Major Balázs az ezredforduló óta oktat az Arab Tanszéken arab történelmet. Nyári szabadságait rendszerint Szíriában töltötte régészeti célú terepbejárásokkal és elvégezte a Damaszkuszi Egyetem Régészet szakát is. 2007-ben a Szíriai Régészeti Igazgatóság tanárunkat bízta meg a Közel-Kelet egyik legnagyobb középkori erődítményének teljes feltárásával. A sikeres kutatás oktatónknak világra szóló hírnevet hozott.

Elsőként gyermek és ifjú korodról kérdeznélek, mikor és miért alakult ki benned a vágy, hogy régészettel foglalkozz?
Amennyire emlékszem már egészen kiskorom óta elsősorban a várak és a középkori történelem érdekelt és innen egyenes út vezetett a régészet és a keresztes korszak irányába. A középkor egyik legizgalmasabb periodusa ugyanis a keresztes hadjaáratok időszaka, amikor egy dinamikusan fejlődő európai civilizáció képviselői a még utóvirágzását élő muszlim civilizáció területére érkeznek és megtelepedésük részeként a korszak talán legtökéletesebb védelmi rendszereit, várait építik ki. A közel kétszáz éves európai és közel-keleti együttélést leghatékonyabban akkor tudja vizsgálni az ember, ha mind a korabeli eredeti forrásokat, mind pedig a korszak tárgyi emlékeit vallatóra foghatja. Emiatt választottam az egyetemen az arab, régészet és történelem szakokat.

Hogyan kerültél a Pázmányra? Mindig is szerettél volna egyetemi oktató lenni?
A Pázmányra 2000-ben az első diplomám (ez az arab volt) megszerzését követően hívott meg Maróth professzor úr. Az Arab Tanszék oktatójaként azóta elsődleges feladatom az arab történelem és az ehhez kapcsolódó forrásolvasás órák megtartása de középkori közel-keleti régészet és művészettörténet valamint más témák tartása is rendszeresen feladatom. Az igazat megvallva egyetemista koromban az elsődleges célom az volt, hogy elsődlegesen a kutatással foglalkozhassam és lehetőleg a terepen, ami az én esetemben főként Szíriát, de esetenként Libanont és Jordániát jelenti. Az ösztöndíjjal Szíriában töltött két év és az egyéb kutatóutak a térségbe egy életre el tudják kötelezni az embert. Nagyon nagy ajándék számomra, hogy az egyetemi oktatásba történő meghívásomat követően is életem szerves része maradhatott a terepmunka, a Pázmány ugyanis mindig igyekezett a maximális szabadságot biztosítani mind a meglehetősen gyakori kutatóútjaimhoz.

Hogyan kezdődött a szíriai feltárás? Hogyan lehetséges az, hogy a szírek éppen egy magyar régészt bíztak meg a feladattal?
A szíriai régészeti munkák a második, a Damaszkuszi Egyetem Régészet Szakán végzett egyéves ösztöndíjam után, 2000-ben kezdtem meg. Ez a kezdetben egész nyarakat kitöltő terepbejárásokból állt, aminek során a tengerparti hagyvidék későantik és középkori lelőhelyeit igyekeztem felkutatni és dokumentálni az első években egyedül, gyalog egy hátizsákkal, majd egyre több magyar kollégám / barátom csatlakozott, s végül szíriai kutatók és diákok is. A csapatmunka eredményeit látva a Szíriai Régészeti Igazgatóság jelezte, hogy kifejezetten velünk tudná elképzelni Margat keresztes várának a kutatását.

Miért éppen ezt a várat akartad feltárni?
Az igazság az, hogy soha eszembe sem jutott, hogy a Közel-Kelet egyik legnagyobb középkori erődítésének feltárásába fogjunk, ez mindenkeéppen komoly felelősséget jelent. Komoly feleősséggel jár viszont egy ilyen megtisztelő és egyedi felkérés elutasítása is, főleg egy olyan vár esetében, melynek II. András látogatása és az általa elrendelt évjáradék miatt némi magyar vonatkozása is van. Így végül is belevágtunk, de ha 1995 telén amikor először jártam ebben a fantasztikus várban, valaki azt mondja, hogy tizenkét év múlva mi fogjuk feltárni, nemigen hittem volna el.
 
