2021. január 1-től Magyarországon egy kormányzati döntés értelmében átalakították a szülészeti ellátást, aminek keretében a „hálapénzrendszer” kriminalizálásával párhuzamosan megszűnt a szabad orvos-, szülésznő- és (állami)kórházválasztás lehetősége, ám 2019-ben megjelent az első hazai, haladó szellemű szülészeti ajánlás is, amely a nemzetközi ajánlásokra reflektál (ugyanakkor követése nem kötelező érvényű). Arra voltunk kíváncsiak, hogy a két intézkedés mögötti eltérő szemléletmódok hatása hogyan csapódik le a felhasználói oldalon, vagyis az anyák szüléstapasztalataiban.
A 2023 nyarán szervezett kutatótábor keretében egy héten át olyan szakmai és civil szereplőkkel készítettünk szakértői interjúkat, s olyan helyszíneket látogattunk meg Budapesten, akik és amelyek fontos információkkal szolgálhattak a témában.
A nyári tábort megelőző szemeszterben Dr. Földházi Erzsébet vezetésével elkészítettük a nyár folyamán terjesztett kérdőívet, amelynek kitöltésére olyan nőket kértünk föl, akik 2021 januárja óta legalább egy gyermeket szültek, majd Dr. Kisdi Barbara vezetésével előkészítettük a mélyinterjús kutatás kérdéssorát hasonló célcsoport számára. A nyár folyamán a hallgatók 40 anyai interjút készítettek, s gondoskodtak a kérdőív terjesztéséről, amelyet 1019 fő töltött ki. Az őszi szemeszterben ezeket a kutatási anyagokat dolgoztuk föl, aminek egyik eredménye az őszi hallgatói konferencián való beszámoló volt, illetve egy publikáció a két kutatásvezető tollából [Kisdi Barbara, Földházi Erzsébet (2024) A nők szülésélményét befolyásoló tényezők. In Karlovitz János Tibor (szerk.) Applied Sectoral Policies. Grosspetersdorf, Sozial und Wirtschafts Forschungsgruppe, pp. 369-387.]
A hallgatók a témában való elmerülés során szembesültek a szülés élményének sokdimenziós jelentőségével, formálódásának összetettségével, biopolitikai, tudáspolitikai, tudománypolitikai relevanciájával, s képessé váltak a kérdéskört szociológia keretrendszerben elemezni.
