Közvetlen célunk elérésének éves munkaterve
Kezdet: 2022. 12.01.
A PPKE BTK VJTK Prevenciós Pedagógiai Műhely éves munkaterve
|
Időbeosztás |
PPKE BTK VJTK |
|
|
2022.09.01. |
Tárgyalás, feladjánlás, befogadási kérelem átadása |
|
|
10.01. |
Szerződéstervezet |
|
|
11.01. |
Szerződések átadása, honlap létrehozása 01. A PPM éves munkaterve |
|
|
12.01. |
02.Történeti tudás |
|
|
|
0.3. Szakdolgozati Erasmus témák1 javaslata hallgatóknak |
|
|
2023.01.01. |
04. Témák és tevékenységek |
|
|
02.01. |
05. Személyek és professziók |
|
|
03.01. |
06. Intézmények feladata |
|
|
04.01. |
07. Képzések tartalma |
|
|
05.01. |
08. Képzések tartalma |
|
|
06.01. |
09. Képzések tartalma |
|
|
07.01. |
10. Képzések tartalma |
|
|
08.01. |
11. Képzések összesítése |
|
|
09.01. |
12. Sajátosságunk |
|
|
10.01. |
13. Javaslat a tanárképző kar és a dékáni hivatal számára * Jelentés az elvégzett munkáról, javaslat a fejlesztés következő fázisára, a közvetett cél elérésére |
|
|
11.01. |
14. Képzési terv, diszciplína bevezetése a tanárképzésbe, akkreditálás |
|
|
12.01. |
15. Erasmus témák kiírása hallgatóknak szakdolgozatra |
|
02. Történeti tudás
A szituatív felelősség és tudatosság helye
a) felhasznált tudásunkban,
b) a preventív kritériumok és
c) a történeti tudás szempontjából.
a)A prevencióhoz felhasznált tudás lehet: 1.történeti, 2.gyakorlati, 3.reflexív, 4. meta-tartalom, melyet adott szituáció kezelése érdekében adottságai és képessége szerint mindenki felelős elsajátítani és tudatosan felhasználni. A ’tagolt rész’ jele megfelel annak az önkényes tagolásnak, melyet a munkafolyamat végső koordinálásához fogunk felhasználni.
|
Ssz. |
Tagolt rész neve és jele |
A tudástartalom típusának felhasználása |
Szituatív preventív felelősség megjelenése |
Jog |
Időbeli tartományok |
|
integrációs folyamatok [10.01.1-26.] |
↕↔ integrációs térben vertikális és horizontális hatásokhoz |
↑↔ magasabb integrációs szintre emeléshez és horizontális hatásokhoz |
↓↔ praxisokban alacsonyabb szintre kiterjedő és horizontális hatásokhoz |
↑↕↔↓ az integrációs folyamatok jogi háttere: [08.04.15.] |
|
|
1. |
tudástípus [02.06.01.] |
történeti tudás |
nevelésfelfogások, irányzatok, elméletek, ideológiák |
hagyomány, tárak, adatbázisok létrehozásának, használatának jogossága |
Távolabbi múltból jelenig |
|
2. |
tudástípus [02.06.02.] |
gyakorlati tudás |
módszerek, eszközök, formák tudatos felhasználása |
szokás, törvény, rendelet, szabály, gyakorlás, rutin engedélyezése |
Jelenidőre vonatkozóan |
|
3. |
tudástípus [02.06.03.] |
reflexív tudás |
gyakorlatot követő eredmények összesítése |
emlékezés, felidézés, elemzés, tudatosítás elfogadása elegendő alapként |
Jelenből az eseményig visszatekintve |
|
4. |
tudástípus [02.06.04.] |
meta-tudástartalmak |
PIAGET, Jean, JUNG, Carl, G., FREUD, Anna COHN, Ruth Ch. stb |
megbízható, hiteles alapra hivatkozás felhasználásának jogossága |
Keletkezésétől érvényességi időtartama végéig |
b) A prevenciótörténetet a preventív kritériumok (1.kommunikáció, 2.kölcsönösség, 3.késlekedés nélküliség, 4.hitelesség, 5. képességek rendelkezésre állása) szempontjából idézzük fel. A kritériumoknak megfelelés adottságokhoz, képességekhez köthető.Adott szituációban a személy tudatos tevékenységére van szükség kompetenciája szerint.
|
Ssz. |
Tagolt rész jele |
A tudástartalom felhasználása az integrációban ↕↔
|
Szituatív preventív felelősség a történelem folyamán az integráció szempontjából ↑↔
|
Jog az integráció szempontjából ↔↓
|
Időbeli tartományok az integráció szempontjából ↑↕↔↓
|
|
1. |
[08.10.01.] |
1.kommunikáció |
információk, személyes faktorok, társadalmi környezet figyelembevétele |
technikai rendszerek, személyiségi jogok, médiafolyamatok tudatos szabályozása |
a vonatkoztatási keretek érvényességének időtartamában |
|
2. |
[08.10.02.] |
2.kölcsönösség |
eredetfüggetlen tranzaktív kezdeményezések az emberi méltóságnak megfelelően |
lehetővé tétele, engedélyezése, biztosítása |
a tranzakciók időtartamában |
|
3. |
[08.10.03.] |
3.késlekedés nélküliség |
a személyek pozíciója szerint ITT és MOST |
a lehetőségek, a felelősségek és a kötelességek szabályozása |
a preventív hatásgyakorlás szükségességének tudatosításakor |
|
4. |
[08.10.04.] |
4.hitelesség |
kompetenciák szerint, aktuálisan korszerűség, érvényesség |
tudatos működési feltételek meghatározása |
a civilizáció jelen idejében |
|
5. |
[08.10.05.] |
5.képességek rendelkezésre állása |
felkészültség, fenntartható törekvés |
tartalékolás, készletezés, felhasználás tudatos szabályozása |
a felmerülő oknak megfelelő hatásgyakorlás idejében |
c) A történeti tudás jelentősége a tapasztalatok, az előrelátás és a belátás szempontjából vázlatos leírásban.
|
Ssz. |
Tagolt rész jele |
A tudástartalom felhasználása az integrációban ↕↔
|
Szituatív preventív felelősség a történelem folyamán az integrációban ↑↔ |
Jog az integráció szempontjából ↔↓
|
Időbeli tartományok az integráció szempontjából ↑↕↔↓
|
|
1. |
[08.] |
tapasztalat |
a tapasztalat értelmezése a filozófiára, gondolkodásra, emberre, természetre, emberi alkotásokra vonatkozóan pl. jelértelmezés és ítéletalkotás megalapozása |
hivatkozik rá, tudatos hozzáférést tesz lehetővé, szabályozza megszerzése lehetőségét |
kezdetétől belátható keretekig |
|
2. |
[08.] |
előrelátás |
az előrelátás értelmezése a közeli folyamatokra, távolabbi események változására vonatkozóan pl. következtetés és extrapoláció eseteiben |
megalapozott következtetések tudatos elfogadásának lehetővé tétele vagy kizárása |
a folyamat még figyelemmel kísérhető időtartamáig |
|
3. |
[08.] |
belátás |
a belátás értelmezése az esemény bekövetkezésére vagy feltételezésére vonatkozóan pl. LONERGAN, Bernard |
tudatosított személyes garanciák és jóhiszeműség szerint |
adott esetben |
Adott szituációban a hatásgyakorló törekvések oka változatos lehet, melyeket a beavatkozás fő jellemzői [08.08.(1-7.)] szerint tudunk csoportosítani: 1.feladatok ellátása, 2.problémák megoldása, 3.kérések teljesítése, 4.kérdések megválaszolása, 5.új tapasztalatokhoz, 6.új információkhoz, 7.új élményekhez juttatás. Mindegyik csoportban feltérképezhetjük a teendők kataszterét és adott szituációban tudásunkat felhasználva, a kritériumoknak megfelelve felelősségünk szerint, kompetenciánk alapján tudatosan cselekedve céljainkhoz közelebb kerülhetünk.
