A kutatások társadalmi, oktatási kontextusa
A mesterséges intelligencia (MI) társadalmi szerepe a 2022 novemberében megjelent ChatGPT óta nyilvánvalóvá vált, és egyre inkább megkerülhetetlenné válik a mindennapi élet, a munka és az oktatás területén. A ChatGPT nyilvánosság számára történt megnyitása nem csupán a technológiai haladást demonstrálta, hanem alapvető változásokat hozott a társadalmi diskurzusban is: széles körben felmerült a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia alapú eljárások milyen szerepet tölthetnek be és milyen etikai, gazdasági és politikai kihívásokat vetnek fel. Azóta az MI-technológiák fejlesztése és alkalmazása gyors ütemben növekedett, megalapozva egy olyan jövőt, ahol a mesterséges és az emberi intelligencia közötti kölcsönhatások egyre intenzívebbé és komplexebbé válnak.
A mesterséges intelligencia beépülése a felsőoktatás különböző szféráiba – a tanulásba, kutatásba és oktatásba – szintén megkerülhetetlenné vált, ami új lehetőségeket és kihívásokat hozott a pedagógiai és kutatási gyakorlatok terén. Az MI nemcsak az oktatási eszközök, hanem az oktatási tartalmak és módszertanok innovációjában is jelentős szerepet játszik. Automatizált eszközök és intelligens tanulási rendszerek alkalmazásával lehetővé válik a személyre szabott egyenlőbb esélyeket biztosító oktatás, amely hatékonyabbá és eredményesebbé teheti a tudás elsajátítását. Az új technológiák megjelenésével felvetődnek azok a kérdések, hogy miként biztosítható a tanulók autonómiája, adataiknak biztonsága, illetve az oktatási intézmények hogyan alkalmazkodhatnak az MI által hozott paradigmaváltáshoz?
A kutatócsoport fő célkitűzései
A Mesterséges Intelligencia és az Ember Kutatócsoport fő célkitűzése, hogy feltárja, milyen módon változik az ember fogalma és társadalmi szerepe az MI korában. Az emberi identitás, szubjektivitás és döntéshozási folyamatok vizsgálata kiemelt szerepet kap, hiszen az MI megjelenésével átalakulhatnak a hagyományos emberi képességek és funkciók. A kutatócsoport multidiszciplináris megközelítésével filozófiai, médiaelméleti, technológiai, történeti, pedagógiai és jogi szempontok szerint elemzi ezeket a változásokat. Így célja, hogy átfogó képet nyújtsanak az MI társadalomformáló hatásairól és azok következményeiről az emberi természet, jogi keretek és oktatási értékek szempontjából.
Az általános kérdéseken túl a kutatócsoport kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy a felsőoktatás számára releváns, specifikus kérdéseket elemezze. Az MI technológiák oktatásban történő alkalmazása sajátos kihívásokat vet fel, mint például a tanár-diák viszony átalakulása, az etikai dilemmák a tanulási eredmények mérésekor, a tudományos integritás etikai oldalai, valamint az oktatási rendszerek emberközpontúságának fenntartása a gépi tanulás és automatizáció által dominált környezetben. A kutatócsoport arra törekszik, hogy ezekre a kérdésekre olyan gyakorlati megoldásokat és irányelveket dolgozzon ki, amelyek támogathatják az egyetemeket a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodásban.
A kutatás nemzetközi kontextusban zajlik, amely az európai, amerikai és ázsiai fejlemények, trendek és szabályozások összehasonlító elemzésére épít. Az MI fejlesztése és oktatásban való alkalmazása országonként jelentős különbségeket mutathat, így a kutatócsoport célja, hogy ezeket a kulturális és szabályozási eltéréseket figyelembe véve olyan komplex keretet nyújtson, amely alkalmazható különböző nemzeti környezetekben. A globális nézőpont különösen fontos, mivel az MI fejlődése és hatása világszerte egyre inkább meghatározza a felsőoktatás és a társadalmi struktúrák jövőjét.
A kutatócsoport mindezek fényében szorgalmazza egy szélesebb körű dialógus elindítását a felsőoktatás szereplői, az ipar és a politikai döntéshozók között. A céljuk, hogy az MI használatának szabályozásában, oktatási integrációjában és etikai irányelveinek kidolgozásában iránymutatást nyújtsanak a felsőoktatási intézmények számára. Az MI hatásainak elemzésével és a döntéshozók támogatásával a kutatócsoport hozzájárulhat egy olyan felelős és átgondolt szabályozási keret kialakításához, amely biztosítja a technológia előnyeinek kihasználását anélkül, hogy veszélyeztetné az alapvető emberi értékeket és oktatási célokat.
