A Heti Világgazdaság (HVG) szaklap az elmúlt négy évhez hasonlóan tavaly is november végi különszámában ismertette a felsőoktatási intézmények rangsorát a hallgatók és az oktatók kiválóságát tükröző különféle mutatók átlaga alapján.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarát ezúttal az összesített – minden hazai egyetem és főiskola valamennyi (167) karát magába foglaló – rangsorban a 23. helyre sorolták, a bölcsészettudományi karok között pedig a 4. helyre. Az élen mindkét listán az ELTE BTK-t találjuk. Az összesített rangsorban két általános orvosi (a Semmelweis és a Debreceni Egyetemé), egy állatorvosi kar (Szent István Egyetem), valamint a debreceni BTK szerepel még a legjobb ötben, míg a bölcsészkarok képzeletbeli dobogójára az ELTE mögött Szeged és Debrecen került fel. (Mint egyházi fenntartású intézménynek az ilyenféle felmérések azért tájékoztató jellegűek, mert a nagy, igen komoly állami pénzekből fenntartott egyetemek (Debrecen, Bp. ELTE, Pécs, Szeged, stb,) karok mellett a Katolikus Egyetem jóval kevesebb összegből gazdálkodó karainak külső megítélése – a jelzett komoly különbség ellenére – mégis informatív erővel bír.)
A vizsgálat adatforrásai a következők voltak: az intézmények saját információszolgáltatására épülő oktatási és kulturális minisztériumi (OKM-) adatok, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) intézményi adatgyűjtése és jelentkezési, felvételi adatai, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) adatai, valamint reprezentatív empirikus szociológiai kutatások az egyetemi-főiskolai hallgatók és a munkaadók körében. Figyelembe vették többek között a PhD és DLA fokozattal rendelkező, a kandidátus, illetőleg az akadémiai doktor oktatók számát, a minősített oktatókra jutó hallgatók arányát, a PhD-, DLA-képzésben részt vevő és a már fokozatott szerzett hallgatókat, az első helyen jelentkezettek és felvettek számát, a bejutási arányt, pontátlagot, a tanulmányi versenyek eredményeit, a legjobb 20 középiskolából érkezett elsőhelyes felvettek preferenciáit, továbbá a nyelvvizsgával rendelkezők hányadát. Karunk a PhD/DLA minősítésű oktatók legjobb arányával büszkélkedhet a bölcsészképzések körében – ennek komoly jelentősége lesz a következő évek oktatási, tudományos folyamataiban. Kevesebb viszont az MTA-doktorunk, és több hallgató jut egy-egy minősített oktatónkra, mint az ideális lenne. A hallgatói kiválóság rangsorában hetedik a PPKE BTK: viszonylag jó a felvettek pontátlaga, de lehetne több OTDK-helyezettünk, illetve a jelentkezőkből bejutottak kedvezőtlen mutatószáma ront sokat a helyezésen.
A HVG megjegyzi, hogy a bölcsészettudományi képzés a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb létszámú képzési területe közel 50 ezer hallgatóval. A pszichológia, az andragógia, valamint a magyar nyelv és irodalom évek óta a legnépszerűbb szakok között van a statisztikák szerint. S bár két évtizede sokan azt gondolták, hogy a piacgazdaságban leértékelődnek majd a bölcsészszakmák, mert főleg a hagyományos bölcsész munkahelyeket veszélyezteti az állami szerepvállalás visszaszorulása a kultúrában, az oktatásban és a tudományban, a félelmek csak részben igazolódtak be. A klasszikus humán tudományágakon alapuló szakmák közül soknak ugyan valóban csökkent az anyagi megbecsültsége, ám a versenyszféra hamar felismerte, hogy a bölcsészdiplomások általános műveltsége, kommunikációs készsége, az átlagosnál magasabb szintű nyelvtudása, értékorientáltsága és nyitottsága jól hasznosítható. A bölcsészképzés mára elnőiesedett: a képzési területre évek óta háromszor annyi női jelentkező nyújtja be felvételi kérelmét, mint férfi. A nagyobb szakok közül csak a történelem kivétel ez alól.
A szolgáltatások terén a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara kapta diákjaitól a legtöbb jó osztályzatot – a könyvtár színvonalát, a számítógépekkel való ellátottságot és az általános kulturális lehetőségeket is a DE BTK hallgatói értékelték a legmagasabbra. A képzés alatti munkalehetőségek egyik karon sem elégítik ki a hallgatókat. A hallgatók véleménye szerint a Károli, Debreceni Egyetem bölcsészkara és az ELTE PPK ápol kifejezetten jó kapcsolatot a munkaerőpiacon működő cégekkel, és az előbbi kettő megfelelően segíti a diplomaszerzés utáni elhelyezkedést. A hallgatók többsége kifejezetten tanult szakterületén belül szeretne elhelyezkedni, de csak 10–20 százalékuk teljesen biztos abban, hogy mindez sikerülni is fog a végzést követő egykét éven belül.