03. Szakdolgozati Erasmus témák javaslata hallgatóknak
A pápai enciklikák és ERASMUS
Preventív szempontból javasoljuk hallgatók számára –különösen a szakdolgozati témák megválasztásához – a következő témáknak részben vagy egészben való kidolgozását. Bármely felsőoktatási területről várjuk hallgatók jelentkezését két témakörben:
1. 'Egyház és világ' témában XXIII. János pápa enciklikái alapján: A keresztény ember felelőssége és tudatos tevékenysége. Ehhez Rotterdami ERASMUS műveiből javasolt keresni csatlakozó pontokat (pl. ’A valódi teológia útja’, Erasmus: ’Bevezetés az Újszövetség-fordításhoz’, ’Magyarázat a 38.zsoltárhoz’, ’Szent Hiláriusz-kiadás előszava’, ’Levél Schlechtához’, ’A szabad akaratról’, ’Levél Volziushoz és Botzheimhez’). - Az egyházban megvalósult szinodális kommunikáció is felhasználható.
2. Az 'Értelem korlátai' témában a "Pacem in terris" enciklika alapján Erasmustól ’A balgaság dícsérete', ’Az epikureus párbeszéde’, ’A szabad akaratról’, ’Levél V.Károly császárhoz’, ’A béke panasza’, ’Bevezetés az Újszövetség-fordításhoz’, ’A tanulmányok módszere’ című Erasmus szövegek bármelyikének felhasználásával. - Az egyházban megvalósult szinodális kommunikáció is felhasználható.
A tanulmányok beküldésének címe:czakokal@gmail.com és határideje: 2023.szept.30.
A felhasználható műveket a felsorolt címek szerint lehet megtalálni a könyvtárakban vagy a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtárban). – Az elkészült műveket a PPKE – PPM elektronikus kiadványaként publikáljuk.
04. TÉMÁK ÉS TEVÉKENYSÉGEK
A.Témák
Jelek, szavak, fogalmak, jelentések, értelmezések, leírások, kifejtések, szituációk, történetek vesznek körül bennünket, melyek jórésze írott, leképezett, megfeleltetett formákban, művészi alkotásokban, könyvekben halmozódnak, virtuális terekben rögzülnek, hagyományokban öltenek formát. A megelőzéssel kapcsolt tartalmak a megragadott jelentések építőköveiből épülnek, a közöttük lévő viszonyok alapján öltenek valamilyen formát. A valóságról való mondanivalónk közlésének eszközét látjuk abban, hogy az érvényes jelentéseket használjuk kommunikációnkban. Sokféle szótár létezik. A szavak útvesztőjétől az emberi értelem képes eljutni a valóságról való gondolkozásig. A bölcs ember a szavak birodalmában egyfajta ’homo economicus’, erőforrásaival gazdálkodó lényként akkor nem veszíti el értelmezési távlatait, ha a tárgyalható tudástartalmat tagolja és a valóság szituációiban, történéseiben szükséges felelős tevékenységéhez felhasználja. A mondanivaló egységeit számjellel (#, hash) megjelöljük. Ha a tárgyszavakat jól választjuk meg, megkönnyítjük a kulcsszavak szerinti kutatásokat és a hatékonyabb működést. Képességeink alapján a részvétel, szituáció alapján a kötelezettség, kompetenciánk alapján a felelősségvállalás, figyelmünk alapján a tudatosítás vonatkozásában tudjuk mérlegelni teendőinket. A hatásgyakorlás a valóságos eseményekben hoz változást.
A tagolás esetünkben, a preventív tartalmak tagolására vonatkozik. A felelős és tudatos hatásgyakorlás érdekében a valóság 11 modulját, benne azok blokkjait és elemeit jelöljük meg. Adott szituációban, folyamatban felhasználható tartalmak kulcsszavait megjelöljük a szakmai kommunikáció megkönnyítésére. Nyitott a blokkok és elemek tára, a valóság által újként felveendő új blokk és egység felvehető a teljes tartalomba. – A felvett modulok, blokkok és elemek mindegyike elé #jelet teszünk. A kutatások, leírások, elemzések, tanulmányok számára az alább bemutatott tudástartalom minden modulja, blokkja, eleme elé #jel tartozik. Ha valaki írásos anyagot készít, akkor a tárgyszavat témabesorolásként, főcímként és a kifejtésben felhasznált további tartalmakat kulcsszavakként a már kialakult táblázatból vegye, vagy ha szükséges, vezessen be új tárgyszavat, a blokkok és elemek eddigi csoportjához.
A preventív hatásgyakorláshoz tartozó tartalmak moduljait, blokkjait, elemeit a következő táblázat tartalmazza:
|
Ssz |
Modul |
Blokk |
Elem |
|||||||
|
01. |
Jel – információ |
01.01. analógia |
01.01.01. |
analóg |
||||||
|
01.01.02. |
nem analóg |
|||||||||
|
01.02. adatok alapja |
01.02.01. |
folytonos jel |
||||||||
|
01.02.02. |
diszkrét idejű jel |
|||||||||
|
01.02.03. |
kvantált jel |
|||||||||
|
01.02.04. |
digitális jel |
|||||||||
|
01.03. tulajdonságai |
01.03.01. |
numerikus |
||||||||
|
01.03.02. |
szintaktikus |
|||||||||
|
01.03.03. |
szemantikus |
|||||||||
|
01.03.04. |
pragmatikus |
|||||||||
|
01.03.05. |
apobetikus |
|||||||||
|
01.04. ideáltípusai |
01.03.01. |
közös |
||||||||
|
01.03.02. |
kötött |
|||||||||
|
01.03.03. |
teljes |
|||||||||
|
01.03.04. |
nemteljes |
|||||||||
|
01.03.05. |
tökéletes |
|||||||||
|
01.03.06. |
nemtökéletes |
|||||||||
|
01.03.07. |
szimmetrikus |
|||||||||
|
01.03.08. |
nemszimmetrikus |
|||||||||
|
01.03.09. |
determinisztikus |
|||||||||
|
01.03.10. |
sztochasztikus |
|||||||||
|
01.05. sztochasztikus |
01.05.01. |
stacionárius – ergodikus |
||||||||
|
01.05.02. |
nemstacionárius |
|||||||||
|
01.06. észlelés |
01.06.01. |
érzékszervekkel közvetlenül |
||||||||
|
01.06.02. |
eszközökkel közvetetten |
|||||||||
|
02. |
Értelmezés |
02.01. mennyiség |
02.01.01. |
számlálható |
||||||
|
02.01.02. |
nemszámlálható |
|||||||||
|
02.02. paraméter |
02.02.01. |
megnevezett paraméter |
||||||||
|
02.03. skála |
02.03.01. |
megnevezett skála |
||||||||
|
02.04. minőség |
02.04.01. |
megnevezett minőség |
||||||||
|
02.04.02. |
fogalommegosztás |
