Medgyesy S. Norbert 1995-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Bölcsészkarán, majd diplomái megszerzése után az egyetem oktatója lett. Több tucat volt hallgatónk építi tudományos karrierjét Piliscsabán,
Medgyesy tanár úr talán a legaktívabb közöttük, énekkart és színjátszó kört szervez, mindig rohan valahová, de lelkesedésével mindig felrázza kollégáit és hallgatóit is. Igazán érdekes és izgalmas egyéniség.
 

- Hol nőttél fel? Milyen gyermekkorod volt? Miért a Pázmányt választottad?
Győrött születtem 1977-ben, e város Sziget nevű részében nőttem fel, amelynek Szent Rókus-templomában, ha otthon vagyok, máig szívesen segítek az énektanításban. Anyai Dédnagyanyám előénekesként szolgálta faluja, a rábaközi Jobaháza életét; anyai Nagyapám pedig szabómester volt Győrött. Atyai őseim a vasi Balozsamedgyesen éltek, egyik közülük alhadnagyként vett részt az 1809-es inszurrekcióban. Szüleim építészek, Édesanyám, Horváth Brigitta különösen kedveli a költészetet, a történelmet és szépen fest. Az általános iskolával párhuzamosan elvégeztem a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola zongora tanszakát Degovics Imréné növedékeként, és 10 éves koromtól énekeltem a győri Székesegyház Jáki Teodóz vezette Palestrina Kórusának scholájában. Számomra mindkét zenei élmény életre szóló! A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségiztem 1995-ben. Ott másodévtől felolvasó, majd harmadikban és negyedikben előénekes voltam a diákmiséken, ahol magyar gregoriánt és himnikus népénekeket zengedeztünk egész éven át.

Gimnazista és egyetemista koromban igen sokat tanultam otthon a Kisalföld néprajz- és földrajztudósától, Timaffy Lászlótól. A Pázmányt katolikus volta miatt és azért választottam, mert a győri bencéseknél színvonalas, jó híre volt az akkor ifjú universitasnak.

- Egyetemi éveidről mondj pár szót, mikor határoztad el, hogy itt fogsz tanítani?
Történelem szakot végeztem a régi magyarországi irodalom és a mediévisztika specializációval együtt. Elsőéves korom óta szívügyem a régi magyar irodalom és a XVIII-XIX. század hazai története. Érdeklődésem miatt a színház- és drámatörténész Kilián István professzor úr elsős korom végén, 1996 májusában hívott meg speciális kollégiumára, amelynek témája a XVII-XVIII. századi magyarországi, iskolai színjátszás volt. E témában eredményes OTDK-dolgozatokat írtam, és ennek folyományaként kaptam meg az MTA Dísztermében, 1999. november 2-án - a Pázmány történetében elsőként -a Pro Scientia Aranyérmet A Pázmány Bölcsészkar az év tavaszán a Kopits-ösztöndíjjal segítette munkámat. M. Kiss Sándor tanár úr vezetésével részt vehettem a PPKE BTK és a Történeti Hivatal XX. századi témákat kutató diákcsoportjában is 1998 és 2001 között.

A tanítást mindig a hivatásomnak tartottam, de soha nem álmodtam róla, hogy felsőoktatásban taníthatok. A történelem államvizsgám napján, 2001. január 23-án mondta el M. Kiss tanár úr a megtiszteltetést, hogy Őze Sándor ajánlására február 1-jétől tanársegédi státusz vár rám az Új- és Legújabbkori Történeti Tanszéken. Örömmel tanítom azóta a magyarországi politika-, eszme-, művelődés- és társadalomtörténet 1703-1849 közötti szakaszát, emellett a Történeti földrajz tárgy lett a szívem csücske. Az
MA-képzésben a "Társadalom-, életmód- és eszmetörténet" szakirányon tanítok. Karunk Pedagógiai Intézetében 2003 és 2005 között tartottam iskolatörténeti speciális kollégiumot; a budapesti Zeneakadémián pedig 2007 óra tartok művelődéstörténeti évfolyam-előadásokat és speciális kollégiumot a Népzene Tanszéken.

