Miért érdemes vidéki egyetemre járni?

2009.12.18.
Egy Pesten élő elsőéves tapasztalatai a Pázmányon, avagy érdemes-e vidéki egyetemre járnia egy nagyvárosinak?

Egy Pesten élő elsőéves tapasztalatai a Pázmányon, avagy érdemes-e vidéki egyetemre járnia egy nagyvárosinak?

Azt hiszitek, elég annyi egy húszas éveiben járó fiatalnak, hogy reggel tovább alhat és órakezdés előtt csak percekkel kell beesnie az intézménybe? Úgy gondoljátok, hogy a nap végén az lehet a cél, hogy minél hamarabb hazajuss?
Abban a hitben éltek, hogy a vidékiek fásultabbak és csak Pesten vagy a nagyvárosokban van élet?
Úgy vélitek, hogy a pesti és a vidéki helyek, emberek, fogalmak, légkör között nem alakulhat ki harmónia?

Nézzünk jobban a dolgok mélyére! Olyan egyszerű dolgok miatt jó kijárni, minthogy kedvesek az emberek, barátságos a környék, tiszta a levegő, és itt vidéken az ember teljesen gondtalannak érzi magát és az életét; csak a tanulásra és az emberi kapcsolatok építésére kell koncentrálnia.

Egy városi, főleg egy Pesten élő számára egy vidéki egyetemen kinyílik a világ, kiszélesedik a horizont, feltárul számtalan lehetőség, és esélye lesz arra, hogy változtasson addigi életén. Pesten elképesztő komorsággal és közönyösséggel tudnak nézni a fiatalok; sokszor olyan vén tekintetük van, mintha egy házastárs és öt gyerek várná őket otthon; még az életkedvét is elveszik annak, aki rájuk néz. Ezzel szemben vidéken csillog az emberek szeme, s még a halál küszöbén lévő anyókának is olyan eleven fiatalság van a lelkében, hogy ha tudna, még ma is a mezőn rohangálna.

Ha egy Pázmányos diák a Nyugatiban felszáll a vonatra, biztos, hogy minden vagonban talál legalább egy ismerőst, aki hozzá hasonlóan izgatottan várja a negyvenöt perces vonatút végét, amikor megpillanthatja Makovecz kalapját vagy a szárnyas tornyot, és beleszippanthat a friss levegőbe. Hiába a zárthelyik, a vizsgák és kiselőadások, hisz a pilisi hegyek látványa, az udvarias férfiak, akik kinyitják a hölgyeknek az ajtót, és a tanárok, akik nem azért mennek be reggel, hogy kikészítsék a diákokat, hanem valóban a tudás átadása a céljuk...ezek mellett még a vonat késésén is csak mosolyogni lehet.

A hab a tortán pedig, hogy néhány nap elegendő arra, hogy beleszeress a helybe, és éppen ezért igyekszik az ember kihasználni minden pillanatot, hogy ott maradhasson; felfedezi a környék cukrászdáit, pizzázóit, sörözőit, borozóit, hogy a kellemes társasággal egy kellemes helyen töltse el az időt. Egy-két hét a campuson, és már nem kötik le a sorozatok, filmek, plázák, mozik; csak arra koncentrál, hogy minél többet lehessen a külvilágtól elzárva. A barátságos emberekről nem is beszélve... Ha nincs kivel csocsózni vagy biliárdozni, csak oda kell szólni valakinek, és máris új embereket ismertél meg.

A nagyvárosi egyetemeken -- főként Pesten – még kényszer sincs az ismerkedésre, mert hát úgyis ott lakik az ember, mindjárt otthon van a megszokott ismerősei között; de vidéken meg lehet őrülni, ha valaki egyedül akarja kibírni azt az akár nyolc évet a doktori diplomáig.

Az utazás viszont fő probléma, merthogy még a pályaudvar közelében lakónak is kell legalább egy óra a kijutáshoz. Persze, aki a város túlsó felén lakik, annak még több; emellett, ha az egyetem és a lakóhely ugyanabban a városban, ám annak a két végében helyezkedik el, akkor már inkább egyszerűbb kijárni például a Pázmány bölcsészkarára. Sőt, miután a szorgalmas diák felszáll a vonatra, a Nyugatitól negyvenöt perce van megtanulni, amit otthon elfelejtett, vagy megcsinálni, amit otthon lusta volt. Így hiába utazik az ember akár órákat, és hiába kel a kakassal reggel, amikor még kinn sötét van... ez mind eltörpül a tudásvágy és tanulni akarás mellett.

A legfontosabb, hogy nem szabad általánosítani, így ha akár szándékosan akár véletlenül egy vidéki egyetemre sodor minket a ponthatár, csak úgy szabad betennünk a lábunk az épületbe, ha kinn hagyjuk sztereotípiáinkat. Minden megoldásra nyitottnak kell lennünk, mert soha nem tudhatjuk, milyen lehetőséggel találjuk szembe magunkat.

A Pázmányon is minden nap egy új élmény, és ha a piliscsabai egyetemen erről tanúskodik számtalan fiatal, akkor biztos, hogy más vidéki intézmények is hasonló légkört tudnak nyújtani hallgatóik számára.

A fent említett dolgok bőven elegendők, hogy mindenki belássa: a világ legnagyobb élménye vidéki egyetemre járni, így ha valaki át szeretné élni diákévei legszínesebb kalandját, akkor jöjjön vidékre tanulni!

Forrás: Pázmány Campus - 2009. november-december

Események

26.
2025. ápr.
BTK
Alkalmassági vizsgára felkészítő tanfolyam
Esztergom, Iohanneum 213
22.
2025. máj.
BTK
Magyarország és az ázsiai országok kulturális, tudományos és diplomáciai kapcsolatai
Sophianum
22.
2025. máj.
BTK
VIII. Scriptorium-konferencia
Esztergom, Prímási Levéltár
23.
2025. máj.
BTK
Sportnap
Esztergom, Rugby Club
27.
2025. máj.
BTK
Gondoskodás – Robotok és mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása az idősellátásban
PPKE JÁK, II. Szent János Pál Pápa Díszterem
28.
2025. máj.
BTK
A Margit-sziget építészettörténeti emlékei
Margit-sziget
További események
szechenyi-img-alt