|||||||||
|
02.05. adat |
02.05.01. |
megadott adat |
||||||||
|
02.06. a tudástartalom típusa |
02.06.01. |
történeti tudás |
||||||||
|
02.06.02. |
gyakorlati tudás |
|||||||||
|
02.06.03. |
reflexív tudás |
|||||||||
|
02.06.04. |
meta-tudás |
|||||||||
|
03. |
Ítélet |
03.01. helyes gondolkozás |
03.01.01. |
logika |
||||||
|
03.01.02. |
kritika |
|||||||||
|
03.01.03. |
normakristályosítás |
-01. |
természeti |
|||||||
|
-02. |
erkölcsi |
|||||||||
|
-03. |
tradicionális |
|||||||||
|
-04. |
szokás |
|||||||||
|
-05. |
jog |
|||||||||
|
-06. |
divat |
|||||||||
|
03.01.04. |
diagnózis |
|||||||||
|
03.01.05. |
adatfeldolgozás |
|||||||||
|
03.01.06. |
adatfelhasználás |
|||||||||
|
03.01.07. |
adatok érvénytelenítése |
|||||||||
|
03.01.08. |
nem adatolt jelenségek kezelése |
|||||||||
|
04. |
Attitűd |
04.01. elmozdulások iránya |
04.01.01. |
önkontroll, ellenőrzés |
||||||
|
04.01.02. |
visszahúzódás, elszigetelődés |
|||||||||
|
04.01.03. |
hiányos mentális egészség |
|||||||||
|
04.01.04. |
féktelenség, határok átlépése |
|||||||||
|
04.01.05. |
spontaneitás |
|||||||||
|
04.01.06. |
önaktualizálás, részvétel |
|||||||||
|
04.01.07. |
teljes mentális egészség |
|||||||||
|
04.01.08. |
alkalmazkodás, határok megtartása |
|||||||||
|
04.02. más szempontok |
04.02.01. |
pl. tartalmak, intenzitás, adottságok |
||||||||
|
05. |
Döntés |
05.01. komponensei |
05.01.01. |
szükséglet |
||||||
|
05.01.02. |
részben tudatosítható |
ösztön |
||||||||
|
vágy |
||||||||||
|
érzelem |
||||||||||
|
05.01.03 |
igény |
|||||||||
|
05.01.04 |
attitűd |
|||||||||
|
05.01.05 |
érdek |
|||||||||
|
05.01.06 |
kapcsolat |
|||||||||
|
05.01.07. |
érték |
|||||||||
|
05.01.08. |
motiváció |
-01. |
kívánatosság |
|||||||
|
-02. |
akadályok |
|||||||||
|
-03. |
értékesség |
|||||||||
|
05.01.09. |
tudatosság, indoklás |
|||||||||
|
05.01.10. |
célok |
|||||||||
|
05.01.11. |
akciók |
|||||||||
|
05.01.12. |
hálózat |
|||||||||
|
05.02. formája |
05.02.01 |
egyéni |
||||||||
|
05.02.02. |
közösségi |
|||||||||
|
05.03. érvényesítése |
05.03.01. |
szándék megfogalmazása |
||||||||
|
05.03.02. |
megvitatása |
|||||||||
|
05.03.03. |
tervek, pályázatok |
|||||||||
|
06. |
Életciklus |
06.01. a személy folyamatainak iránya |
06.01.01. |
orientációk |
||||||
|
06.01.02. |
evolutív – kibontakozó |
|||||||||
|
06.01.03. |
devolutív – nem kibontakozó |
|||||||||
|
06.02. egyéni jellemzők |
06.02.01. |
neuroticitás |
||||||||
|
06.02.02. |
extraverzió |
|||||||||
|
06.02.03. |
nyitottság |
|||||||||
|
06.02.04. |
együttműködés |
|||||||||
|
06.02.05. |
lelkiismeretesség |
|||||||||
|
06.03. életmód |
06.03.01. |
táplálkozás |
||||||||
|
06.03.02. |
mozgás |
|||||||||
|
06.03.03. |
közösségi kapcsolatok |
|||||||||
|
07. az emberi természet |
06.04.01. |
szabad döntés |
||||||||
|
06.04.02. |
értelmesség |
|||||||||
|
|
06.04.03. |
lelkiismeretesség |
||||||||
|
07. |
Szituációk |
07.01. életkorok |
07.01.01. |
magzat |
magzat |
|||||
|
07.01.02. |
gyermek |
-01. |
csecsemő |
|||||||
|
-02. |
bölcsődés |
|||||||||
|
-03. |
óvodás |
|||||||||
|
-04. |
kisgyermek |
|||||||||
|
-05. |
serdülő |
|||||||||
|
07.01.03. |
fiatal |
-01. |
ifjú |
|||||||
|
-02. |
fiatal felnőtt |
|||||||||
|
07.01.04. |
felnőtt |
-01. |
korai felnőttkor |
|||||||
|
-02. |
középső felnőttkor |
|||||||||
|
-03. |
késő felnőttkor |
|||||||||
|
07.02. generációk |
07.02.01. |
együttese |
||||||||
|
07.02.02. |
kijelölt generáció |
|||||||||
|
07.02.03. |
generációk kapcsolata |
|||||||||
|
07.03. mikroszituáció |
07.03.01. |
folyamatai |
||||||||
|
07.03.02. |
szereplői |
|||||||||
|
07.03.03. |
kontextusa |
|||||||||
|
07.03.04. |
időtartama |
|||||||||
|
07.03.05. |
helyünk a világban |
|||||||||
|
08. |
Hatásrendszer |
08.01. kommunikáció |
08.01.01. |
eredményorientált |
||||||
|
08.01.02. |
megértésorientált |
|||||||||
|
08.02. tranzakciók |
08.02.01. |
szinten belüli |
||||||||
|
08.02.02. |
szintek közötti |
|||||||||
|
08.02.03. |
rendszerbeli funkciója CRM, (K,F,I) |
|||||||||
|
08.03. akciók |
08.03.01. |
rokonszenv kinyilvánítása |
||||||||
|
08.03.02. |
ellenszenv kinyilvánítása |
|||||||||
|
08.03.03. |
együttműködés |
|||||||||
|
08.03.04. |
versengés |
|||||||||
|
08.03.05. |
adás |
|||||||||
|
08.03.06. |
elvétel |
|||||||||
|
08.03.07. |
segítés |
|||||||||
|
08.03.08. |
akadályozás |
|||||||||
|
08.03.09. |
könnyítés |
|||||||||
|
08.03.10. |
nehezítés |
|||||||||
|
08.03.11. |
szolidáris tevékenység |
|||||||||
|
08.03.12. |
erőszak alkalmazása |
|||||||||
|
08.04. praxisok |
08.04.01. |
család |
||||||||
|
08.04.02. |
csoportok |
-01. |
életkor |
|||||||
|
-02. |
speciális |
|||||||||
|
08.04.03. |
nevelés |
|||||||||
|
08.04.04. |
munka |
|||||||||
|
08.04.05. |
népesség |
|||||||||
|
08.04.06. |
szociális |
|||||||||
|
08.04.07. |
egészségügy |
|||||||||
|
08.04.08. |
ipar |
|||||||||
|
08.04.09. |
kereskedelem |
|||||||||
|
08.04.10. |
gazdaság |
|||||||||
|
08.04.11. |
technika |
|||||||||
|
08.04.12. |
sport |
|||||||||
|
08.04.13. |
művészet |
|||||||||
|
08.04.14. |
tudomány |
|||||||||
|
08.04.15. |
jog |
|||||||||
|
08.04.16. |
vallás |
|||||||||
|
08.04.17. |
település |
|||||||||
|
08.04.18. |
képzés |
|||||||||
|
08.05. a beavatkozás alapja |
08.05.01. |
alkalmatlanság |
||||||||
|
08.05.02. |
betegség |
|||||||||
|
08.05.03. |
bizonytalanság |
|||||||||
|
08.05.04. |
bűn |
|||||||||
|
08.05.05. |
bűnösség |
|||||||||
|
08.05.06. |
éretlenség |
|||||||||
|
08.05.07. |
