Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók összehasonlító vallástudományi és társadalomtörténeti megközelítésben megismerjék a „család” fogalmának, normáinak és funkcióinak megjelenését a nagy világvallásokban. A kurzus bemutatja, miként értelmezik a különböző vallási hagyományok a házasságot, a rokonságot, a nemi szerepeket, a gyermekvállalást és a generációk közötti kapcsolatokat, valamint azt is, hogyan hatnak ezek a vallási mintázatok a társadalmi gyakorlatokra és a modern családfelfogásokra.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tantárgy elméleti keretében a hallgatók átfogó képet kapnak a család fogalmának vallástudományi és szociológiai értelmezéséről. A kurzus kiindulópontja annak bemutatása, hogy a család nem csupán társadalmi intézmény, hanem vallási, normatív és szimbolikus jelentéssel bíró struktúra is, amely a különböző vallási hagyományokban eltérő teológiai, jogi és kulturális értelmezéseket kap. A hallgatók megismerik a család funkcióit, szerepeit és normatív elvárásait, valamint azt, hogy ezek miként ágyazódnak be a vallási világképekbe és erkölcsi rendszerekbe.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Husz, I. (Ed.) (2022). Mi a család? Tanulmányok a család fogalmáról a jelenkori Magyarországon. Budapest, HU: Akadémiai Kiadó. (ISBN 978 963 454 872 0)
Browning, D. S., Green, M. C. & Witte, J. (Eds.) (2006). Sex, Marriage, and Family in World Religions. New York, NY: Columbia University Press. (ISBN: 9780231131162)
Marks, L. D. & Dollahite, D. C. (2016). Religion and Families. London–New York, Routledge. (ISBN: 9781848725461)
Robinson, T. A. & Rodrigues, H. P. (2022). World Religions: A Guide to the Essentials. Grand Rapids, MI: Baker Academic. (ISBN: 9781540963642)
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
A. Gergely, A. (2020). A zsidó család – önértelmező szereptudatok. Közelítések 7(1–2), 1–23.
https://uni-milton.hu/wp-content/uploads/2020/09/K%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9sek_2020.01-02.pdf
Slote, W. H. & De Vos, G. A. (1998). Confucianism and the Family. Albany, NY: State University of New York Press. (ISBN: 9780791437360)
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy hozzájárul az interdiszciplináris családtudományi szakember képzéséhez azáltal, hogy a családot vallástudományi, szociológiai és kulturális kontextusban értelmezi, és ezzel bővíti a hallgatók családdal kapcsolatos elméleti tudását (a1, a3). A kurzus a családot nem kizárólag funkcionális vagy intézményi egységként kezeli, hanem olyan normatív és szimbolikus struktúraként, amely vallási, etikai és kulturális jelentéseken keresztül formálja a családi működést és a társadalmi elvárásokat (a1, a2, a3). Ez erősíti a hallgatók interdiszciplináris szemléletét, és elősegíti a család társadalmi és kulturális beágyazottságának megértését (a1, a3, a7).
A tantárgy fejleszti a hallgatók képességét a családdal kapcsolatos elméletek és normarendszerek kritikus értelmezésére, különösen a vallási hagyományok és a modern társadalmi változások közötti feszültségek elemzésén keresztül (b1, a7). A különböző vallási családmodellek összehasonlítása hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók árnyaltan értelmezzék a családi szerepeket, a generációk közötti kapcsolatokat, valamint a nemi és erkölcsi normák társadalmi hatásait (a2, a3, b2). Ez támogatja a rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását, és segíti a családok sokféleségének megértését (b2, b3).
A kurzus hangsúlyt fektet a vallási normák és a tényleges társadalmi gyakorlatok kapcsolatának vizsgálatára, különösen a házasság, válás és öröklés területén (a3, a4). Ezáltal a hallgatók képesek lesznek felismerni, hogy a családi működés nem pusztán egyéni döntések eredménye, hanem intézményi, kulturális és vallási keretek által is formált folyamat (a3, b2). A tantárgy ezeken keresztül hozzájárul a család társadalmi kontextusának és a családot körülvevő rendszerek működésének megértéséhez (a3).
A tantárgy támogatja a hallgatók kritikai és reflexív attitűdjének fejlődését azáltal, hogy a vallási családképeket nem normatív módon, hanem elemző és értelmező keretben tárgyalja (c1, c3. c5). Ez elősegíti az empatikus, kulturálisan érzékeny szakmai hozzáállás kialakulását, amely alapvető a családokkal való felelős és etikus munkavégzés során (c1, c3, a9). A kurzus hozzájárul továbbá ahhoz, hogy a hallgatók tudatosan reflektáljanak saját családképükre és értelmezési kereteikre (c5, c6).
A tantárgy fejleszti a hallgatók autonómiáját és szakmai felelősségérzetét azáltal, hogy elméleti alapot nyújt a családokat érintő társadalmi, kulturális és vallási kérdések önálló értelmezéséhez (d1, d4). A megszerzett tudás lehetővé teszi, hogy a hallgatók a későbbi szakmai munkájuk során megalapozott, reflektív és etikailag érzékeny módon viszonyuljanak a családokhoz, valamint hatékonyan működjenek együtt más segítő szakmák képviselőivel interdiszciplináris környezetben (d1, d3, b4).