A kutatócsoport tagjai
Almási Zsolt (Kutatócsoport társvezetője, BTK)
Almási Zsolt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol Irodalmak és Kultúrák Tanszékének tanszékvezető docense, a kormányrendelet által megszüntetett Digitális bölcsészet mesterképzés digitális kultúra specializációjának alapítója és felelős oktatója. Egyik kutatási területe a digitális kultúra, ezen belül digitális filológia, adatbázisok, MI és filológia, vizuális kultúra, felsőoktatás. Építője a Magyar Shakespeare Archívumnak (digitális adatbázis), továbbá szerkesztője a Digitális bölcsészet folyóiratnak. Másik kutatási területe a könyvkultúra, valamint a 16-, kora 17. századi angol filozófia (elsősorban Francis Bacon), irodalom-dráma (különös tekintettel Shakespeare életművére). Elnöke a Magyar Shakespeare Bizottságnak. Folyóiratcikkei, monográfiája és az általa szerkesztett kötetek ezekkel a témákkal foglalkoznak magyar és angol nyelven egyaránt. Magyar és angol nyelvű blogot ír, valamint „Shakespeare daráló” címen YouTube csatornája van. Releváns kurzusai: Digitalization and Literary Studies MA kurzus, ahol a hallgatók a digitális kritikai kiadások alapjait sajátíthatják el a jelölőnyelvi ismeretektől (XML), a releváns standardokon keresztül (TEI), a vizualizációs jelölőnyelvekig (CSS). A Filológia és textológia 2 doktoris órán a digitális filológia elméletével, gyakorlatával ismerkednek meg a hallgatók.
Publikációk: MTMT
Andok Mónika (a kutatócsoport társvezetője, BTK)
Andok Mónika PhD kommunikáció- és médiakutató. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció tanszékének vezetője, habilitált egyetemi docens. Doktori disszertációját a médiaműfajok, a hírek témakörében készítette a PTE-BCE Társadalmi kommunikáció doktori iskolájában, s ugyanitt habilitált 2018-ban. Kutatási területébe tartozik a digitális média jelenségei, vallás és média kapcsolatának kutatása, valamint a kommunikáció rituális elméletének kérdéskörei. Eddig négy monográfiája jelent meg: A hírek története (2013), Digitális média és mindennapi élet (2016), A kommunikáció rituális elmélete (2017), Digitális vallás (2023). A Kommunikációs Nevelésért Egyesület elnökségi tagja, a Magyar Kommunkációtudományi Társaság tagja. A Jel-Kép (ISSN 0209-584X) folyóirat egyik főszerkesztője. Az MI kérdését érintő kurzusai: Hálózati kommunikáció, MI alapú médiatartalom generálás.
Publikáció: MTMT
Aczél-Partos Adrienn (JÁK)
Aczél-Partos Adrienn jogász és könyvtáros, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogi informatika Oktatási Csoportjának vezetője, emellett a Kar könyvtárvezetője. Infokommunikációs szakjogász, akinek elsődleges kutatási témája a jogi forráskutatás, valamint a jogi adat, emellett a jogi adatbázisok, jogi könyvtárak és a jogi szakirodalom használatának jelentőségével is foglalkozik a különböző jogi hivatásrendeken belül. Másik fő kutatási területe a szakdolgozat (diplomamunka) és a plágium (szerzői) jogi kérdései. A jogi oktatásban kezdeményezője és megvalósítója a legal tech és a jogi innováció tantárgyak elindításának. A Zlinszky János Szakkollégiumban és a PPKE JÁK Doktori Iskolájában kutatásmódszertant oktat.
Publikációk: MTMT
Boksay-Pap Emese (BTK)
Boksay-Pap Emeses a Nemzetközi és Politikatudományi Intézet adjunktusa, 2025-től az Intézet Tempus Profformance Nagykövete (Institutional Profformance Ambassador). 2022 óta tagja az European Association of Learning and Instruction (EARLI) munkacsoportnak. 2023 óta tagja az European Digital Education Hub (EDEH) munkacsoportnak. Elsődleges kutatási témája a gamifikációs oktatási stratégiák a felsőoktatásban; a hallgatók/tanulók helye és fejlődése a játékosított elemeket tartalmazó tanulási terekben; az oktatók jelenléte és szerepei a játékosított tanulásszervezésben; az oktatók alkotási hajlama és kedve a játékosított tanulási terekben. A gamifikációs tanulási és oktatási megoldások mellett, érdeklődési körében azok a virtuális platformok is szerepelnek, amelyek segítik az emberi gondolkodást (nem pedig a helyettesítésére törekednek): Obsidian, Logseq, Miro. A GAMIREAD/FESTINA LENTE tanulási teret 2024-től részben a mesterséges intelligencia bevonásával fejleszti: a Blender MCP (Blender+Claude Sonnet), a QGIS Münster, a FRVR/UPIT eszközeinek segítségével.