- Tizenöt éve vagy a Pázmányon. Mennyit változott azóta a bölcsészettudományi kar?
Diákkoromat a Campus hőskora, a nagy építkezések jellemezték: akkor készült el az Emericanum, az Ambrosianum, a Szent Lujza Ház, a Quaestura és a Stephaneum. A nagy sárnak és a pornak meg volt a sajátos hangulata. A kis diák- és tanárlétszám miatt a Pázmány Bölcsészkar akkor igen családiasvolt, nemcsak szakonként, hanem kari szinten is. Szinte mindnyájan ismertük egymást. Ehhez a falukollégiumi rendszer és az egyetem, valamint a szerzetesrendek által működtetett kollégiumok a maguk sajátos programjaival, táncházaival, kirándulásaival, miséivel, dalárdáival, tábortüzeivel és szabadtéri játékaival nagyban hozzájárultak. Azóta belaktuk az épületeket, jelentősen megnőtt a tanár- és diáklétszám, de a családias jelleg, ha már nem is kari szinten, de egy-egy szakon belül azóta is megmaradt. Ezt nagyon fontosnak tartom!

- Sikeresen elvégezted a doktori iskolát is. Miből írtad a disszertációdat?
A Történettudományi Doktori Iskola Újkori Eszmetörténeti Műhelyében 2006.október 20-án védtem meg dolgozatomat, amit a XVIII. századi, csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásairól, művelődés- és lelkiségtörténeti hátteréről írtam Kilián István  professzor úr iskolájában. Még előtte, 1997 óta részt vehetek a csíksomlyói passiójátékok szövegkiadásában az MTA Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoportjában. A 2000 oldalnyi kéziratban fennmaradt "Csíksomlyói Passiójáték" még nem eléggé ismert és értékelt műfaj a magyar művelődéstörténetben, pedig egyedülálló, sajátos értékeket hordoz, szerves egységet képez.

Ezek a csíksomlyói ferences iskoladrámák a barokk korszak katolikus székely művelődésének csodás prizmáját adják; különleges, középkori gyökerű irodalmi, néprajzi és zenei értékeket hordoznak a hagyományos csíki néplelket is magukba olvasztva.
 

- A tanításon és a kutatáson túl a hallgatói életet is felpezsdíted. Egyik legnagyobb sikerű kezdeményezésed a Boldog Özséb Színjátszó Kör létrehozása volt, amely azóta is működik és igazán szép sikereket ért el. Hogy jött az ötlet, hogy  színtársulatot hozz létre? Milyen darabokat adott elő a BÖSZK?
Első tanítási évem végén, 2002 júniusában gondoltam arra, hogy legyen egy műhely, amelyik rendszeresen barokk iskoladrámákat állít színpadra, ugyanis hazánkban a XVII-XVIII. században a színjátszás világát nem az állandó kőszínházak és hivatásos társulatok jelentették, hanem az egyes felekezetek gimnáziumaiban sokszor heti rendszerességgel előadott, sokféle tematikájú színdarabok. A Boldog Özséb Színtársulatot 2002 júniusában szerveztem meg első tanítványaimból, a Bende Krisztián, Czuczor Gergely és Kovács Bálint akkori történész hallgatók által szervezett Boldog Özséb Olvasókör és a vallásnéprajzi speciális kollégiumom tagjaiból. Elsőként az 1767-ből fennmaradt csíksomlyói passiójátékot mutattuk be Daragics Éva doktoranda évfolyamtársam rendezésében. Kis szünet után a rendezői és díszlettervezői munkát a szintén pázmányos öregdiák, volt tanítványom, Godena Albert vette át.

