és ázsiai fejlemények, trendek és szabályozások összehasonlító elemzésére épít. Az MI fejlesztése és oktatásban való alkalmazása országonként jelentős különbségeket mutathat, így a kutatócsoport célja, hogy ezeket a kulturális és szabályozási eltéréseket figyelembe véve olyan komplex keretet nyújtson, amely alkalmazható különböző nemzeti környezetekben. A globális nézőpont különösen fontos, mivel az MI fejlődése és hatása világszerte egyre inkább meghatározza a felsőoktatás és a társadalmi struktúrák jövőjét.
A kutatócsoport mindezek fényében szorgalmazza egy szélesebb körű dialógus elindítását a felsőoktatás szereplői, az ipar és a politikai döntéshozók között. A céljuk, hogy az MI használatának szabályozásában, oktatási integrációjában és etikai irányelveinek kidolgozásában iránymutatást nyújtsanak a felsőoktatási intézmények számára. Az MI hatásainak elemzésével és a döntéshozók támogatásával a kutatócsoport hozzájárulhat egy olyan felelős és átgondolt szabályozási keret kialakításához, amely biztosítja a technológia előnyeinek kihasználását anélkül, hogy veszélyeztetné az alapvető emberi értékeket és oktatási célokat.
A kutatócsoport tagjai
Almási Zsolt (Kutatócsoport vezetője, BTK)
Almási Zsolt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol Irodalmak és Kultúrák Tanszékének tanszékvezető docense, a kormányrendelet által megszüntetett Digitális bölcsészet mesterképzés digitális kultúra specializációjának alapítója és felelős oktatója. Kutatási területe könyvkultúra, és a 21. századi digitális, kulturális adatbázisok, valamint a 16-, kora 17. századi angol filozófia (elsősorban Francis Bacon), irodalom, (különös tekintettel Shakespeare életművére), és a Mesterséges Intelligencia filozófiai és kulturális hatásainak vizsgálata. Folyóiratcikkei, monográfiája és az általa szerkesztett kötetek ezekkel a témákkal foglalkoznak magyar és angol nyelven egyaránt. Almási Zsolt építője a Magyar Shakespeare Archívumnak (digitális adatbázis), továbbá szerkesztője a Digitális bölcsészet és az International Journal of Digital Humanities folyóiratoknak. Magyar és angol nyelvű blogot ír, valamint „Shakespeare daráló” címen YouTube csatornája van. Releváns kurzusai: Digitalization and Literary Studies MA kurzus, ahol a hallgatók a digitális kritikai kiadások alapjait sajátíthatják el a jelölőnyelvi ismeretektől (XML), a releváns standardokon keresztül (TEI), a vizualiciós jelölőnyelvekig (CSS). A Filológia és textológia 2 doktoris órán a digitális filológia elméletével, gyakorlatával ismerkednek meg a hallgatók.
Válogatott közlemények (A teljes lista az MTMT-ben megtalálható.)
„Enhancing Collaborative Learning with AI” (Mukhtiar MEMON, Zsolt ALMÁSI, Thomas LEONI, Sokkhey PHAUK) In: Tózsa, Réka; Cleo, Cachapero (szerk.) Universities' Role in Artificial Intelligence Innovation Ecosystems by 2060 In Asia and Europe, Singapore, Szingapúr: Asia-Europe Foundation (ASEF) (2024) pp. 83-90.
„Theatre in the Digital Age” (Zsolt ALMÁSI, Kinga FÖLDVÁRY). THEATRALIA 27 / 2024 / 2 (7—12)
„AI? Predictive Media. Art” DISEGNO: A DESIGNKULTÚRA FOLYÓIRATA 7 : 1 pp. 106-117. , 12 p. (2023)
„Számítógépes irodalomtudomány: az adattól a transzcendentális kritikáig.” HELIKON IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 1 pp. 16-31. , 16 p. (2020)
„ePublications and Shakespeare Studies: Much Ado About Nothing”. In: Matuska, Ágnes; Kocic-Zámbó, Larisa (szerk.) Essays on the Medieval Period and the Renaissance : Things Old and New. Newcastle upon Tyne, Egyesült Királyság / Anglia: Cambridge Scholars Publishing (2019) 192 p. pp. 61-74. , 13 p.
„Shakespeare az anglisztika képzésen: autenticitás, szövegváltozatok és a digitális fordulat” In: L., Varga Péter; Molnár, Gábor Tamás; Palkó, Gábor (szerk.) Digitális (szöveg)kultúrák a bölcsészképzésben Budapest, Magyarország: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, (2018) pp. 148-167. , 17 p.