Publikációi: MTMT
Dornics Szilvia (BTK)
Dornics Szilvia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének oktatásszervezője, óraadó oktatója, a Stephaneum Szakkollégium hivatalvezetője. 2024-ben elvégezte a Pázmány BTK és ITK A mesterséges intelligencia alkalmazásai szakirányú továbbképzést, jelenleg pedig az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának PhD hallgatója. Kutatási területe a mesterséges intelligencia megjelenése és eszközeinek alkalmazása az oktatásban, azon belül is a MI jelentőségének vizsgálata, valamint egy olyan pedagógiai módszertan kidolgozása, mely az MI-kompetencia fejlesztését célozza a kommunikáció- és médiatudomány szakon. 2021 óta a KulTúrázó irodalmi és utazási honlap, valamint Facebook-oldal vezetője, a Magyar Kommunikációtudományi Társaság tagja, valamint részt vesz a Jel-Kép közösségi felületeinek kezelésében és szerkesztésében.
Publikációi: MTMT
Guitman Barnabás (BTK)
Fő kutatási területe az európai és magyar kora újkori történelem, ezen belül a felekezetiség, a felekezeti konfliktusok, valamint az uralkodói vallásosság története. Húsz évvel ezelőtti mainzi ERASMUS ösztöndíja alatt részt vett egy digitális forráskiadási projektben, ennek során ismerkedett meg a történelemtudomány műveléséhez használható legalapvetőbb információs-technológiai lehetőségekkel. A későbbiekben a PPKE BTK oktatójaként kezdeményezője és tárgyfelelőse az Internet és történettudomány majd az Informatika történészeknek elnevezésű kurzusoknak. Dudás Anikó szakmai felügyelete mellett több féléven át oktatója volt az általánosan kötelező Könyvtárhasználat című tárgynak. Több éven át szerkesztette és kezelte a PPKE BTK Történettudományi Intézetének honlapját.
Publikációk: MTMT
Laurinyecz Mihály (HTK)
1990 óta folyamatosan végez felsőfokú oktatói tevékenységet a lelkipásztori munka mellett. 2015 óta tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudomány Karának erkölcsteológiai tanszékén. Szakmai érdeklődési köre a digitális világ erkölcsi kihívásai, a strukturális, szociális, társadalmi vagy más néven történelmi bűnök és a közösségi megtérés, valamint a fogyatékossággal élők egyházi láthatóvá tétele (a Reménykör közösségében). A digitális világgal az erkölcsteológiai reflexió alkalmazott erkölcsteológiai kutatásai folyományaként kezdett el foglalkozni. Ennek keretén belül tartott a Szegedi Hittudományi Főiskolán szemináriumokat médiaetika témakörben. Budapestre kerülve egyre aktuálisabbá vált a digitális világ kritikai megvilágítása a keresztény tanítás szempontjából. Idén negyedik féléve, hogy folytatja a Mesterséges Intelligencia etikai kihívásai c. előadássorozatot. Emellett előadást tart hivatásrendi továbbképzéseken az erkölcsteológia és a digitális világ feszültségeiről, értékeiről, felhasználható és felhasználandó eredményeiről.
Publikációk: MTMT
Nyírő András (BTK hallgató)
Történész, mesterséges intelligencia-fejlesztő, a digitális kultúra és az ember–gép viszony kutatója. Vezetésével készült az AI Labor (Jók.ai) és a Popkulturális Értéktár az első magyar kulturális mesterséges intelligencia-projektek, amelyek az oktatás, az interpretáció és a kulturális örökség emberközpontú megközelítéseit vizsgálják. Fő kutatási területei a mesterséges intelligencia és a humán tudományok metszetei, valamint az algoritmikus rendszerek társadalmi értelmezése és oktatási integrációja. Ezzel párhuzamosan az ókori Róma vízellátásának történetét (különös tekintettel Sextus Iulius Frontinus munkásságára) és a karsztvízrendszerek környezettörténetét kutatja.
Publikációk: MTMT
Osztroluczky Sarolta (BTK)
Osztroluczky Sarolta, PhD, irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének habilitált adjunktusa. Kutatási területe József Attila költészete, valamint a késő modernség, a közelmúlt és napjaink magyar irodalma. Legutóbbi kötete: Korszakmetszetek. A késő modernség és a közelmúlt magyar irodalmáról, Budapest, Kijárat Kiadó, 2024. Az oktatás területén a személyre szabott és tutoriális AI-támogatás koncepcióit (pl. a Kahn Academy modelljét) tartja irányadónak. 2025 áprilisában Mesterséges intelligencia az oktatásban – Kihívások és lehetőségek címmel interaktív egyetemi workshopot szervezett a PPKE BTK oktatói és hallgatói körében. 2025 szeptemberében, az AI Summit 2025 keretében részt vett a "Tiltás helyett felkészítés - hogyan válhat az AI az oktatás szövetségesévé?" című kerekasztal beszélgetésen.