Az ő keze alól került ki az 1765-ből való, fergeteges farsangi Bakhus vígjáték 2006-ban, majd egy év múlva a Géza-Salamon és Szent László viadaláról szóló történeti iskoladráma Benyák Bernát tollából, 1772-ből. A 2008-as esztendőben egy olyan, 16 jelenből álló Csíksomlyói Passiójátékot adtunk elő, amelyiket a legjellemzőbb, eredeti XVIII. századi szövegrészekből állítottam össze. A társulat életének tán legnagyobb és legmeghatóbb élménye az volt, hogy ezt a misztériumjátékot 2009 nagyböjtjén hazavittük Csíksomlyóra, és a Kegytemplomban március 28-án este, 240-270 esztendő után elsőként megszólaltattuk! Soha nem felejthető érzés volt mindnyájunknak az a páratlan élmény, amikor a Csíksomlyói Ferences Kolostorban - Márk József
atya, a könyvtár őre jósága folytán - minden szereplő elolvashatta a saját szerepét az eredeti, XVIII. századi drámakéziratokban, és ugyanazt aznap este szöveghűséggel, hiteles átéléssel, a saját bölcsőjében élővé tette!

Az ősi Mária-kegyhelyről lelkületében már egy sokkal emelkedettebb, összeforrottabb, igazi BÖSZK tért vissza Piliscsabára. A 2009-es esztendőben a magyar nemesi felkelés és a győri csata 200. évfordulójára újítottuk fel Kisfaludy Sándornak "A lelkes magyar leány" című, szintén nagy sikerű zenés történeti játékát. A PPKE 375 éves ünnepségén a Rektori Hivatalban egy 1777-ből való Nagyszombati Deákdalt keltettünk életre tavaly októberben, idén pedig a "Garabontzás László" (Vác, 1775) című
komédiával nevettettük meg nézőinket. Emellett két történeti és egy népi betlehemest is színre vittünk. A Zalaegerszegtől Csíksomlyóig megtartott 38 fellépésünk örömben és bajban valóban összetartó és vidám csapattá kovácsolt minket; a "BÖSZK-családdá" olvasztotta össze azt a közel 100 pázmányos nappalis és doktorandusz diákot, aki eddig e színjátszókörben tevékenykedett. Mindannyiunk jelentős közös élményekkel gazdagodott, hiszen sokat kapunk egymástól emberségben és szellemiekben egyaránt. A színkört a maga adomáival saját dal- és szókészlet jellemzi, amelyek egy-egy utunkhoz, darabunkhoz, színjátszó vagy énekes társunkhoz kötődnek.

Három éve a Zeneakadémia Népzene Tanszékének hangszeres és énekes növendékei emelik előadásaink fényét Vakler Anna énekművész vezetésével. Tavaly a Kommunikáció és Média Intézet és a PPKE BTK HÖT televíziójának munkatársaival audiovizuális egyetemi jegyzetként, kísérőfüzetekkel ellátott, 7 lemezből álló DVD-sorozatunk jelent meg "Régi Magyar Színpad" címmel, amelynek 2010. december 16-án volt az ünnepélyes bemutatója az MTA Irodalomtudományi Intézetében. A kari jegyzetboltban már kaphatók a lemezek, kiadásukhoz köszönjük a HÖT anyagi támogatását! Nem tudok arról, hogy a kolozsvári THÉ (Thália Helyi Élete)-csoport mellett lenne a magyar nyelvterületen még egy színjátszókör, amelyik eredeti nyelvezettel és cselekményhű jelmezben rendszeresen játszana elfeledett, de annál értékesebb, az elmúlt évtizedek kutatásai nyomán felbukkant barokk iskoladrámákat.

