A konferenciát Takács László, egyetemünk Klasszika-Filológia Intézetének tanszékvezetője szervezte meg, aki a vele készített interjúban elmondta, hogy a Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport az ELTE és az Akadémia együttműködésében jött létre, és a Kosztolányi művek kritikai kiadásán dolgoznak. A konferencia megszervezését azért tartotta fontosnak, mert ez egy olyan téma, amiben a kutatócsoport tagjai mind közreműködhetnek.

Szegedy-Maszák Mihály nyitotta meg az előadássorozatot, és ő elnökölt az első ülésen is, ahol 5 előadás hangzott el. A második ülés elnöke Dobos István volt, aki szintén 5 előadót vezetett fel. A harmadik ülésen elhangzó négy előadást Józan Ildikó koordinálta, így összesen 14 előadást hallhattak az érdeklődők.

Mindegyik előadás Kosztolányi olyan színpadra szánt, vagy ebben a műfajban megírt művét járta körül, ami nem tartozik az író mindenki által ismert életművébe.

Az előadássorozaton bemutatásra kerülő művek nagy része a műfajiság problematikájához kapcsolódott, hiszen a műfaji besorolásuk vagy az idők során változott (Dialóg c. mű), vagy a színház saját profiljához alkalmazkodva közölte a darabot (Kanári), de olyan darab is található köztük, amelyik mindhárom műnemet megjárta (Csoda). Az előadók ezen kívül a színpadra szánt művek és a novellák, regények dialogikus ábrázolásmódjának rokonságával is foglalkoztak.

Takács László elmondta még, hogy a kutatócsoporton belül mindenki önállóan dolgozik valamilyen témán: valaki versekkel, valaki műfordításokkal vagy regényekkel foglalkozik. A konferencia alkalmával mindenki szót kapott, ezért volt az előadássorozat felépítése -a szervező szavaival élve- „forgószínpad szerű".  A csoport célja, hogy megközelítőleg egy év múlva ebből egy kötet álljon össze, ami tartalmazza minden szöveg kritikai szövegkiadását, a magyarázó jegyzeteket és a kísérő tanulmányokat is.

A konferencián résztvevő érdeklődők megbarátkozhattak Kosztolányi Dezső kevésbé ismert, kivételes műveivel, illetve betekintést nyerhettek egy kutatócsoport tudományos munkájába, melynek célja szélesebb körben ismertté tenni ezen szövegek értelmezését, és ezáltal magukat a szövegeket is.

Cikk és kép: Pozsgay Judit (MA kommunikáció és médiatudomány)