Meglehet, Szíriában ringott a civilizált emberiség bölcsője: itt találták fel például a növénytermesztést és az emberiség első abc-jét. Régészeti szempontból szinte még Egyiptomnál is nagyszerűbb lelőhely, hiszen a történelem minden korszakából világelső műemlékei vannak, kitűnő állapotban.

Szíria régészetileg fontos, politikailag kényes, kényelmesnek nem nevezhető helyein csak a legelszántabb kutatók forgolódnak. Így adódhatott, hogy az ezredfordulón a tengerparti térségben a magyaroké volt az első régészeti ásatás - pontosabban Major Balázsé, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem arabista-régész-történész tanáráé, aki nyolc éve egyedül, hátizsákkal a vállán, mérőszalaggal a kezében fogott hozzá, hogy beteljesítse gyermekkori álmát, és felkutassa a keresztes lovagok nyomait. Elsősorban kerámiákat keresett, mert az elmosott, beszántott települések életéről legékesebben a cseréptöredékek tanúskodnak.

Aztán talált mást is: volt nyár, melyen négy keresztes lakótoronyra bukkant egyre bővülő csapatával, máskor egy idény alatt három barlangvárat tárt fel - egyiket egy szívélyes parasztember hátsó kertjében álló fügefa gyökereinek tövében. Munkatársaival számos késő antik "holt várost" talált, s volt, amelyiknek a határában kibiztosított gépfegyverrel fogadták a régészeket a katonai elhárítás emberei. A legnagyobb kaland azonban mégiscsak az, hogy elnyerte a keresztes lovagok legnagyobb vára, Margat feltárási és helyreállítási jogát Magyarország számára.

"Nem halmoztunk fel túl sok történelmi fekete pontot, sosem igáztuk le és most sem próbáljuk gyarmatosítani az országot, nem a mienk a legnagyobb kontingens Afganisztánban" - latolgatja Major Balázs a szír döntés okait. Ez azonban kevés lenne az üdvösséghez. A koncesszió megszerzésében személyes kapcsolatok is szerepet játszottak. Major Balázsnak, a régészeti misszió vezetőjének ugyanis a Damaszkuszi Egyetemen tanára volt Adulrazzak Muadz korábbi kulturális miniszterhelyettes, aki kezdettől figyelte tanítványa munkáját. Szíriában sokat nyom a latban a nyelvtudás és az emberség.

"Becsületes munkával vagy őszinte mosollyal többre megyünk, mint kenőpénzzel - ha egyáltalán lenne keretünk baksisra" - mondja Major Balázs, és hozzáteszi: a terepbejárási munkának csak a fele régészet, a fele pszichológia. Jóban kell lenni a helyiekkel ahhoz, hogy felfedjék a környékükön található emlékeket, hiszen nincs az a műhold, ami ezeket kimutatná. Az arabokba olyan mélyen van kódolva a vendégszeretet és a segítőkészség, hogy az sokszor még a létfenntartási ösztönt is felülírja. Aki például elárulja a földjein található lelőhelyeket, építészeti korlátozásokra számíthat. A helybéliek ezért nemegyszer két kezükkel fejezik be az évszázadok pusztítását, eltüntetve a letűnt korok bajt hozó maradványait.

Margat festői szépségű helyen fekszik: a hegytetőn magasodó várhoz a középkorban kikötő is tartozott. Útban a Szentföldre itt szállt partra Oroszlánszívű Richárd, és itt vetette tömlöcbe értékes foglyát, a ciprusi görög uralkodót. Margat volt a johannita rend legfontosabb szentföldi erődítménye, melynek fenntartásához a várat 1218 elején meglátogató II. András is hozzájárult évi százmárkányi ezüsttel.

Az arab állam a közelmúltban ismerte fel a turizmusban rejlő lehetőségeket, és gyors ütemben fogott az építkezésbe: ötcsillagos szállodák szaporodnak a selymes fövenyen, hogy befogadják a charterjárattal érkező turistákat. Noha Damaszkusz volt az iszlám birodalom első fővárosa, a szírek a Mediterrán régió erődítései elnevezésű európai uniós programban a keresztes korra alapozzák az országimázst. Margatot a tengerparti térség legfontosabb turisztikai létesítményévé akarják fejleszteni.

A szinte kulcsra zárható állapotban megmaradt Margat a keresztes lovagok korát bemutató iskolapélda is lehet. Az eddigi kutatások szenzációi a kápolnahajóban feltárt keresztes freskók egy olyan helyen, amely a nyugati szakirodalom szerint sosem volt festve. A falképet vélhetően még a keresztesek levakolták, talán egy földrengés miatt. Selmeczi Anna és Szécsi Zsolt munkája nyomán feltárult a pokol, karóba húzott lovaggal, keréken kínzott emberekkel, nyaknál, nyelvnél fogva fellógatott bűnösökkel, kalapáccsal repülő ördöggel. A szemközti falon megkezdődött a mennyország feltárása, ám az itteni képek rosszabb állapotúak. Addig nem is mernek róla beszélni, míg milliméterenként, szikével le nem fejtik róla a vakolatot és a vízkövet.

A magyar zászló alatt dolgozó nemzetközi csapat rövid távú célja, hogy Margat vára az UNESCO világörökségi listájára felterjeszthető állapotba kerüljön. A hosszú távú cél ennél nagyobb ívű. Major Balázs büszke a csapatára, melybe Magyarország szinte minden egyeteméről és nevesebb szakintézményéből érkeztek kutatók és diákok - mint mondja, komoly munka nem lehet egytollú indián show. A "show" egyik eleme volt, hogy a feltárt alapokból és egy-két bordatöredékből Buzás Gergely régész-művészettörténész (egy magyar fejlesztésű szoftver segítségével) kiszerkesztette a nagyterem háromdimenziós látványtervét, mely nélkülözhetetlen a csapat mérnökei által készített kiviteli tervekhez. Így mire a régészeti kutatás befejeződik, a várat félig rendbe is tehetik. Feltéve, hogy a csapat elő tudja teremteni a feltáráshoz évadonként szükséges legkevesebb tízmillió forintot.