1. A szakdolgozat témáját, címét és témavezetőjét az adott szakért felelős intézet- vagy tanszékvezetőnek jóvá kell hagynia.
2. A szakdolgozat nyilvántartó lapját legkésőbb a szakdolgozat benyújtása előtt két hónappal kell leadni. A határidő tehát február 15., illetve szeptember 15.
3. A Magyar Nyelvészeti Tanszéken ezen kívül egy rendszeresített űrlapon mellékelni kell a szakdolgozat témájához kapcsolódó, előzetesen rögzített kérdéseket
(ún. kötelező melléklet).
4. A szakdolgozat leadásakor a rendszeres konzultációt tanúsító, a témavezető által aláírt igazolást is le kell adni.
5. A záróvizsgára jelentkezéshez egy külön erre a célra rendszeresített űrlapot kell kitölteni és a TO-n leadni.
6. A 2–5. pontban felsoroltakhoz szükséges űrlapok a Kar honlapjáról letölthetők.
7. Szakdolgozatot csak az adhat be, aki időben leadta a nyilvántartó lapot és a kötelező mellékletet.
8. A dolgozat terjedelmi követelménye (irodalomjegyzék nélkül):
hagyományos képzésen legalább 40 oldal, legfeljebb 100 oldal,
BA-s képzésen legalább 20 oldal, legfeljebb 100 oldal.
9. Egyéb formai követelmények:
- a külső borítón címként álljon: SZAKDOLGOZAT, alatta a szakdolgozó neve és a szakdolgozat-készítés éve;
- a belső borítón balra, felül ez álljon:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
a szak neve (pl. Magyar nyelv és irodalom szak). Lejjebb pedig ezek:
a dolgozat címe, a szakdolgozó neve, szakja(i), a szakdolgozat-készítés éve, végül a témavezető neve és beosztása;
- az oldalszámozás a belső borító után kezdődve a jobb alsó sarokba kerüljön;
- a köthetőség érdekében a lapok bal oldalán 3 centiméteres margót kell hagyni, másutt 2 centimétert;
- a sortávolság (Microsoft Word szövegszerkesztőn írva) másfeles, a betűnagyság 12 legyen, betűtípus: Times New Roman;
- a szakdolgozat tartalmi felosztása: tartalomjegyzék, főszöveg (bevezetés, kifejtő rész, összegzés), bibliográfia, (ha van:) mellékletek, függelék;
- a dolgozat végén a TVSZ által előírt záradék álljon (Alulírott ..…. nyilatkozom, hogy a szakdolgozat saját szellemi termékem, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használtam.);
- a szakdolgozatot egy példányban kell leadni, és egy példányt feltölteni a Neptun rendszerbe
Szakdolgozati témaajánlatok a Magyar Nyelvtudományi Tanszék oktatói részéről.
(Egyéni kérésekkel a tudományterület illetékes oktatóját keressék meg.)
Farkas Edit
1. Az olvasottság és a szövegalkotási készség összefüggései
2. Szövegszerkezet és szövegértés összefüggései
3. Mennyire kell ismerni a Bibliát a középiskolai irodalomórákon? (intertextuális vizsgálódások)
4. A multimediális szöveg avagy hogyan változtatja meg az internet a nyomtatott szövegekhez való viszonyunkat
5. Metaforahasználat a diákszlengben
Forró Orsolya
- Személyiségfejlesztés/pszichológia és nyelvtan
- A helyesírás (egyes területei) a mindennapi életben és az oktatásban
- A hangtan tanítása (tartalom, célok, eszközök)
- Nyelvészet és nyelvtan: tudomány és oktatás
- Az irodalom- és nyelvtantanítás kapcsolata
- A nyelvelsajátítás helye a tudományban és az oktatásban
- A nyelvi norma helye és szerepe az oktatásban
- A nyelvtantanítás helyzete, problémái
- A nyelvi „másság” mint téma és mint probléma az oktatásban és a nyelvtanórán
- Nyelvtantanítás a 21. században: ami változik és ami nem
Gerstner Károly
- Tükörszók a mai magyar nyelvben (különös tekintettel a sajtó nyelvére)
- Az elbeszélő múlt „eltűnési folyamata”
- Újabb keletű frazeológiai kapcsolatok a magyar nyelvben
- Nemzetközi szavak a mai magyar nyelvben
- Új sportágak szakszókincsének alakulása
- Módosítószók egy 18. századi prózai műben
- Az igevonzatok változása
- Szólások az Erdélyi magyar szótörténeti tárban
- Pázmány Péter szókincsének jellemzői (egy műve alapján)
- A járás, menés fogalmát kifejező szavak szinonimarendszere
- A politikai nyelv frazeológiája
- A nemzetiségi névhasználat változása a Pilis-medence valamely településén
- Újabb intézménynevek keletkezése és jellemzőik
A Magyar Nyelvészeti Tanszék ajánlott szakdolgozati témái
1. Szófajtan, alaktan
A szófaji osztályok kérdései.