Publikációk: MTMT
Patkós Gábor (BTK PhD hallgató)
Patkós Gábor a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének egyetemi tanársegédje és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Kutatásai a digitális kultúra és az adatosodás hermeneutikája felé irányulnak, különös tekintettel a technokultúra, a videójátékok és a populáris kultúra jelenségeire. Ezen területeken elsősorban a nyomtatás és a digitalitás kultúrtechnikáinak összefüggéseit, valamint az adatosodás és a mesterséges intelligencia irodalmi és médiatudományi és eszmetörténeti következményeit vizsgálja. 2024-ben Szenczi Molnár Albert Junior Ösztöndíjban részesült, és elnyerte a Kommunikációs Nevelésért Egyesület „Legjobb PhD-hallgató előadói” díját. Oktatási portfóliójában a kutatásmódszertan, a tudományos szövegírás és a digitális médiaműveltség központi szerepet kap, emellett angolszász társadalom- és eszmetörténet, valamint a kortárs társadalmi és kulturális kihívások témájú kurzusokat is tart.
Publikációk: MTMT
Rajki Zoltán (BTK)
A PPKE BTK Szociológia Intézet habilitált főiskolai tanára. A mesterséges intelligencián alapuló eszközök társadalmi hatásaival 2023 nyarától kezdett el foglalkozni. Eddigiek során három témába vágó kutatásban vett részt: 1. A mesterséges intelligencia és a bölcsészet-, társadalomtudományi és a pedagógiai képzési területen tanuló hallgatók. 2. A mesterséges intelligencia és az egyetemi oktatók körében. 3. A mesterséges intelligencia és a magyar újságírás.
Publikációi: MTMT.
Szekeres Csaba (BTK)
Szekeres Csaba független, többszörösen díjazott dokumentumfilmes rendező, forgatókönyvíró, operatőr és vágó. Több mint húszéves alkotói és oktatói tevékenysége során filmjeiben a társadalmi problémákat személyes történeteken keresztül vizsgálja, különös hangsúlyt helyezve a szegénység, a társadalmi kirekesztés, az emberi méltóság és szeretet kérdéseire. Kutatási és oktatói munkásságában a filmes narratívák szerkezetét, fraktális mintázatait és dramaturgiai ágenciáját elemzi, valamint az interaktív történetmesélés új formáit kutatja. Jelenleg forgatókönyvírást, dramaturgiát és filmes gyakorlatot oktat, különös tekintettel az interaktív narratív világépítésre. Kutatásai továbbá a mesterséges intelligencia kreatív potenciáljának újraértelmezésével foglalkoznak a közvetett analitikus módszerek perspektívájából.
Publikációi: MTMT
Tahyné Kovács Ágnes (JÁK)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Kar Környezetjogi és Versenyjogi Tanszékének docens, valamint a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a teremtésvédelmi kutatásokat folytató GENEZIS Kiválósági Diákműhely alapítója és vezetője, a Stanley Jaki Society tagja. Kutatási területei: környezetjog, génmódosítás jogi szabályozása, a természet jogai jelenség, a mesterséges intelligencia alkalmazásainak környezet-etikai kérdései, fenntarthatósági és teremtésvédelmi kérdések.
Publikációk: MTMT
Tornai Kálmán (ITK)
Tornai Kálmán, PhD mérnökinformatikus, docens, az ITK oktatásfejlesztési dékánhelyettese és minőségbiztosítási felelőse. Kutatási területe a Mesterséges Intelligencia alapú technológiákkal megvalósított adatfeldolgozás (nyílt halmaz alapú objektumfelismerés), illetve ehhez kapcsolódó alkalmazások erőforrásszegény platformokon. A BTK Mesterséges Intelligencia Alkalmazásai szakirányú továbbképzés szakfelelőse. Számítógépprogramozást, algoritmuselméletet oktat. (korábban a BTK digitális bölcsészet mesterképzésén is.)
Publikációk: MTMT2: Tornai Kálmán
Zsedrovits Tamás (ITK)
Zsedrovits Tamás, PhD mérnökinformatikus, egyetemi docens a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán. Kutatási területe a drónalapú gépi látás, a vizuális sense-and-avoid rendszerek és a mesterségesintelligencia-alapú, nyílt halmazra is felkészített objektumfelismerés, különös tekintettel az erőforrásszegény fedélzeti megvalósításokra. A karon induló Mesterséges intelligencia (AI) MSc szak kijelölt szakfelelőse, valamint a kar Pilóta nélküli légi járművek laborjának vezetője. MATLAB-alapú programozást, adatbázis rendszereket és MI-alkalmazásokat oktat.
Publikációk: MTMT