hamisság |
|||||||||
|
08.05.08. |
káosz |
|||||||||
|
08.05.09. |
kár |
|||||||||
|
08.05.10. |
kiszolgáltatottság |
|||||||||
|
08.05.11. |
kulturálatlanság |
|||||||||
|
08.05.12. |
elhagyatottság |
|||||||||
|
08.05.13. |
szegénység |
|||||||||
|
08.05.14. |
szomorúság |
|||||||||
|
08.05.15. |
agresszivitás |
|||||||||
|
08.05.16. |
megszégyenítettség |
|||||||||
|
08.05.17. |
békétlenség |
|||||||||
|
08.05.18. |
üldöztetés |
|||||||||
|
08.06. a beavatkozás jellege |
08.06.01. |
elsődleges: mindenkire vonatkozik |
||||||||
|
08.06.02. |
másodlagos: célcsoportra vonatkozik |
|||||||||
|
08.06.03. |
harmadlagos: egy személyre vonatk. |
|||||||||
|
08.07. a beavatkozás ideje |
08.07.01. |
pontszerű |
||||||||
|
08.07.02. |
szakaszos |
|||||||||
|
08.07.03. |
legkisebb változást követő |
|||||||||
|
08.07.04. |
állandó/folyamatos |
|||||||||
|
08.08. a beavatkozások fő jellemzője |
08.08.01. |
feladat ellátása |
||||||||
|
08.08.02. |
probléma megoldása |
|||||||||
|
08.08.03. |
kérés teljesítése |
|||||||||
|
08.08.04. |
kérdés megválaszolása |
|||||||||
|
08.08.05. |
új tapasztalatokhoz juttatás |
|||||||||
|
08.08.06. |
új információhoz juttatás |
|||||||||
|
08.08.07. |
élményhez juttatás |
|||||||||
|
08.09. a beavatkozás kívánt eredménye |
08.09.01. |
egyenlő értékű elbírálás |
||||||||
|
08.09.02. |
igazságos elosztás |
|||||||||
|
08.09.03. |
optimalizálás |
|||||||||
|
08.09.04. |
váltások bevezetése |
|||||||||
|
08.09.05. |
béke védelme |
|||||||||
|
08.09.06. |
fejlesztés |
|||||||||
|
08.09.07. |
jogérvényesítés |
|||||||||
|
08.09.08. |
visszaélés megszüntetése |
|||||||||
|
08.09.09. |
munkahelyek teremtése |
|||||||||
|
08.09.10. |
problémák szinergikus kezelése |
|||||||||
|
08.09.11. |
javak rendelkezésre bocsájtása |
|||||||||
|
08.09.12. |
biztonság erősítése |
|||||||||
|
08.09.13. |
közlekedés ésszerűsítése |
|||||||||
|
08.09.14. |
védelem erőszakkal szemben |
|||||||||
|
08.09.15. |
veszélyek elhárítása |
|||||||||
|
08.09.16. |
segítségnyújtás |
|||||||||
|
08.09.17. |
tudatosság megváltoztatása |
|||||||||
|
08.09.18. |
tervszerűség és eszközök biztosítása |
|||||||||
|
08.09.19. |
egymás jobb megismerése |
|||||||||
|
08.09.20. |
balesetek visszaszorítása |
|||||||||
|
08.09.21. |
implementáció |
|||||||||
|
08.10. preventív kritériumok |
08.10.01. |
kommunikativitás |
||||||||
|
08.10.02. |
kölcsönösség |
|||||||||
|
08.10.03. |
rendelkezésre állás |
|||||||||
|
08.10.04. |
érvényesség |
|||||||||
|
08.10.05. |
rendelkezésre állás |
|||||||||
|
08.11. tanítás és tanulás |
08.11.01. |
formális, tananyaghoz kötött |
||||||||
|
08.11.02. |
személyes képességhez igazodó |
|||||||||
|
08.11.03. |
folyamatirányítástól függő |
|||||||||
|
08.11.04. |
közösségi hatást érvényesítő |
|||||||||
|
08.12. szocializáció |
08.12.01. |
identitás |
||||||||
|
08.12.02. |
motiváltság |
|||||||||
|
08.12.03. |
hagyományok átvétele |
|||||||||
|
08.12.04. |
csoporthoz tartozásra törekvés |
|||||||||
|
08.12.05. |
csoportba való befogadottság |
|||||||||
|
08.12.06. |
önálló feladatvállalás a csoportban |
|||||||||
|
08.12.07. |
célok megválasztása |
|||||||||
|
08.12.08. |
legitimáció megszerzése |
|||||||||
|
08.12.09. |
események kompetens értelmezése |
|||||||||
|
08.12.10. |
hálózati hely biztosítása |
|||||||||
|
08.12.11. |
küzdés a populációba való fennmaradásért |
|||||||||
|
08.12.12. |
működés transzcendens kapcsolatban |
|||||||||
|
08.13. segítés |
08.13.01. |
informálás |
||||||||
|
08.13.02. |
orientálás |
|||||||||
|
08.13.03. |
folyamat figyelemmel kísérése |
|||||||||
|
08.13.04. |
bekapcsolódás |
|||||||||
|
08.13.05. |
kezdeményezés |
|||||||||
|
08.13.06. |
érdekérvényesítés |
|||||||||
|
08.13.07. |
érdekvédelem |
|||||||||
|
08.13.08. |
értelmes tevékenység biztosítása |
|||||||||
|
08.13.09. |
szubszidiáris kisegítés |
|||||||||
|
08.13.10. |
áldozatvállalás |
|||||||||
|
08.14. mentés |
08.14.01. |
hátrányos megkülönböztetés megszüntetése |
||||||||
|
08.14.02. |
energiahiány csökkentése |
|||||||||
|
08.14.03. |
éhinség csökkentése |
|||||||||
|
08.14.04. |
globális felmelegedés csökkentése |
|||||||||
|
08.14.05. |
háborúk visszaszorítása |
|||||||||
|
08.14.06. |
járványok csökkentése |
|||||||||
|
08.14.07. |
jogtalanságok csökkentése |
|||||||||
|
08.14.08. |
korrupció visszaszorítása |
|||||||||
|
08.14.09. |
környezeti pusztulás lefékezése |
|||||||||
|
08.14.10. |
munkanélküliség felszámolása |
|||||||||
|
08.14.11. |
népességrobbanás szabályozása |
|||||||||
|
08.14.12. |
szegénység visszaszorítása |
|||||||||
|
08.14.13. |
üldözések felszámolása |
|||||||||
|
09. |
Eseményszférák |
09.01. változásterek |
09.01.01. |
endoszféra[1] |
||||||
|
09.01.02. |
mikroszféra |
|||||||||
|
09.01.03. |
mezoszféra |
|||||||||
|
09.01.04. |
exoszféra |
|||||||||
|
09.01.05. |
makroszféra |
|||||||||
|
09.02. populáció |
09.02.01. |
totálpopuláció |
-01. |
kombináció |
||||||
|
-02- |
migráció |
|||||||||
|
-03. |
szelekció: a,b,c |
|||||||||
|
-04. |
hirtelen rögzülő |
|||||||||
|
-05 |
sodródás |
|||||||||
|
09.03. nagyságrendek |
09.03.01. |
Univerzumtól a gyenge kölcsönhatások tartományáig (1044) |
||||||||
|
10. |
Integrációs szintek |
10.01. tárgytól a virtuális E-ig |
10.01.01. |
I. tárgy |
||||||
|
10.01.02. |
II. egyed |
|||||||||
|
10.01.03. |
III. család |
|||||||||
|
10.01.04. |
IV. csoport |
|||||||||
|
10.01.05. |
V. intézmény |
|||||||||
|
10.01.06. |
VI. község |
|||||||||
|
10.01.07. |