A személyes névmások és megszólítási formák.
A vonatkozó névmás.
A folyamatos melléknévi igenév főnevesülése.
Módosítószók egy XX. századi költő vagy prózaíró műveiben.
Az indulatszók jelentéstani és stilisztikai szerepe.
A szóképzés kérdései.
Becéző, kicsinyítő képzők (pl. gyermek-, vagy diáknyelvben).
A szóösszetételek elemezhetőségének kérdései.
Tükörszók a mai magyar nyelvben (különös tekintettel a sajtó nyelvére).
Betű-és mozaikszók.
Az igeidők egy XIX. és XX. századi prózaíró műveiben (pl. a jövő idő).
Az elbeszélő múlt „eltűnési folyamata".
Az ikes ragozás helyzete a XX. század elején és napjainkban.
Képző, jel, rag (összehasonlító vizsgálat régibb és újabb nyelvtanok alapján).
2. Szintaxis
A szószerkezetek helye, tárgyalásuk módja a nyelvtanokban.
A magyar esetrendszer (és vitatott kérdései).
A jelzős szerkezetek.
A birtokviszony kifejezésének lehetőségei és eszközei.
Az értelmező.
A határozós szerkezetek osztályozási lehetőségei.
A hasonlítás kifejezési eszközei.
Gombocz Syntaxisa és Szabó Dénes Szintaxisa.
3. Mondattan
Mondatfelfogások.
Állító és tagadó mondatok.
Az aktuális mondattagolás a magyar szakirodalomban.
Hiányos mondatok, mondatszók.
A függő beszéd, szabad függő beszéd szerkesztési kérdései.
Az állítmányi mellékmondat története.
Időviszonyok az időhatározói alárendelő mondatokban (szövegvizsgálatok alapján).
A körmondat.
A többszörösen összetett mondatok.
4. Szövegtan
Egyes szövegfajták vizsgálata.
Reklámszövegek
Napihírek
Apróhirdetések
Ételreceptek
Levélfajták (irodalmi levelek, alkalmi levelek stb.)
Regénykezdetek – regénybefejezések szövegtani vizsgálata.
Párbeszédek szövegszerkesztési elemzése.
A novella és a rövid történet összehasonlító szövegtani elemzése.
Egy választott irodalmi vagy bármely más típusú szöveg komplex textológiai elemzése.
5. Szókészlettan, frazeológia
A szakmai nyelvek alakulása pl. a szaktárgyi tankönyvek tükrében.
A színjelölő melléknevek (történeti fejlődésük vagy mai nyelvi használatuk).
A divatszínek (pl. a múlt század végén és napjainkban).
Egy-egy kézműves mesterség szakszókincse (helyi gyűjtés alapján).
Egy modern iparág szakszókincse.
A köszönési formák története.
Megszólítások a mai magyar nyelvben.
Magyar jövevényszavak a németben (főként az ausztriai német nyelvben).
Az újabb német jövevényszók.
Az újabb angol jövevényszók.
Gyermeknyelvi vizsgálatok.
Újabb keletű frazeológiai kapcsolatok a magyar nyelvben.
Nemzetközi szavak a mai magyar nyelvben.
Új sportágak szakszókincsének alakulása.
6. Stilisztika
A tájleírás nyelvi eszközei egy-egy író művében.
Az írói nézőpont Mikszáth egyes műveiben.
Az 1. személyű műfajok (önéletrajz, napló, emlékezés) stílussajátságai.
Történeti regény (archaizmusokkal és azok nélkül).
Különböző műfajú párbeszédek stilisztikai elemzése.
Az esszéstílus és képviselői.
Fordítás és stilisztika.
Szociográfiák nyelvi- stilisztikai vizsgálata.
A filmszerű ábrázolás stíluseszközei.
A belső monológ nyelvi formái.
Az udvariasság nyelve a XX. század első felének drámáiban.
Szóképek a mai lírában.