Pázmányos hallgatóid is eljutottak veled Szíriába, nagy volt a tülekedés, sokan szerettek volna segíteni?
Büszkén mondhatom, hogy évről évre egyre több pázmányos hallgató keres meg minket azzal a feltett szándékkal, hogy részt szeretne venni a nyári ásatásokban és a Bölcsészkar támogatásának hála évről évre több diákot tudunk magunkkal vinni. Most is szinte naponta jelentkeznek újabb hallgatók, amellett, hogy aki egyszer már járt kint minden esetben szeretne visszatérni a Misszióval.

Milyen tapasztalatokra, élményekre tettek szert hallgatóid?
A Pázmány kutatási programjaként működő Szíriai-Magyar Régészeti Misszió egy nagyszabású kutatási program, melyben a történeti forráskutatás és régészeti feltárás mellett művészettörténeti feldolgozás, építészeti felmérés, tárgyrestaurálás, freskókutatás, geológiai, geofizikai és archaeozoológiai vizsgálatok és néprajzi adatgyűjtés is folyik sok egyéb más tevékenység mellett az ország számos kutatóintézetének és egyetemének szakembereinek részvételével. Ritkaságszámba megy, hogy egy kutatási évedban egyszerre ennyi párhuzamosan futó munkálatba nyerhessen bepillantást bárki is egyetlen helyen. Meghatározó jellegzetessége a Missziónak, hogy többnyire magamkorabeli kutatókból áll össze a törzsgárda de az idősebb kollegák is kiváló tagjai, sőt sokszor lendületes vezéregyéniségei a vidám hangulatú csapatnak. Ehhez még hozzájön, hogy a Pázmány és a Damaszkuszi valamint a Latakiai Egyetemek közt megkötött együttműködési megállapodás értelmében minden nyári szezonban több tucat szíriai hallgatót is fogadunk. A világ egyik leggazdagabb kulturájú országának megismerésére azonban nemcsak a szíriai kollegákkal és diákokkal történő közös munka során nyílik lehetőség; a csütörtök délutántól szombat reggelig kisbuszos kirándulások keretében van lehetőség Szíria világhírű műemlékeinek megtekintésére. A Misszió három szállása közül az egyik egyébként a tenger partjától mindössze 10 méterre van, mindannyian ide járunk le úszni.

Miért érdemes az arab szakra felvételizni? Miben más a Pázmányon folyó képzés más egyetemekhez képest?
Az arab nyelv bár nehéz de ha komolyan végzi a szakot az ember, akkor nemcsak kulturális de munkaerőpiaci értelemben is új világok nyílhatnak meg előtte. Mindehhez azonban nagyon komolyan kell dolgozni és a szakunkon összeállított tanterv igyekszik minden olyan eszközt megadni a hallgatóinknak, amely külföldön is abszolút versenyképessé teszi őket. Ennek része az egyéves külföldi ösztöndíj elsősorban Szíriába és a Pázmány kinti kutatási programjaiban történő részvételi lehetőség. Az igazán sikeres pályához azonban a diák igyekezetén kívül a tanári kar odafigyelése és segítő szándéka is szükséges. Ezért is igyekszünk mind a hazai mind pedig a kinti képzés során mindent megtenni annak érdekében, hogy az arra érdemes hallgatók a maximális segítságet kapják, amit nyújtani tudunk. Emellett a végzett hallgatóink sorsát is igyekszünk nyomon követni és ha lehet segíteni boldogulásukat.
 
Milyen feladatok előtt állsz? Milyen terveket szeretnél a jövőben megvalósítani?
Az oktatás mellett a feladataim eléggé szerteágazóak de a legfontosabb vezérfonal az az, hogy olyan elsősorban külföldi kutatási programokat építsünk ki, amelyek nemcsak a tudományos kutatásban, hanem diákjaink képzésében is komoly lehetőségeket nyújtanak. Reményeim szerint nem a generációkra tervezett Margati kutatási program lesz az egyedüli ami a Pázmány égisze alatt fog működni a Közel-Keleten. Nagyon fontos feladatnak tartom, hogy ezeket a külföldi intézetekkel közösen megvalósított kutatási együttműködéseket az egyetemünk saját ösztöndíjas programjainak kibővítésére is fel tudjuk használni nemcsak keleti de nyugati irányban is. Ugyan ez nem kis munka de egy nagyon eltökélt és jó hangulatú csapattal dolgozunk rajta, melynek évről évre több Pázmányos hallgató az aktív tagja.