Legek Ázsiában
A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport „Legek Ázsiában” című programjával vett részt a 2017-es Kutatók Éjszakáján. A csaknem hétórás eseményen az érdeklődők tíz előadást hallgathattak meg, amelyek egy-egy távol-keleti világrekordon, kiemelkedő teljesítményen, egyedi jelenségen keresztül ismertették meg a közönséget az ázsiai országok társadalmának, kultúrájának, politikai életének egy-egy területével. A végig teltházas esten szó esett többek között a legfélelmetesebb kínai szellemtörténetekről, a legnagyobb kaszinóvárosról, a leghatalmasabb lovas szoborról és a világ legnagyobb demokráciájáról.

A Pszichológiai Intézet rendezvényei
Az idei Kutatók Éjszakája rendezvényen tanszékeink annak bemutatására helyezik a hangsúlyt előadásaikon, demonstrációikon, hogy milyen dinamikus interakcióban áll egymással a valóság – a minket körülvevő világ – észlelése, annak tükröződése az elménkben és hogy ez a tükörkép hogyan befolyásolja érzelmeinket, gondolatainkat és cselekedeteinket, pszichés jóllétünket. A programok közt helyet kaptak kísérletek, amelyek a binokuláris térlátás kérdéseit járták körül, műhelyelőadások az evészavar, a pszichoterápiás folyamat során bekövetkező változások és a csecsemőkor megfigyelésének lehetőségeiről, reprezentálva az Intézetben működő műhelyeket.

Rossz dolog-e a populizmus megerősödése napjainkban?
A populizmus, mint a demokrácia legfelsőbb foka” címmel rendezett a Politológia Tanszék vitaestet a Kutatók Éjszakája alkalmából a Sophianumban. A provokatív témafelvetés célja az volt, hogy mind a demokratikus értékekért aggódók, mind a populizmus problémája iránt érdeklődők figyelmét felkeltsük. Szerencsés módon ez sikerült is, mivel közel nyolcvan érdeklődő előtt vitatkozott egymással Nyirkos Tamás és Botos Máté. A „jó zsaru” szerepében a tanszékvezető kérdéseket vetett fel, és igyekezett védelmezni a liberális demokrácia modelljét, ráirányítva a figyelmet a populizus veszélyeire. A „rossz zsaru”, Nyirkos Tamás pedig a tudományos objektivitást időről időre elővéve, frissen elkészült könyve alapján megpróbálta megmagyarázni, hogy a populizmus bizonyos értelemben fontos kontrollja annak a politikai elitnek, amely a saját maga által konstruált játékszabályokhoz igazodva egyre inkább elszakad a társadalmi valóságtól. Ez a figyelmeztetés azonban – és ebben a két vitapartner is egyetértett – addig tart, amíg a populista pártok, mozgalmak „hatalomra nem kerülnek”, mivel onnantól kontroll-szerepük elvész, s mivel az ellenfeleiket morális fenntartásaikkal megfosztották szavahihetőségétől, így ők maradnak ellenőrzés és ellensúly nélkül, és így a liberális demokrácia legnagyobb veszedelmévé válnak.