A szójátéktípusok.
Újabb közhelyeink elemzése (saját gyűjtés alapján).
Mai cikk- és könyvcímek stilisztikája.
A sűrítés eszközei Gárdonyi munkáiban.
A neologizmusok Ady publicisztikájában.
Babits prózájának nyelve.
A nagyváros nyelve Móricz regényeiben.
Az archaizálás eszközei az Erdély-trilógiában.
A társalgás nyelve Herczeg Ferenc egyes színműveiben.
Pilinszky János prózájának szövegtani és stilisztikai vizsgálata.
Napjaink gyermekirodalmának nyelve, stílusa.
„Megterhelt" szavak, kifejezések a médiában és a politikában.
7. Hangtörténet
A χ hang nyelvtörténeti helyzete és változásai.
A β története.
A vegyes hangrendűség típusai, kialakulásának okai és kronológiája.
Fonetikai változások az újabb magyar nyelvben.
Tinódi Lantos Sebestyén ö-zése.
A szervetlen járulékhangok típusai és ezek kialakulása a TESz. alapján.
A diftongusok jelölésének története.
Kis-és nagybetűhasználat 16. századi kéziratos és nyomtatott nyelvemlékekben.
8. Történeti szófajtan, alaktan
A szófajok aránya egy 17. vagy 18. századi szövegben (statisztikai feldolgozás).
A nyelvújítás ige-névszó elvonásai.
Módosítószók egy 18. századi nyelvemlékben.
A határozott névszók jellemzői a névelői szófaj kialakulása előtt.
Az igekötők állapota a Jókai-kódexben.
Az igekötők állapota egy 16. századi nyomtatványban.
Az újabb igekötők keletkezéstörténeti és funkcionális kérdései 17-19. századi nyelvemlékek alapján.
A névmások rendszere egy kódexben vagy bármely nagyobb nyelvemlékben.
A kötőszók rendszere egy kódexben.
A szórövidítés jelensége a magyarban.
A nyelvtani egyeztetés a Huszita Bibliában.
Komjáthy Benedek „szinonimahasználata".
A határozószók továbbképzésének története és típusai.
Szláv jövevényszavaink morfológiai beilleszkedésének módjai nyelvünk rendszerébe.
Az elbeszélő múlt helye és szerepe a XIX. század első felének költői nyelvében.
A névutók továbbképzésének története és típusai.
Az ikes ragozás története.
Az adaptáció szerepe a képzők történetében.
A jövő idő kifejezései 15. századi kódexeinkben.
Bugát Pál szóalkotó tevékenysége.
9. Történeti mondattan, szövegtan
A szövegtagolás (központozás) kérdései egy magyar kódexben.
A határozós szerkezetek egy korai magyar nyomtatványban.
A hasonlító mellékmondatok Bornemissza Péter műveiben.
Az igevonzatok szerepe a 16. századi misszilisekben.
A 16. századi levélstílus jellemzői.
A ragtalan tárgy története (nyelvtörténeti és nyelvjárási források alapján).
Állandó határozók egy 18. századi nyelvemlékben.
A birtokviszony kifejezésének módjai egy kódexben.
A szövegbeli lexikai és grammatikai kapcsolóelemek vizsgálata valamely nyelvemlékünkben.
A mondatfajták a régi magyar dialógusokban.
Az „ómagyar szleng".
Az idézés grammatikai megoldásai Pázmány Péter műveiben.
A kettős tagadás története.
10. Történeti szókészlettan, frazeológia
A magyar halászat szókincsének etimológiai és művelődéstörténeti vizsgálata.
A ház és részei megnevezéseinek kialakulása jövevényszavaink tükrében.
A színárnyalatok megnevezéseinek kifejlődése.
A régi magyar gyümölcsnevek.
A régi magyar tésztanevek.
A régi magyar fűszernevek.
A régi magyar pénznevek.
A régi magyar mértékek elnevezése.
A régi magyar kelmenevek.
A régi magyar fegyvernevek.
A régi magyar virágnevek.
A színek szerepe a madárnevekben.
A 16. századi magyar orvosi szókincs (az OrvK. alapján).
Reformkori divatlapjaink neologizmusai.
A 19. századvégi technikai forradalom hatása a magyar nyelvre.
Régi magyar egyházi énekgyűjtemények szótörténeti vizsgálata.
A tükörszavak típusai a TESz. alapján.
A természettudományok nyelvének magyarosításáért folytatott harc a felvilágosodás korában.