VII. körjegyzőség |
|||||||||
|
10.01.08. |
VIII. nagyközség |
|||||||||
|
10.01.09. |
IX. város |
|||||||||
|
10.01.10. |
X. vármegyei jogú város |
|||||||||
|
10.01.11. |
XI. vármegyeszékhely |
|||||||||
|
10.01.12. |
XII. járás |
|||||||||
|
10.01.13. |
XIII. vármegye és Budapest |
|||||||||
|
10.01.14. |
XIV. ország-régió |
|||||||||
|
10.01.15. |
XV. országrész |
|||||||||
|
10.01.16. |
XVI. ország |
|||||||||
|
10.01.17. |
XVII. szubrégió |
|||||||||
|
10.01.18. |
XVIII. régió |
|||||||||
|
10.01.19. |
XIX. kontinens |
|||||||||
|
10.01.20. |
XX. kultúra |
|||||||||
|
10.01.21. |
XXI. interkultúra |
|||||||||
|
10.01.22. |
XXII. globális |
|||||||||
|
10.01.23. |
XXIII. virtuális |
|||||||||
|
10.01.24. |
XXIV. planetáris |
|||||||||
|
10.01.25. |
XXV. galaktikus |
|||||||||
|
10.01.26. |
XXVI. kozmikus |
|||||||||
|
10.02. változási folyamatok |
10.02.01. |
fizikai |
||||||||
|
10.02.02. |
kémiai |
|||||||||
|
10.02.03. |
geológiai |
|||||||||
|
10.02.04. |
biológiai |
|||||||||
|
10.02.05. |
pszichológiai |
|||||||||
|
10.02.06. |
szociológiai |
|||||||||
|
10.02.07. |
spirituális |
|||||||||
|
10.02.08. |
nootikus |
|||||||||
|
10.03. funkcióváltozások |
10.03.01. |
elemek méretbeli változásával |
||||||||
|
10.03.02. |
elemek számbeli változásával |
|||||||||
|
10.03.03. |
elemek differenciálódásával |
|||||||||
|
10.03.04. |
kapcsolatok változásával |
|||||||||
|
10.03.05. |
fejlődés mértékének változásával |
|||||||||
|
10.03.06. |
a különbözőség elvesztésével |
|||||||||
|
10.03.07. |
funkció elfajulása |
|||||||||
|
10.03.08. |
működés megszűnése |
|||||||||
|
10.03.09. |
funkcionáló szervezet megszűnése |
|||||||||
|
10.04 kultúra |
10.04.01. |
létezésre, informciókra, gondolkodásra irányuló tudományok |
||||||||
|
10.04.02. |
a természetre irányuló tudományok |
|||||||||
|
10.04.03. |
emberre vonatkozó tudományok |
|||||||||
|
10.04.04. |
az ember alkotásaira irányuló tudományok |
|||||||||
|
10.05. vallások |
10.05.01. |
politeista vallások |
||||||||
|
10.05.02. |
természeti vallások |
|||||||||
|
10.05.03. |
az örök világtörvényvallásai |
|||||||||
|
10.05.04. |
a történeti, Isten-kinyilatkoztatás vallásai |
|||||||||
|
10.05.05. |
egyéb új mozgalmak |
|||||||||
|
11. |
ESEMÉNY MINŐSÍTÉSE |
11.01. minősítési szempontok |
11.01.01. |
ÉP, egész/ része vagy nem |
I/N |
|||||
|
11.01.02. |
EGY/ része vagy nem |
I/N |
||||||||
|
11.01.03. |
FONTOS/ része vagy nem |
I/N |
||||||||
|
11.01.04. |
IGAZ / része vagy nem |
px |
||||||||
|
11.01.05. |
INTEGRÁLT/ része vagy nem |
I/N |
||||||||
|
11.01.06. |
MINŐSÉGI/ része vagy nem |
I/N |
||||||||
|
11.01.07. |
JÓ / része vagy nem |
px |
||||||||
|
11.01.08. |
SZENT / része vagy nem |
I/N |
||||||||
|
11.01.09. |
SZÉP/ része vagy nem |
px |
||||||||
|
11.01.10. |
TELJES/ része vagy nem |
I/N |
||||||||
|
11.01.11. |
VALÓSÁGOS/része v. nem |
I/N |
||||||||
|
11.01.12. |
VIRTUÁLIS/ része vagy nem |
I/N |
||||||||
[1] Benne: milieu intérieur
B. Tevékenység megalapozása, a tudás alkalmazása
A #tagolt tartalomban meg kell jelölni a kiválasztott résszel kapcsolatos tevékenység preventív célját.
A tevékenység során arra építünk, amelyet a teljes tudástartalomból rá vonatkoztatunk. Érdemes kitérni arra, hogy mi 1. a beavatkozás fő jellemzője [08.08.] 2. melyek a fő változtatási területek, 3. melyek a tudományos alapok, 4. alapvető elvek, szabályok és eljárások, 5. valamint milyen módszerek alkalmazására van lehetőség.
A hatásgyakorlás mindig adott szituációban valósul meg. A tranzakciók által transzportált tartalmak hozzák létre a célt közelítő változásokat. A negentrópikus lépcsőn való haladás útján szeretnénk a felelős és tudatos preventív tevékenységet előmozdítani. - Tudásunk gyarapodik a preventív toposzokban. Olyan adatbázist kell létrehoznunk, amelyik befogadja az új információkat és a régit felhasználhatóvá teszi. Csak az az adatbázis lesz alkalmas a preventív tevékenység számára, amelyhez a hozzáférés sokak számára lehetséges, amelyik a digitális szakadék csökkentésére alkalmas, a preventív stratégiák fejlesztésére, valamint a hálózatos működés kiépítésére hatékony eszköz az egyéni és a közösségi munkához.
05. Személyek és professziók
Identitás, képességek, szocializáció, legitimáció, kompetencia, professzionális tevékenység
együttesében gondolkozunk. A prevencióban személyek folyamatokban vesznek részt valamilyen
kontextusban adott időtartományon belül.
A személyek identitása integrációs szintek szerint megjelölhető. - A személyek képességének mértékét
az átlagtól eltérő mérték esetén szoktuk figyelembe venni. A személyes kiváló képesség és a
képességek kisebb mértékben birtoklása az 'eltérő' csoportba tartozást vonja maga után. A képzési
rendszerben a képességekhez illeszkedik a legitimáció megszerzése, a kompetenciának megfelelő
tevékenység. A képességek – norma – képzések olyan preventív területre vezetnek bennünket,
melyekkel kiemelten foglalkozunk, illetve több vonatkozásban, pl. tehetségek vagy
fogyatékosságokkal küzdők, SNI csoportba tartozók számára képzéseket indítunk. A sajátos célkitűzés
saját professzionális munkát kíván, melyre a képzési rendszer sok vonatkozásban teljesen felkészült
már jóideje, és az új lehetőségeknek megfelelően változott is. Mégis a preventív hatásgyakorlás
szempontjából folyamatosan bővülő tudásra támaszkodva változásokra kerülhet sor. Leginkább a
normaértékek szerint történő hatásgyakorlás megújítására van szükség a teljes képzési rendszerben.
