A pályaalkalmassági vizsgálat célja: a szóbeli alkalmassági vizsgán, a jelölttel való személyes találkozás során, a tanárképzésre jelentkező pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről való tájékozódás.

A pályaalkalmassági vizsgálat, az alkalmassági vizsga elemei:

• Pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése.
• A jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról szóló beszámoló értékelése.
• A jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút fejlődési terveiről, arról, hogy miért kíván tanár lenni.

A jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányainak folytatását, beleértve a közoktatási intézményben a tanulmányai során folytatandó egy éves szakmai gyakorlatát is.

Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell, az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc, amely beszélgetésen az értékelő három fős bizottságot a felsőoktatási intézmény tanárképzésben részt vevő (ahol tanárképző központ működik, ott a központ által delegált) pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakemberek alkotják. A bizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik a jelölt felkészültségét.

Amennyiben a felvételiző több fajta tanárképzésre, szakpáros képzésre, illetve több intézménybe jelentkezik, elegendő az első, általa megjelölt felsőoktatási intézményben részt venni az alkalmassági vizsgán, amelynek az eredményét minden jelentkezési helyén elfogadják. A pályaalkalmassági vizsgálat eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, nem vehető fel osztatlan tanárképzésre.

Forrás: felvi.hu

A PPKE BTK-ra vonatkozó konkrétumokról hamarosan tájékoztatjuk a jelentkezőket!