Az esemény célja az volt, hogy az ügynökség és egyetemünk közös gyakornoki programjának elindulása alkalmából bemutassa a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet hallgatói számára, Mit csinál egy pr-es?

Egy pr-es az éjszakai kocogása közben is egy jó szlogenen gondolkodik – szögezte le előadása elején Ferling József, aki kollégái segítségével igyekezett meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy a Public Relations mint hivatás teljes elkötelezettséget kíván. A szakmában való sikerességhez a legjobb eszköz az empátia, hiszen – mint mondta – nincs két egyforma ügyfél. A pr-es feladata tehát az, hogy „agyi beavatkozást végezzen", és feltárja ügyfele igényeit. A pr-es egyszerre pszichológus, lelkisegély-szolgálat, ha szükséges, az adott ügyfél esti sporttársa, aki átadja magát a partner szükségleteinek a nap huszonnégy órájában. Ez tehát egy életforma, amit nem lehet a munkaidő lejártával az irodában hagyni, nincs idő kikapcsolni: „az igazi pr-esnek együtt kell élnie az ügyfelével".

A pr-es feladatai közé tartozik, hogy partnereik számára növekvő ismertséget, jó hírnevet, hatékony sajtókapcsolatokat és az értékeikkel azonosuló belső közvéleményt tudjanak kialakítani. Mindig szem előtt kell tartani továbbá, hogy egy pr-es felelős a ma még kevésbé becsült szakma tekintélyének növekedéséért, valamint a hitelesség megőrzéséért. Ahhoz tehát, hogy valaki jó pr-es legyen, szükséges, hogy minden esetben következetesen és mélyrehatóan elemezze megbízója szándékát, valamint a menedzselésre felkínált ügyek vállalhatóságát.

Ferling hangsúlyozta: mélyrehatóan meg kell ismerni az általunk képviselt partner gondolatait ahhoz, hogy a kommunikálásra szánt üzeneteit közérthetően megfogalmazhassuk, illetve hatékonyan terjeszthessük. Magas színvonalat azonban csak úgy érhetünk el, ha a mi céljaink meghaladják a partner igényeit.

Elárulta továbbá, mire kell odafigyelnie egy pályakezdőnek ahhoz, hogy eredményesen léphessen a munkaerőpiacra: a legelső találkozás a „jövendőbeli munkaadóval" az önéletrajz. Annak megfogalmazása során tehát minden lényeges információt már rögtön az elején közölnünk kell, ha célba akarunk érni, hiszen legjobb esetben 60 másodpercnyi lehetőségünk van felkelteni a monitor másik oldalán ülő személy érdeklődését. Fontos továbbá, hogy az ember „megtalálja a helyét a rendszerben". Ahhoz pedig szakmai tapasztalatra és időre van szükség, hogy felfedezzük magunkban, mely területen vagyunk leginkább eredményesek.

Miután Ferling József és kollégái saját tapasztalataikon keresztül próbálták közelebb hozni a hallgatósághoz a pr-es életformát, a közelmúltban nagy médiavisszhangot kiváltó Kaposvári Egyetem dresszkód-botrányát mint esettanulmányt felhasználva egy közös párbeszédbe vonta be a hallgatóságot arra vonatkozóan, hogyan kerülhette volna el az említett egyetem vezetősége a negatív médiamegjelenést. Ferling leszögezte: nincs jó vagy rossz válasz, hiszen egy nekünk tetsző ötlet könnyen válthat ki ellenérzést a célközönségből. Éppen ez az, ami a szakma nehézségét okozza, és éppen ennek köszönhető az, hogy egy húsz éve a szakma élvonalában lévő szakember csupán egyetlen jó tanácsot tud adni a szakma jövendőbelijeinek: egy pr-esnek PolihisztoRnak kell lenni.

Gyakornoki program a Ferling PR-nél
A pécsi székhelyű Ferling PR 20 éves tapasztalattal rendelkező professzionális pr ügynökség, amely a kelet-közép európai térség egyik jelentős, stratégiai tanácsadást és teljes körű public relations szolgáltatást nyújtó vállalkozása.
Kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik Magyarországon belül, továbbá maga mögött tudhat számos Európai Uniós projektet is. A Ferling PR és a PPKE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi intézete közös gyakornoki programot indít, amelynek köszönhetően az ügynökség lehetőséget nyújt a Pázmány hallgatói számára a releváns szakmai tapasztalat megszerzéséhez a budapesti és a pécsi irodájában egyaránt.

Készítette: Tóth Loretta