Döntő a preventív képzés saját profiljának megfelelő változások érdekében más hagyományos
professziók bekapcsolódása a fenntartható prevenció megvalósításába. Több lépésben történhet meg a
kapcsolatok kialakítása. Elsőként az oktatás és az egészségügy területén meglévő professziók
preventív kapcsolatát szorgalmazzuk. A 'preventív felelősséget' az oktatásban és az egészségügyben
közös elvek, szabályok és eljárások mentén, a 'preventív tudatosságot' pedig a megszerzett
kompetenciák alapján gyakorolt tevékenységben látjuk összhangba hozhatónak.
06. Intézmények feladata
Történelmileg kialakult helyzetében minden intézmény saját képessége szerint vehet részt a
prevencióban. Részkompetenciák szerint minden intézményt érint felelőssége és tudatos tevékenysége
révén a prevenció. Nincs olyan intézmény a képzés rendszerében, amelyik képes volna egy
fenntartható intézményi működésnek helyet adni. Önálló intézményi keretben lehet a tudásanyag
gondozását, a képzési feladatok ellátását, a gyakorlati eredmények számon tartását, a tapasztalatok
elemzését, az adatforrások rendelkezésre bocsátását biztosítani.
A szociológiai praxisokban megvalósuló saját képzések lehetőséget kínálnak a 'preventív felelősség'
és a 'preventív tudatosság' témában való 'kooperatív preventív képzés' anyagának kidolgozására.
Ennek része a fogalmak, a preventív nyelvi kompetencia, a sokféleség kezelése, a perceptív képesség
fejlesztése, a társadalmi kommunikáció és az érvényes narratívák gondozása. Annak a közösségi
intellektuális mozgásnak a támogatása a feladata, ami a rend irányában való haladást hozza létre.
A megelőző tevékenység komplexitásának, az integrációnak a növekedése a teljes országos
rendszerben valósul meg; ez a biztonság egyik forrása. Egy felelősségi területét illetően jól
meghatározott intézmény nélkül a teljes közösség nem képes együttműködése során szinergikus hatást
kifejteni.
08. AZ INTEGRÁCIÓS SZINTEK BÁRMELYIKÉN VALAMELY SZITUÁCIÓBAN A SZEMÉLYES FELELŐSSÉG ÉS ANNAK TUDATOSÍTÁSA
Az önazonos feladatok felismerése a személynek és környezetének folyamataiból és viszonyaiból következik. A világ eseményeinek olvasata, értelmezése, mások olvasatával való összevetése és kommunikációja alapozza meg az önálló és a közös tevékenységet, annak szavakba foglalt közlését. – A kommunikáció során meg kell felelni a társalgás ún. maximáinak, amelyek a tartalmak egyértelmű kifejtését és mérlegelését teszik lehetővé a felek számára. – Mindenki olyan kötelezettség vállalását tartja magáénak, amelyben tennivalóját látja. A kötelezettség felismerése összetett folyamat, melyben egyéni és közösségi teendőinket azonosítjuk. – A kötelezettséggel való azonosulás eredményeként felelősségünk tartalmát felismerjük. Amennyiben figyelmünk a felelősséggel vállalt dolgokra irányul, azokat tudatosítjuk.
Az egyéni felelősség és tudatosság nem csak tárgyában, hanem mértékében, viszonyaiban is eltérő más személyekétől. A közös cselekvés lehetőségét a részben vagy egészben közös szükségletek, ösztönök, vágyak, érzelmek, érdekek, igények, attitűdök, kapcsolatok, motiváció mellett a lehetséges közös döntések és célok hozzák létre. Ennek eredményeként alakulnak meg a körök, csoportok, hálózatok, ennek mentén formálódnak a populációs változások a teljes reálpopulációban. Vannak kiemelten kezelt témák: pl. társadalmi igények, érdekkapcsolatok, gazdasági célok, rejtett és nyílt hálózatok, migráció, sodródás. Saját helyünkön a rend növelésének irányában elvégezhető feladatokat vállalhatjuk, és tudatosan cselekedhetünk. Mindez energiát igényel, amelynek nem csupán fizikai, hanem testi, lelki, szellemi arculata is van.
A legteljesebb felelősségvállalás és tudatosság annak a belátásnak az eredménye, amely az emberi energia végességére, tökéletlenségünkre, korlátozottságunkra vonatkozik, és amelyben eljutunk a transzcendens irányában megnyíló dimenzióhoz, amelyben figyelmünk a Lét Forrására irányul. Ez a Végtelenre irányuló odafordulás az a konverzió, amely az élet minden területén kapcsolódik az erkölcshöz, amelyben az ember fejlődése, korábbi állapotának meghaladása lehetővé válik a transzcendens kapcsolatban.
07. ÉS 09.
Az egyes normatív tudományokból az ítélet, a cselekvés szabályai, az esztétika, a logika vonatkozásában van mondanivalónk felelősségünket és tudatosságunkat illetően. Az emberre vonatkozó pozitív tudományokból, a természettudományokból, továbbá a pszichológiából és a szociológiából vehető ismeretek bővítik a felelősségünkre és tudatosságunkra vonatkozó tudásunkat. – Az emberi cselekvés erkölcsi kritériumait kutathatjuk, kutatjuk. A megelőző hatásgyakorlás kritériumait azonban magunk jelöljük meg. Ez az oka annak, hogy a preventív kritériumok teljesítését a felelősséggel és a tudatossággal összekapcsolhatjuk. Adottságaink szerint felelősek azért vagyunk, amiért tehetünk valamit, tudatosak abban lehetünk, aminek elérésére figyelni tudunk. A konkrét felelősség mindig módosul az adott állapotnak és a szituációnak megfelelően. A cselekvés akkor vezet jó eredményre, ha a létezők természetének és rendeltetésének megfelelően a rend növelése irányában eredményes. Erasmus műhelykonferenciánk tanulmányai ezt a tényt mutatják be az etika, az életvédelem, a generációk egymást támogató kapcsolataiban, a művészetben, az egyéni és közösségi otthon minőségi fejlesztésében, a művészetben, a biztonság növelésében, a vélemények alakításában, a lehetséges felismerésében és a szükséges megtételében, a média hatásgyakorlásában, az egymáshoz rendeltség útján a valóságról való beszédben, a jogos remény birtoklásában, a transzcendens kapcsolatban.
10. KÉPZÉSEK TARTALMA
A fenntartható prevenció intézményének céljai: döntéselőkészítő javaslattétel a döntéshozók számára az integráció terein az információs ágak szinergikus működéséhez. A cél elérésének eszköze: összhang létrehozása az integráció folyamatában a jogi szabályozás és az egyéni/közösségi választások között. A döntéshozók döntéseinek megvalósítója a preventor. A preventor lényegénél fogva zoon politikon, azaz politikus lény, aki azért felhasználja az információkat, hogy felhasználjon mindent saját természete szerint, arra amire rendeltetett, hogy az egyéni és a közjót megvalósítsa.
Az intézmény 5 alegysége
FORRÁSOK – Adatbázis gondozása, rendelkezésre állása
TUDÁSANYAG – Tagolt tartalmak kifejtése a szakpolitikák figyelembe vételével
KÉPZÉS -Akkreditált képzési anyag átadása
FELHASZNÁLÁS -Preventív funkciók alkalmazás
TAPASZTALATOK - Korábbi és szerzett információk feldolgozása
Az intézmény kapcsolatainak alapja:
az információinak befogadása, feldolgozása, felhasználásra szolgáló kibocsátása (Az információs ágak szerint: 1. tudomány művelői, 2. jogosultságokkal ellátott professziók, 3. folyamatirányításban, kormányzásban információfelhasználók, 4.médiumok, 5.a determinisztikus jellegű folyamatokkal vagy a véletlenszerű előfordulással kapcsolatos professziók),
tagolt tartalmak fejlesztése a források alapján, a tudásanyag folyamatos fejlesztése,
a végzők lehetséges alkalmazási helyeinek bevonása a képzés rendszerébe,
korábbi tapasztalatok, a fejlesztés és az előrelátás alapján beavatkozás és az események tudatosítása,
az új tapasztalatok feldolgozása a további tapasztalatszerzés, fejlesztés és előrelátás számára (észlelések, adatok, fogalmak, értelmezések, magyarázatok, ítéletek, attitűdök, döntések, célok, szituációk, populációk, rendszerek).
