A tanulmányutam központi célja az Explora Il Museo dei Bambini di Roma didaktikai tereinek és installációinak vizsgálata volt, a Montessori-pedagógia és a környezetpszichológia tudományos alapjaira építve. A kutatás Maria Montessori azon alapelvéből indult ki, mely szerint a nevelés nem a tanító közvetlen tevékenysége, hanem egy természetes, a környezet és a tapasztalat által vezérelt folyamat.

Múzeumi tartózkodásom során nem-résztvevő megfigyelés útján elemeztem, hogy a múzeum modern, interaktív és gyakran érintőképernyős tárgyai, hogyan felelnek meg a klasszikus Montessori „előkészített környezet” kritériumainak, és segítik az önálló tanulást. A nem-résztvevő megfigyelés mellett a tárgyakat magam felnőttként is kipróbáltam, arra is kíváncsi voltam, hogy a nagyobb gyermekeknek tervezett tematikus játékok során a tárgyak hogyan segítik a tanulási folyamatot. Azt is megfigyelhettem saját folyamatomban, mennyire érdekes és izgalmas ez a fajta tanulási folyamat (még felnőttként is). A vizsgálatom rámutatott, hogy a 3–10 éves gyermekek egy multiszenzoros környezetben képessé válhatnak saját tanulási folyamatuk alakítására, a felnőttek szerepe is megváltozik, a direkt irányítás helyett a támogató, partneri működés lesz rájuk jellemző.

Köszönetem szeretném kifejezni az Egyetemnek a római kutatás megvalósításának támogatásáért. A téma korábbi tapasztalataim tükrében és a most megismert Explora vizsgálata után a későbbiekben lehetőséget nyújthat számomra ezen terek összehasonlító vizsgálatára is.