Tantárgy adatlapja
Az előadás az európai egyetemes művészet történetét foglalja össze a 18. század második felétől a 19. század végéig bezáróan. Előtérbe állítja a modern művészet születését, kulturális és társadalmi hátterét, a forrásszövegek kontextusát.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Eisenman, Stephen N., Nineteenth Century Art. A Critical History, Thames and Hudson, London, 1994. ISBN 0-500-27753-2, 376 oldal
Németh Lajos, A XIX. század művészete, Corvina, 1974. ISBN 9631300005, 206 oldal
Ajánlott irodalom:
Hofmann, Werner, A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék, Képzőművészeti Kiadó, 1987. ISBN 963336297-0, 298 oldal
Bianco, D. – Mancini, L. – Mazzanti, A., A klasszicizmustól a realizmusig, Corvina, 2008. ISBN 978963 1356908, 360 oldal
Bianco, D. – Mancini, L. – Mazzanti, Az impresszionizmustól a szecesszióig, Corvina, 2008. ISBN 978963 1357257, 384 oldal
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az egyetemes (európai) és a magyar művészet nagy stíluskorszakait (az antikvitástól a középkori és újkori művészeten át a modern és kortárs művészetig).
Ismer bölcseleti, művészeti alapszövegeket, alapműveket és alapproblémákat.
Alapvető betekintést nyer a 19. század egyetemes művészet történetébe, stílusáramlataiba, művészeti intézményrendszerébe.
b) képességei
Képes arra, hogy kreat&
iacute;v módon írjon, és kritikai tevékenységet fejtsen ki a kultúra különböző területein. Ez az alkalmasság kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtóban és egyéb kiadványokban megjelenő műbírálatok írására, politikai és közéleti elemzések elvégzésére, ismeretterjesztő tudósítások, beszédek és prezentációk készítésére és értékelésére, a kultúra szervezésében való közreműködésre.
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Meg tudja határozni az egyetemes művészet 19. századi fő stílusainak karakterét.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.