Az este során bepillantást nyerhettek az érdeklődők egy nagy nemzeti kulturális intézmény működésének kulisszái mögé.
A másfél órás előadássorozat három prezentációból állt. Elsőként a Művészetek Palotája értékesítési és marketing igazgatója, Dr. Egri Gábor beszélt az intézményről, amely Magyarország egyik legmodernebb kulturális intézménye. Egyedülálló módon fogja össze a különböző művészeti ágakat, helyet biztosít komoly-, kortárs-, könnyű-, jazz- és világzenének, operának, új cirkusznak, táncnak, irodalomnak, filmnek egyaránt. A Müpa tehát egy igen széles közönséghez kíván szólni, így a vezetésnek folyton szem előtt kell tartania az új irányvonalakat, amihez szükség van egy nagyon hatékony, innovatív PR és marketing stratégiára.
Pálfi Gábor külkapcsolati vezető egy rövid nemzetközi építészeti áttekintés után tért rá ennek a Közép-Európában is egyedülálló létesítménynek az építészeti sajátosságaira. Az épületben helyet kap több hangversenyterem (pl. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem), több előadóterem és a Ludwig Múzeum Budapest, amely a Kortárs Művészeti Múzeum Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely kizárólag kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, ezen felül jelentős nemzetközi és magyar képzőművészeti gyűjteménnyel csakugyan rendelkezik. Pálfi Gábor előadása második részében a nemzetközi kapcsolatok fontosságát és annak formáit fejtette ki bővebben. A kapcsolattartás fontos része a nemzetközi szervezetekkel való jó viszony fenntartása, ehhez továbbképzésekre, önálló projektekre és külföldi szakmai utakra, kiállításokra valamint vásárokra is szükség van. Fontos a folyamatos fejlődés és a kapcsolatépítés, hiszen az intézmény a maga tíz évével még mindig viszonylag újnak számít a nemzetközi piacon.
A program Bátor Tamás, a koprodukciós programok igazgatójának előadásával zárult. A szakember a koprodukcióról, azaz a különféle helyszínek és művészeti ágak együttműködéséről és a közös produkciók megszervezéséről, működéséről, anyagi vonzatairól beszélt. Ez a közös együttműködés nem csak országon belül, hanem nemzetközi szinten és tökéletesen működik. Egyfajta kulturális missziónak számít a magyar produkciók külföldi bemutatása, a kulturális kapcsolatok felvétele. Kiemelte, hogy ezek ápolása nem csak az európai országokkal fontos, hanem azokon kívül (pl. Távol-Kelet) is.
Habár a rendezvényt a nemzetközi tanulmányok szakok hallgatói érezhették igazán a sajátjuknak, a laikus érdeklődők sem unatkoztak a másfél órás előadássorozat alatt.
Szerző: Tóth Eszter (Kommunikáció- és Médiatudomány MA)