„A gépi szövegelemzés episztemológiai státuszáról: Kvantifikáció és spekuláció” In: Panka, Dániel; Pikli, Natália; Ruttkay, Veronika (szerk.) Kősziklára építve. Built Upon His Rock : Írások Dávidházi Péter tiszteletére. Writings in Honour of Péter Dávidházi Budapest, Magyarország : ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet, Anglisztika Tanszék (2018) 420 p. pp. 1-9. , 9 p.
„Szöveg az olvasónak: Kvantitatív módszerek és digitális Shakespeare-filológia” MAGYAR TUDOMÁNY 177 : 2016/11 pp. 1286-1291. , 6 p. (2016)
Aczél-Partos Adrienn (JÁK)
Aczél-Partos Adrienn jogász és könyvtáros, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogi informatika Oktatási Csoportjának vezetője, emellett a Kar könyvtárvezetője. Infokommunikációs szakjogász, akinek elsődleges kutatási témája a jogi forráskutatás, valamint a jogi adat, emellett a jogi adatbázisok, jogi könyvtárak és a jogi szakirodalom használatának jelentőségével is foglalkozik a különböző jogi hivatásrendeken belül. Másik fő kutatási területe a szakdolgozat (diplomamunka) és a plágium (szerzői) jogi kérdései. A jogi oktatásban kezdeményezője és megvalósítója a legal tech és a jogi innováció tantárgyak elindításának. A Zlinszky János Szakkollégiumban és a PPKE JÁK Doktori Iskolájában kutatásmódszertant oktat.
Publikációs listája az MTMT-ben megtalálható.
Andok Mónika (BTK)
Andok Mónika PhD kommunikáció- és médiakutató. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció tanszékének vezetője, habilitált egyetemi docens. Doktori disszertációját a médiaműfajok, a hírek témakörében készítette a PTE-BCE Társadalmi kommunikáció doktori iskolájában, s ugyanitt habilitált 2018-ban. Kutatási területébe tartozik a digitális média jelenségei, vallás és média kapcsolatának kutatása, valamint a kommunikáció rituális elméletének kérdéskörei. Eddig négy monográfiája jelent meg: A hírek története (2013), Digitális média és mindennapi élet (2016), A kommunikáció rituális elmélete (2017), Digitális vallás (2023). Teljes publikációs listája itt érhető el: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10019944 A Kommunikációs Nevelésért Egyesület elnökségi tagja, a Magyar Kommunkációtudományi Társaság tagja. A Jel-Kép (ISSN 0209-584X) folyóirat egyik főszerkesztője. Az MI kérdését érintő kurzusai: Hálózati kommunikáció, MI alapú médiatartalom generálás.
Publikációs listája az MTMT-ben található.
Dornics Szilvia (BTK)
Dornics Szilvia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének oktatásszervezője, óraadó oktatója, a Stephaneum Szakkollégium hivatalvezetője. 2024-ben elvégezte a Pázmány BTK és ITK A mesterséges intelligencia alkalmazásai szakirányú továbbképzést, jelenleg pedig az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának PhD hallgatója.
Kutatási területe a mesterséges intelligencia megjelenése és eszközeinek alkalmazása az oktatásban, azon belül is a MI jelentőségének vizsgálata, valamint egy olyan pedagógiai módszertan kidolgozása, mely az MI-kompetencia fejlesztését célozza a kommunikáció- és médiatudomány szakon. 2021 óta a KulTúrázó irodalmi és utazási honlap, valamint Facebook-oldal vezetője, a Magyar Kommunikációtudományi Társaság tagja, valamint részt vesz a Jel-Kép közösségi felületeinek kezelésében és szerkesztésében.
MTMT: https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=search&query=publication;labelOrMtid;eq;dornics%20szilvia
Guitman Barnabás (BTK)
Fő kutatási területe az európai és magyar kora újkori történelem, ezen belül a felekezetiség, a felekezeti konfliktusok, valamint az uralkodói vallásosság története. Húsz évvel ezelőtti mainzi ERASMUS ösztöndíja alatt részt vett egy digitális forráskiadási projektben, ennek során ismerkedett meg a történelemtudomány műveléséhez használható legalapvetőbb információs-technológiai lehetőségekkel. A későbbiekben a PPKE BTK oktatójaként kezdeményezője és tárgyfelelőse az Internet és történettudomány majd az Informatika történészeknek elnevezésű kurzusoknak. Dudás Anikó szakmai felügyelete mellett több féléven át oktatója volt az általánosan kötelező Könyvtárhasználat című tárgynak. Több éven át szerkesztette és kezelte a PPKE BTK Történettudományi Intézetének honlapját.