A fenntartható preventív tevékenységet intézmény garantálja a társadalomban
A 3 képzések a 4 gyakorlatban megszerzett tapasztalatokra, továbbá az egész rendszerre vonatkozó 5 elemzések eredményeire, a 1 feldolgozott adatokra, 2 a meglévő tudásanyagra épülnek.
11. A KÉPZÉSEK ÖSSZESÍTÉSE
.png)
A preventív eseményekkel foglalkozó intézményekben folyó munka és képzések megismerése és az intézményekkel való kapcsolattartás folyamatos tevékenység. A preventív beavatkozások taxonómiája alapján fejleszthetjük tudásanyagunkat és képzéseinket. Részletesebb kifejtés nélkül a taxonómiai tagolás a következő: 1. észlelés, 2. értelmezés, 3. részekre vonatkozó ítéletek, 4. attitűd, 5. döntések, 6.életciklus, 7. szituatív alkalmazás, 8.hatásrendszer elemzése, 9. elhelyezés az eseményszférában, 10. elhelyezés az integrációsszinteken, 11.minősítések. - A kognitív, affektív, fizikai, mentális, akarati, spirituális jellegű hatásgyakorlás gondolatban jórészt elkülöníthető, de a valóságban egyszerre érvényesül.
2023. december
A megelőzési tudástartalom tartalmi tagolása és a preventív diszciplínák előkészítése után 2023 decemberére elkészült a preventor professzióra képzés folyamatának terve. A terv megvitatására a PPM-ben januárban kerül sor, amelyet követően februárban mindazon döntéshozó számára átadjuk munkatervünket, akik a fenntartható preventív funkciókkal kapcsolatban meghatározzák munkánk folytatását. - A preventor professzióra képzés folyamatának tervezett felépítése a következő:
|
KÉPZÉS |
Képzési szakasz |
Kreditpontok |
Tartalom |
|
ALAPKÉPZÉS |
Preventor-asszisztens képzés |
12 kredit |
Közös tartalom |
|
MESTERKÉPZÉS |
|||
|
Mesterpreventor-képzés |
12 kredit |
Sajátos tartalom |
|
|
TOVÁBBKÉPZÉS |
Folyamatos továbbképzés |
szabályozás szerint |
Professzionális sajátos tartalom alapján |
2024 január: Képzésből (3.) a Gyakorlatba (4.)
A KÉPZÉS első szakaszában az asszisztensek tudásanyagát kell elsajátítani. Megszerzésének online és nappali formáját a felsőoktatáshoz/tanárképzéshez ésszerű csatlakoztatni. A mesterképzés végén valamely fenntartható funkcióhoz csatolt mesterpreventor diplomát kap a végzős, aki ezt követően a tényleges gyakorlati munkára az úgynevezett hatásrendszeri képzés során nyeri el a preventor professzió gyakorlásának engedélyét adott időtartamra, amelyet kreditpontok elnyerésével folyamatosa megújíthat.
A változtatási folyamat megvalósítása érdekében a felkészítés teljes anyaga tartalmazza a változtatási folyamat információinak kezelésére, a folyamat tartalmára, irányára, tárgyára, a preventor betöltött szerepére és a tevékenység elemzésére vonatkozó elméleti és gyakorlati tudást. A megszerzett tudás a GYAKORLAT számára önálló praxisban, valamilyen közösségi szerveződésben vagy intézményi tevékenységben hasznosítható. A képzés során ún. Konzultációs-desk (3.→4.) áll a hallgatók rendelkezésére.
Gyakorlatból (4.) az Elemzésbe (5.)
Helyeket szoktunk megjelölni valamely professzió hasznosítása, működése, a GYAKORLAT számára. A Helyek valamilyen tevékenységre adnak lehetőséget vagy fizikai térben egy-több ponton meghatározva, vagy a virtuális térben telepítve.
A feladatok, problémák, kérdések, kérések, új információk, új tapasztalatok, új élmények helyein a létrejövő szituációk az integrációs tér bármely eleme között kialakulnak. Időben lejátszódó tranzakciók sora alkotja a változtatás folyamatát. A szociológiai praxisok (pl. képzés, egészségügy, sport) személyhez kapcsolt folyamataiban a preventor illetékességének megfelelően hatásgyakorló személy. Tevékenysége módszerhez, eszközhöz, alkalmazott formákhoz kapcsolódik. A kívánt cél elérésének folyamata ELEMZÉS tárgya. A gyakorlat során ún. GYAKORLAT csempe (4.→5.) áll a gyakorlati munkát végzők rendelkezésére.
Elemzésből (5.) a Forráshoz (1.)
Az ELEMZÉS magát a változtatás folyamatát elsősorban reflexív módon dolgozza fel, az érvényes tapasztalatokat ítéletek formájában megfogalmazza. Az egyes tranzakciók célszerűségét, a változtatási folyamat eredményeként kialakult mintázatot elvek, szabályok és eljárások szempontjából elemzi. A tünetek (tulajdonságok, időbeli megjelenések), az okok (uni-, multikauzaltitás) és a célok (uni-, multifinalitás) szempontjából kiszűrhető tényfelismeréseket tudatosítja a követő gyakorlati eset-, folyamat kezeléséhez.
Az elemzés a tüneti, kazuisztikai, a mal-formációkhoz tartozó, a defektológiába sorolt és a kinetológiai átrendeződés tényeit kataszterekben rendezi. A megállapítások, ítéletek tartalmát információként továbbítja a FORRÁS részegységhez. Az elemzéshez ún.: Elemzés-csempe (5.→1.) áll az elemzők rendelkezésére.
2024.április: Forrásoktól (1.) a Tudáshoz (2.)
Az információkat kezelő FORRÁS részegység az események és az objektivált valóság mennyiségi és a minőségi jellemzők szerinti kezelője. Foglalkozik a fenntartható rendszer Elemző részegységéből és a külső rendszerekből megkapott információkkal és adatokkal. A gyakorlati működés számára külön jelöléssel kezeli az információtípusok szerint elkülöníthető elemeket. Nyílt és zárt forráskódú anyagot tárol, szelektál, feldolgoz és eredményeit a Tudástár számára továbbadja.
A TUDÁS részegység azokkal a tartalmakkal dolgozik, amelyek hitelesek, érvényesek és feldolgozás után a céloknak megfelelően rendezhetőek, illetve alkalmazhatóak a tudásátadás folyamatában. Az adatok és forrás-információk eléréshez ún. FORRÁS-csempe (1.→2.) áll a felhasználók rendelkezésére.
2024.május
Tudástól (2.) a Képzésig (3.)
A tagolt tudásanyag nyílt, rugalmas rendszert alkot, ami az elemek szelektálását, új tartalmak felvételét lehetővő teszi. A TUDÁS részegység a képzési célnak megfelelően folyamatosan rendezhető és fejleszthető. A professzionalitás kialakítására irányul, ezért a változtatás folyamatának faktorai és időtényezője, valamint a változtatási folyamat eredményei szerint tartalmazza a tudásanyagot.
