A kerekasztal-beszélgetésen kiderült; Magyarország weboldalai a világon a 6. legszennyezettebbek, 2-3 milliárdan használnak valamilyen digitális eszközt világszerte, és Irán közel 4500 fős kiberhadsereggel rendelkezik.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, budapesti, Sophianum épületében rendezett kerekasztal résztvevői Biró Albert, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke, illetve Balogh Roland, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatának munkatársa voltak.  A végzős nemzetközi tanulmányok hallgató, Bánhidi Noémi moderálásával zajlott beszélgetésen a kibertér lehetőségeiről, szabályozásáról és veszélyeiről volt szó. Így olyan kérdésekről, mint, hogy mennyire vagyunk fenyegetettek digitális eszközeinken keresztül, vagy, hogy miben változtatja meg a politika, és így a háborúk jellegzetességeit az informatika térhódítása.

Balogh Roland a jövőben egyre inkább a kibertérben tartja valószínűnek a konfliktusok lerendezését. E szerint a modern katonák már heckerek, amely trendet bizonyítja, hogy Szíriából már indítottak kibertámadást, amikor az arab országból blokkolták a New York Times honlapját.  Zala Mihály is egyetért abban, hogy nem szabad lebecsülni a kiberbűnözést, amely közel 400 millárd dollárt termel a világon, a politikai támadásokon túl, ipari kémkedés és visszaélések segítségével. Utóbbinak az adja az alapot, hogy miközben az emberek 90%-a analfabéta a kibertérben, mégis ott intézi ügyeit. – vallja a szakértő.

A szabályozás szükségessége így egyértelműnek tűnik, miközben ellent mond az internet, szabadságra alapuló rendezőelvével. Jól mutatja ezt az az amerikai eset, mikor közel 7000 honlap sötétedett el tiltakozásul, miután az USA be akart vezetni egy olyan rendelkezést, mely alapján bírói végzés nélkül lehetett volna tartalmakat levenni az internetről. – mondta Balogh Roland. Zala Mihály arra mutatott rá, hogy a legális és illegális közötti határ meghúzása lenne az elsődleges.

Láttatni és látszani. A megosztott információk letörölhetetlenek, de hogy belőlük melyik veszélyezteti az országot, vagy az adott állampolgárt, kiberbiztonsági és hírszerzési kérdés. Bíró Albert elmondta, az Egyesült Államokban létezik egy rendszer, mely az összes nagyobb szerverben tárolt információkhoz hozzáfér, így gyakorlatilag minden beszélgetéshez és megosztáshoz. Zala Mihály azonban rámutatott, ez hatalmas mennyiségű adat, 2020-ra 5200 giga adatot saccolnak fejenként. Ez akkora mennyiség, hogy egyelőre az adatok 25%-át tudják csak feldolgozni, és mindössze 0,5%-át elemezni.

A kibertér tehát számos már ismert és még ismeretlen veszéllyel fenyeget. Ezekkel tisztában lennünk ugyanis saját felelősségünk és feladatunk a megelőzés. – teszi hozzá a szakértő.

Szerző: Szluha Krisztina

A felvételt készítette: Sándor Tünde, Tóth Katalin