Teljes publikációs lista az MTMT adatbázisban megtalálható.
A kutatócsoport tárgyköréhez szorosabban kapcsolódó publikációk:
Ottilia Sponseil. In: Pelizaeus, Ludolf (Hrsg.) Hexenprozesse in Kurmainz [CD-ROM]. Mainz, Dieburg, Archäologische und Volkskundliche Arbeitsgemeinschaft Dieburg, 2004.
Google keresési technikák; Digitális térképek, képek adatbázisai; Zotero című fejezetek In: Dudás Anikó: Könyvtárinformatika. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, 2011.
A braunschweig-wolfenbütteli grafikai gyűjtemény világhálós adatbázisa. Studiolo. A Kubinyi András Történész Műhely folyóirata 2 (2014) 105-107.
Fodor Richárd (BTK)
A Vitéz János Tanárképző Központ tanársegéde, angol-történelemszakos középiskolai tanár, neveléstudományi PhD hallgató. Kutatási területéhez kapcsolódik a történelemdidaktika, tanításmódszertan, tankönyvkutatás, tartalmi szabályozók, digitális tartalomhordozók, távoktatás, taneszközök, és platformok az angol és magyar oktatási rendszer kontextusában. Tagja a Vitéz János Tanárközpont digitális tanítási kutatócsoporjátnak, részt vett a Központ katolikus iskolákat érintő digitális módszertani felmérésében. Érdeklődési körében szerepel a legújabb oktatási platformok (pl. historiana.edu, nervecenter.org, Nemzeti Köznevelési Portál, Reftanár) módszertani háttere és lehetőségei. A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata titkáraként tájékoztatási, rendezvényszervezési, és weboldal szerkesztési (https://tanaritagozat.tortenelmitarsulat.hu) feladatokat lát el. Publikációi az MTMT adatbázisban megtalálhatóak.
Mongyi Norbert (BTK)
A Vitéz János Tanárképző Központ tanársegéde, a Budapesti V. Kerületi Eötvös József Gimnázium angol-francia szakos nyelvtanára, az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója. Kutatási területe az angol nyelvpedagógián belül az interkulturális kompetenciák fejlesztési lehetőségei a digitális tanulási térben, az okos tanulási környezetek, idegennyelvi mérés és értékelés, tanárjelöltek kompetenciáinak fejlesztése és mentortanári tevékenység a digitális tanulási környezetben. Tagja a Vitéz János Tanárközpont digitális tanítási kutatócsoportjában, részt vett a Központ katolikus iskolákat érintő digitális módszertani felmérésében.
Rajki Zoltán (BTK)
A PPKE BTK Szociológia Intézet habilitált főiskolai tanára. A mesterséges intelligencián alapuló eszközök társadalmi hatásaival 2023 nyarától kezdett el foglalkozni. Eddigiek során három témába vágó kutatásban vett részt: 1. A mesterséges intelligencia és a bölcsészet-, társadalomtudományi és a pedagógiai képzési területen tanuló hallgatók. 2. A mesterséges intelligencia és az egyetemi oktatók körében. 3. A mesterséges intelligencia és a magyar újságírás.
A témakörben eddig megjelent tanulmányai:
- Rajki Zoltán – Nagy Judit – Dringó-Horváth Ida (2024): A mesterséges intelligencia a felsőoktatásban – hallgatói hozzáférés, attitűd és felhasználási gyakorlat. Iskolakultúra, 7. szám. 3-22. o.
- Rajki Zoltán (2024): A bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógia szakokon tanuló egyetemi hallgatók mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretei és az MI mindennapi használata. Mester és tanítvány 2. 62-81. o.
- Rajki Zoltán (2023): A mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások a bölcsészet, társadalomtudomány és az oktatás területén. Humán Innovációs Szemle, 2. szám. 4-21. o.
További publikációi: MTMT adatbázisban.
Tornai Kálmán (ITK)
Tornai Kálmán, PhD mérnökinformatikus, docens, az ITK oktatásfejlesztési dékánhelyettese és minőségbiztosítási felelőse. Kutatási területe a Mesterséges Intelligencia alapú technológiákkal megvalósított adatfeldolgozás (nyílt halmaz alapú objektumfelismerés), illetve ehhez kapcsolódó alkalmazások erőforrásszegény platformokon. A BTK Mesterséges Intelligencia Alkalmazásai szakirányú továbbképzés szakfelelőse. Számítógépprogramozást, algoritmuselméletet oktat. (korábban a BTK digitális bölcsészet mesterképzésén is.)
