Kutató régészek, történészek, művészettörténészek ismertetik a könyvben a templom történetét és művészeti értékeit.

Nemcsak a turistáknak, a városba érkező zarándokoknak készült, hanem mindenkinek.

A történelmi szövegrészek levéltári források alapján adnak áttekintést az épület történelméről, a freskókról, az oltárokról, a belső díszítésekről, és szó esik a restaurálási munkálatokról is. Ezeket gyönyörű fotókkal illusztráltuk – fogalmazott dr. Nemes Gábor, a könyv szerkesztője.

A székesegyház történetéről László Csaba régész és Haris Andrea művészettörténész adott betekintést, a freskókról Jernyei Kiss János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense írt, az oltárokról és a berendezési tárgyakról Székely Zoltán, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója mesél egy fejezetben.

Az épület története mintegy ezer esztendőt foglal magába, és szinte minden művészettörténeti korszak nyomot hagyott rajta.

A belső tér az érett barokk jegyében fogant, amelyet neves művészek alkotásai tesznek különlegessé.

A mesterek az 1760-as és az 1780-as évek között pótolhatatlan remekműveket: mennyezetés oltárképeket, mozgalmas szobrokat és virtuóz domborműveket alkottak –mondta el Székely Zoltán igazgató.

A kiadvány bemutatja Franz Anton Maulbertsch és műhelyének alkotásait, az illuzionisztikus mennyezetképeket, illetve a fő- és a mellékoltárokat.

Kiemelkedő művészegyéniség volt Johann Gabriel Mollinarolo is, aki a nevezetes fekete oltárokat készítette: az ólom domborművek a magyar szent királyokat ábrázolják.

A berendezésnek ezenkívül két kiemelkedő darabja van: a Mária-kegyoltár, valamint a déli mellékhajóban található Szent István első vértanú oltára. Nem feledkeznek meg a szerzők a templom monumentális orgonájának bemutatásáról sem.

– A székesegyház a város egyik legfontosabb művészeti emléke, épülete. Zarándokközpont is, évről évre több ezren érkeznek ide a Könnyező Szűzanyakegykép, a Szent Lászlóherma vagy éppen Boldog Apor Vilmos sírja miatt. Ez a kiadvány a nem hívők számára is egy ékszerdobozt mutat be, többek között olyan kincseket, amelyeket az épületbe látogatók nem láthatnak.

A könyv elkészítésében közreműködött még Gyarmati András, a székesegyház főrestaurátora, a fejezetek képanyagát, valamint a képes blokkok fotóit pedig Szabó Béla győri fotográfus készítette.