- A színjátszáson kívül milyen más tevékenységgel igyekszel felrázni hallgatóinkat?
Szívügyem az értékes, az isteni liturgia mélységéhez méltó egyházzene és a gazdag magyar népének-hagyomány ápolása. Ezért a Kájoni János Scholában a magyarországi gregorián énekkincs néhány gyöngyszemét énekeljük a legértékesebb, XVI-XVII. századi himnikus népénekekkel kiegészítve. Kodály tanítása nyomán mindig a népi gyűjtések során előkerült dallamváltozatokat énekeljük. Szent László királyunk tiszteletére 2008. június 28-án énekeltünk a győri Bazilikában egy közel 2 órás premier-hangversenyt olyan, XVI-XIX. századi Szent László-énekekből, amelyek az elmúlt néhány év kutatómunkája során láttak napvilágot. A BÖSZK tevékenységéhez hasonlóan ismét sok évszázad elfeledett hangja szólalt meg újra a Szent László-herma  jelenlétében. Ugyanezt tettük néhány Szent Erzsébet-énekkel Csíksomlyón, a Kegytemplomban tartott egyházzenei áhítatunkon, 2007. november 17-én.

- Miben más szerinted a Pázmány BTK? Mi az, amiben alapvetően különbözünk más bölcsészkaroktól?
A fent már említett, az egyes szakokra jellemző családiasságot nagy értéknek tartom, amit feltétlenül ápolnunk kell. Nagyon jó, hogy sok öregdiák dolgozik közöttünk, több közös, régi szép élménnyel. Ezáltal lett
és lehet továbbra is külön kis "városállam"-otthonunk a piliscsabai Campus.

Az egyetem katolikus jellegéből adódóan itt természetes és magától értetődő lehet az országunkat megtartó keresztény értékrend és az egészségesen konzervatív szemlélet képviselete a tanítás keretein belül. Gondolok itt a család fontosságára, alapvető hittani ismeretekre, egy Roráte-mise vagy nagyböjti keresztút nagy nyilvánosság előtt való megtartására. Vagy például a történelemoktatásban arra, hogy szisztematikusan és adatolva összefüggéseiben hangsúlyozzuk, hogy a katolikus és tágabban a keresztény kultúra mit adott nemzetünknek és egész Európának. A Történeti földrajz kurzusomon, pl. emiatt tanítom meg Bálint Sándor nyomán a Kárpát-medence lelki védelmi vonalait, a Mária-kegyhelyek és a törökellenes harcok kapcsolatát, vagy a magyar és nem magyar anyanyelvű népcsoportjaink történetét és néprajzi vázlatát. Nagy szükség van erre mai, egyre gyökértelenebb világunkban. A diákoknak meg kell éreznie egy-egy történelmi esemény ismertetéséből és értelmezéséből, továbbá egy vers, egy népdal (!) vagy egy korszak-legenda előadásából, sőt, egy historikus jelentőségű festmény felmutatásából, hogy mekkora ereje van a tiszta forrásból táplálkozó hagyománynak nemcsak a nemzet, hanem az ember saját, egyéni életében is.

Kapaszkodókat kell adnunk a növendékeinknek egy életre! Ritka és megható sajátsága Karunknak az a legtöbbször emberfeletti munka, amit Szűcs Balázs egyetemi lelkész vezetésével soktucatnyian végeznek: határainkon belüli és túli árva gyermekek rendszeres gondozása kirándulás, oktatás és nyári táboroztatás keretében. Nagy előnyt jelent Piliscsabán a mindig friss levegő, a természetes és nyugtató csend a madárcsicsergéssel, amely az erdő közelségéből adódik.

- Milyen tervekkel kezded az új szemesztert?
Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja segítségével derítem fel a barokk kori, hazai iskoladráma-színlapokat, dolgozom a 2009-es jubileumi ferences konferenciánk tanulmánykötetének szerkesztésén, továbbá a BÖSZK-kel az imént említett "Garabontzás László"-vígjáték DVD-felvételén. Fogadott Szülőfalum, a vasi Perenye Szent Ágota-temploma idén 250 esztendős. Jubileumi emlékkönyvvel együtt a saját ottani gyűjtéseim zeneileg értékes részéből egy közel 80 tételből álló népének-CD kiadását tervezem, elsősorban zeneakadémista növendékekkel. Remélem, Isten továbbra is ad mindehhez erőt!

FOTÓK: Nagy Gyöngyvér, Katona Márton és Dabis Balázs Silvius