A tudásanyag KÉPZÉS általi hasznosítása a képzők bevonását igényli, ami a korszerűség követelményét is tartalmazza. Az Egyetem, mint HR forrásintézmény adja azt a hátteret, amely szerint a fenntartható működés megvalósítható hosszabb időtávlatban is a releváns szükségletek, érdekek, célok elérésére. A tevékenység intézményi háttere a garanciája az innováció hasznosulásának, a társadalmi hatékonyságnak. A tudástartalom használatához ún. Tudás-csempe (2.→3.) áll a felhasználók rendelkezésére.
2024.június
Képzésből (3.) a Gyakorlatba (4.)
A KÉPZÉS első szakaszában az asszisztensek tudásanyagát kell elsajátítani. A mesterképzés végén mesterpreventor diplomát kap a végzős, aki ezt követően a hatásrendszeri képzés során nyeri el a professzionális preventor tevékenység engedélyét adott időtartamra, amelyet kreditpontok elnyerésével folyamatosan megújíthat.
A változtatási folyamat megvalósítása érdekében a felkészítés teljes anyaga tartalmazza a változtatási folyamat információinak kezelésére, a folyamat tartalmára, irányára, tárgyára, a preventor betöltött szerepére és a tevékenység elemzésére vonatkozó elméleti és gyakorlati tudást. A megszerzett tudás a GYAKORLAT számára önálló praxisban, valamilyen közösségi szerveződésben vagy intézményi tevékenységben hasznosítható. A képzés során ún. Konzultáció-csempe (3.→4.) áll a hallgatók rendelkezésére.
2024.július
Gyakorlatból (4.) az Elemzésbe (5.)
Helyeket szoktunk megjelölni valamely professzió hasznosítása, működése, a GYAKORLAT számára. A helyek valamilyen tevékenységre adnak lehetőséget vagy fizikai térben egy-több ponton meghatározva, vagy a virtuális térben telepítve.
A feladatok, problémák, kérdések, kérések, új információk, új tapasztalatok, új élmények helyein a létrejövő szituációk az integrációs tér bármely eleme között kialakulnak. Időben lejátszódó tranzakciók sora alkotja a változtatás folyamatát. A szociológiai praxisok (pl. képzés, egészségügy, sport) személyhez kapcsolt folyamataiban a preventor illetékességének megfelelően hatásgyakorló személy. Tevékenysége módszerhez, eszközhöz, alkalmazott formákhoz kapcsolódik. A kívánt cél elérésének folyamata ELEMZÉS tárgya. A gyakorlat során ún. Gyakorlat-csempe (4.→5.) áll a gyakorlati munkát végzők rendelkezésére.
2024.augusztus
Elemzésből (5.) a Forráshoz (1.)
Az ELEMZÉS magát a változtatás folyamatát elsősorban reflexív módon dolgozza fel, az érvényes tapasztalatokat ítéletek formájában megfogalmazza. Az egyes tranzakciók célszerűségét, a változtatási folyamat eredményeként kialakult mintázatot elvek, szabályok és eljárások szempontjából elemzi. A tünetek (tulajdonságok, időbeli megjelenések), az okok (uni-, multikauzaltitás) és a célok (uni-, multifinalitás) szempontjából kiszűrhető tényfelismeréseket tudatosítja a követő gyakorlati eset-, folyamat kezeléséhez.
Az elemzés a tüneti, kazuisztikai példákat, a mal-formációkat, deformációkat, a defektológiába sorolt és a kinetológiai átrendeződés tényeit kataszterekben tartja számon. A megállapítások, ítéletek tartalmát információként továbbítja a FORRÁS-részegységhez. Az elemzéshez ún.: Elemzés-csempe (5.→1.) áll az elemzők rendelkezésére.
2024 szeptember
A képzésbe belépők indulhatnak az országos képzési jegyzék tanúsítványával, a főiskolai és az egyetemi szakmacsoportos képzésből diplomával, az alapképzésből, a mesterképzésből, az osztatlan képzésekből, a szakirányú képzésekből, a doktori iskolákból. A képzés meglévő rendszerére támaszkodva a professzionális preventor képzés során a komplementaritás vertikális és horizontális eszközeit tudjuk felhasználni. Vertikálisan a beérkező meglévő tudását, kompetenciáját kiegészítjük a professzionális preventor képzés során a kimeneti követelmények teljesítéséig. Horizontálisan a mesterpreventorok azt a tudást sajátítják el, hogy a szituációk és a folyamatok kezelésekor miképpen működjenek együtt. - A képzés négy fázisból áll. Első fázisba szakmai tanúsítvánnyal, BA végzettséggel lehet belépni. A második fázisba az első fázis eredményes végzését követően és más MA tanúsítvánnyal lehet belépni. A harmadik fáziba a második fázis, negyedik fázisba a harmadik fázis eredményes végzését követően lehet belépni.
2024 október
A prevenció szükségességére egyre több területen utalunk. A hatásrendszer egésze az összes esemény együttese történéseivel és korszakaival együtt. Absztrakció eredményeként az elemek összetettsége, szervezettsége alapján integráltságról, összeségében integrációs térről, és az egyes elemek különbözősége alapján az elemek elkülönítettségéről, integrációs szintekhez sorolhatóságáról beszélhetünk. A képzés I. fázisában kompetenciafejlesztés a cél. A II., III., IV. fázisban az integrációs térben megkülönböztetett elemeket az képzési modulokba csoportosítjuk. A képzés második fázisában a modulcsoportokat tekintjük át. A képzés harmadik fázisában az egyes eseményekhez / szituációkhoz szükséges munkacsoportban való együttműködés kerül előtérbe. Ennek érdekében az eredmény létrehozásához szükséges topológiáról, a tranzakciókról, a célokról és a logisztikáról, valamint a technológiáról és a kompenzációról van szó. A képzés negyedik fázisában a folyamatokhoz tartozó kockázatokkal, a fenntarthatósággal, az időtartományokkal és a változó szerepek betöltésével foglalkozunk.
2024 november
A képzés egésze mikrotanúsítványok folyamatos megszerzésével valósul meg. Fázisonként 6 mikrotanúsítvány megszerzése szükséges. A követelményeket az egyes képzési modulok pontosan leírják. A mikrotanúsítványok megszerzése egyéni és közösségi ütemezés szerint is történhet. A korábbi tanulmányok és az új tartalmak elsajátítása a vertikális és a horizontális komplementaritásra épül. A folyamatot a képzés folyamatát adminisztráló egység tartja nyilván, egyénre szabottan jeleníti meg a követelményeket. – Létre kell hozni azt az intézményt, amelyik a képzési funkció mellett a gyakorlati munkát, az elemzést, az adatkezelést és az érvényes tudástár működését együtt képes garantálni.
2024 december
A korábbi évek munkáját is áttekintő online kiadványban foglaljuk össze a fenntartható prevenciós képzés érdekében végzett tevékenységünket. A kiadványban felsoroljuk az országos fejlesztésekhez való hozzájárulásunk egyes mozzanatait. Csak a képzés mai rendszerében dolgozó felelős vezetők együttes akaratával jöhet létre az a döntés, amely a fenntartható preventív tevékenység innovációját, a professzionális preventor szakmát és a működés folyamatosságát garantáló intézményt létre akarja hozni. Eddigi tevékenységünk a legfelsőbb nemzetközi szintű egészségértelmezést érvényesítő, a képzési rendszert irányító kormányzatokkal és mintegy 800 szakmabeli résztvevővel együtt megvalósított folyamatot jelenti. Eredményeként a professzionális preventor szakmát és működést garantáló intézményét tesszük le innovációként a jövőt alakító döntéshozók asztalára. Az innovációt az egyetem nyilvánossága elé tárjuk és a megfelelő együttműködők körének létrehozását kezdeményezzük.
