Azok, akik a december 11-i Pedagógus Klubon meghallgatták Csermely Péter előadását, egy óra alatt kortól, képzettségtől, előzetes tapasztalattól függetlenül hasznos összeállítást kaptak a pedagógia, nevelés és biológia területéről, mindezt közérthetően.

Rég vettem részt olyan előadáson, ahol a közönségkérdések és az előadás utáni beszélgetések olyan hosszúra nyúltak, mint maga az előadás. Aki viszont ismeri a legutóbbi Pázmány Pedagógus Klub előadóját mindezen már nem csodálkozhat. Csermely Péter ugyanis azok közé az előadók közé tartozik, aki könnyedén magyarázza el a tanulás során megfigyelt aktív agysejtek működését saját zakójának gyűrődésén keresztül. Vagy egy adag sörélesztő baktérium példájával. Az előadás következő 50 percében pedig észre sem vesszük, hogy már összetett társadalomszerveződési stratégiákról és a legújabb biológiai trendekről gondolkodunk közösen.

Az előadás fontos kérdése a válságszituációkban megmutatkozó sikeres hálózatszerveződési mintázatok elemzése volt, mindezt kiegészítve a tanulás és kreativitás idevágó friss kutatási eredményeivel. A példák jelentős része a biológia területén megfigyelt jelenségek közül érkezett. Így tárta fel a kapcsolatot Csermely egy apró madár énektanulási folyamata és az ember agy felejtési képessége között. Az előadás végére egyértelművé vált, hogy rengeteg mintázati hasonlóság húzódik egyszerű élőlények és például emberi csoportok viselkedése között, azonban (habár nagyon finoman) az előadó mindig hangsúlyozta a hitre és Isten szerepét a teremtett világ működésében.

Szöveg, fotó: Leskó Róbert