Latin elemek 16-17. századi levelezésünkben.
Barczafalvi Szabó Dávid nyelvújító tevékenysége.
Lippai János kertészeti szókincse.
Szólások az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár anyagában.
Pázmány szókincsének jellemzői (egy műve alapján).
11. Történeti jelentéstan
A szóhasadás jelentéstani problémái.
A járás és menés szinonimarendszere régi szójegyzékeink és szótáraink alapján.
A címek és rangok jelentésének változása a nyelvtörténet folyamán.
Eufemisztikus szókeletkezések és szóalakváltozások.
Több elemű jelentésváltozások elméleti tanulságai.
12. Történeti stilisztika
A 16-17. századi hitvitázó irodalom stílusjegyei.
A beszélt nyelviség stílusjegyei a középkori leveleink alapján.
Megszólítások, udvariassági formulák a 16. század magyar levelezésében.
Berzsenyi nyelvjárása.
A 30-as, 40-es évek filmjeinek nyelve.
A paraszti önéletírások beszélt nyelvi elemei.
Diáknyelv a 19. században.
A szemléletesség eszközei Pázmány műveiben.
Pázmány hasonlatai (egy műve alapján).
Ady verseinek szókészleti és grammatikai archaizmusai.
Budapest nyelve a századelőn.
13. Dialektológia, szociolingvisztika
Nyelvjárás és köznyelv küzdelme egy falu nyelvhasználatában.
Nemzedéki különbségek egy falu nyelvhasználatában, például a szóismeretben.
Egy nemzetiségi falu elmagyarosodásának (elszlovákosodásának, elrománosodásának stb.) nyelvi folyamata.
Egy nyelvjárás sajátos mondattani jelenségei (aspektualitás, redundancia, hiány, modalitás stb.)
Regionális tájszótárak szemléleti-módszerbeli egybevetése.
A tájszók típusba sorolásának vitás kérdései.
A -not, -nól, -ni határozóragok múltja és jelene nyelvjárásainkban.
A láti, tudi típusú igeragozás múltja és jelene nyelvjárásainkban.
A múlt idők állapota mai keleti nyelvjárásainkban.
A regionális köznyelv(iség) kérdésköre.
A politikai nyelv frazeológiája.
A helynevekhez járuló határozó ragok típusai a magyar nyelvjárásokban (a megyei helynévkötetek alapján).
Egy falu népviseletének szókincse.
Peremnyelvjárások elszigetelt lexikai jelenségeinek vizsgálata A romániai nyelvjárások atlasza alapján.
Peremnyelvjárások elszigetelt morfológiai jelenségeinek vizsgálata A romániai nyelvjárások atlasza alapján.
Valamely foglalkozási ág szókincse egy falu nyelvjárásában.
Társadalmi – gazdasági – technikai változások hatása a mezőgazdasági szakszókincsre egy falu nyelvhasználatában.
Egy középiskolai kollégium nyelvi egységesülésének vizsgálata 2 éves időtartamban.
Nyelvi kódok és teljesítmények összefüggéseinek vizsgálata különböző általános iskolai osztályokban.
14. Névtan
A nemzetiségi névhasználat változása a Pilis-medence valamely falujában.
Színnevek a magyar családnevekben.
Ómagyar hegynevek Györffy alapján.
A kételemű névhasználat átmeneti típusai a Bánffy Okl. alapján.
Egy település ragadványnévanyagának szociális és lélektani problémái.
A katolikus restauráció szentjeinek hatása a keresztnévválasztásra.
A szentek megnevezései kódexeinkben.
Egy falu helyneveinek rendszere (egyéni gyűjtés alapján).
Egy falu személyneveinek rendszere (egyéni gyűjtés alapján).
Földrajzi közneveink nyelvföldrajzi vizsgálata a megyei helynévkötetek alapján.
Az összetett helységnevek típusai.
A foglalkozásnevekből alakult helységnevek művelődéstörténeti tanulságai.
Üzletnevek és változásaik az utóbbi évtizedekben.
A köznév és a tulajdonnév határán mozgó átmeneti jelenségek (nevezékek) vizsgálata.
Pest megye településnév-típusai.
A víznevek közszói elemeinek nyelvföldrajza.
Az intézménynevek korai típusai a magyarban.
A tulajdonnevek helyesírási elveinek változása századunkban.
Újabb márkaneveink keletkezési körülményei, típusai, jellemzői.
Pais Dezső munkássága.
