Az egyetem nevelő funkciója anakronisztikus jelenség lenne a tömegegyetem korában? Az egyetem hogyan tudja közvetíteni a kutatási eredményeket a nyilvánosság felé anélkül, hogy a tartalom torzulna?

Ezen központi kérdések irányították azt a kerekasztal-beszélgetést, amelynek apropóját a Magyar Katolikus Kultúra Napjai adták.  A szervezők a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnél alkalmasabb helyszínt nem is találhattak volna a felvetett kérdések megvitatására, ahol az oktatók és a hallgatók a mindennapi gyakorlat szintjén találkoznak a hitből és a kultúrából fakadó termékeny feszültséggel, a katolicitás kihívásaival.

A beszélgetést Horváth Csaba Péter, a PPKE doktorandusza vezette, folyamatosan rávilágítva a katolikus egyetemi élet sajátosságaira. A vitapontok feloldását Dr. Cser András tudományos dékánhelyettes, valamint az intézmény docensei, Dr. Gloviczki Zoltán és Dr. Zsinka László lényegre törő, problémacentrikus meglátásai tették lehetővé.

Cser András a kérdéskör megközelítéséhez először az egyetem küldetésnyilatkozatát használta fel, mely szerint a katolikus egyetem feladata a katolicitás az oktatói-kutatói munka területén történő megvalósítása oly módon, hogy többségében világi tudományokkal foglalkozik. Az Angol-Amerikai Intézet oktatója rámutatott, hogy az elmúlt időszakban több olyan kezdeményezés is indult az egyetem keretei között, amelyek - a tudás öncélúságán és fragmentálódásán felülemelkedve - megpróbálják elérhetővé tenni a tudományos eredményeket a laikusok számára is. Erre vállalkozott – többek között – a Mindentudás Egyeteme, az Ars Sacra Fesztivál, a Kutatók Éjszakája, több olyan rendezvény, amelyek szervezésében és lebonyolításában a PPKE munkatársai tevékeny részt vállaltak.

Gloviczki Zoltán azt vallja, hogy az oktatói munkában átadható az apostoli attitűd. A Vitéz János Tanárképző Központ megbízott vezetője pályafutásának kezdetét felidézve emlékeztetett arra, hogy nehezebb feladat nem egyházi fenntartású intézményben apostoli szellemben oktatni. A katolikus egyetemen többnyire olyan hallgatókkal találkozik, akik már eleve katolikus iskolákból jöttek, katolikus elvek szerint nevelkedtek. A tanári pályát választók, miután befejezték az egyetemi tanulmányaikat, általában visszatérnek tanítani egykori alma matereikbe.

Zsinka László Sík Sándor katolikus irodalomról szóló értekezésével kapcsolta össze a katolikus kultúra dilemmáját. Ahogy a katolicitás sem menti fel az irodalmat a magas esztétikai követelmények alól, úgy a tudományt sem  mentesíti az akadémikus elvárásoktól. A katolicitás többlete pedig ezen követelmények fölé emelkedik, átnemesíti az irodalmat, a kultúrát, a tudományt. A Nemzetközi és Politikatudományi Intézet docense hangsúlyozta, hogy a katolikus egyetem ideája és a realitás elválik egymástól. Az 1945 utáni polgári demokráciákból eltűnt a humboldti kulturális elitképzési eszmény, amely korábban meghatározta az egyetemek oktatási struktúráját. Ezzel szemben létrejött a tömegegyetem, amelynek küldetése már a demokratizmus jegyében zajló felzárkóztatás, emancipáció volt. A katolikus egyetemnek is ehhez hasonló szociológiai körülménnyel kell szembesülnie, a szekularizáció mellett. Ilyen értelemben a katolikus egyetem homogenitásáról sem lehet szó. Ezzel összefügg Zsinka László személyes tapasztalata, mely szerint már nem lehet apologetikus szándékkal beszélni a kereszténység történelmi szerepéről. A kereszténység emberformáló erejét kell megmutatni, amely által a katolicizmus tiszteletre méltó szellemi alternatívaként jelenik meg a hallgatók számára. Az oktatói munka célkitűzése éppen ezért ne a közvetlen „térítés" legyen, hanem szellemi ajánlatként fogalmazódjon meg a kereszténység. A „térítést" az isteni kegyelemre kell bízni.

A kerekasztal-beszélgetés elsődleges tanulságaként szolgál az előadók közös álláspontja: a katolikus keresztény értelmiségi ne válassza szét hitbeli meggyőződését és hivatását, hanem dolgozzon a fides és a ratio összeegyeztetésén. Ahogy a hívő ember számára a dolgos kedd sem képzelhető el a vasárnap szentsége nélkül. Hiszen a hitből merít erőt, kitartást a nehéz, fáradságos szellemi vagy fizikai munkához.

Magyar Katolikus Kultúra Napjai

A katolikus egyetem kulturális küldetése

A kerekasztal közreműködői:

• Dr. Cser András, PPKE BTK, tudományos dékánhelyettes
• Dr. Gloviczki Zoltán, PPKE BTK, egyetemi docens
• Dr. Zsinka László, PPKE BTK, egyetemi docens
• Horváth Csaba Péter, PPKE BTK, doktorandusz

PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Sophianum

2013. október 11.

Összeállította: Ikker Eszter