Tantárgy adatlapja
A kurzus a 60 órás Családkonzultációs gyakorlat terepen 1. szakmai gyakorlatot kísérő és feldolgozó szeminárium. A tantárgy a hallgatók gyakorlatához kapcsolódva, az ott megszerzett tapasztalatokat felhasználva ismerteti meg a családkonzultáció folyamatának lépéseit, ezek egymással való összefüggéseit, a különböző lépések során alkalmazott módszereket és eszközöket. Kiemelten foglalkozik az első konzultáció szerepével, a kapcsolat építésének feladataival, a megismerés különböző lehetőségeivel, módszereivel és korlátaival. A kurzus másik célja, hogy a hallgatók rálátást kapjanak a szociális és gyermekvédelmi rendszer különböző intézményeiben, a sokféle célt szolgáló családkonzultációs segítő munkaalkalmazási lehetőségeiről.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
KÖTELEZŐ IRODALOM:
Barnes, G. G. (1991). Család, terápia, gondozás. Budapest, HU: Animula. (ISBN 9637124675)
Komlósi, P. & Hardy, J. (2004). Családterápia és családkonzultáció a segítő intézményekben. In T. Kurimay (Ed.), Családterápia és családkonzultáció. Európai távoktatási tankönyv. (pp. 117-152). Budapest, HU: Concidencia. (ISBN 9632161394)
Jogszabályok:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeikről
AJÁNLOTT IRODALOM:
Berg, I. K. (2007). Konzultáció sokproblémás családokkal. Budapest, HU: Animula. (ISBN 9638089792)
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
Ismeri a családkonzultációs folyamat lépéseit, ezek összefüggéseit, és a lépések során alkalmazott szakmai eszközöket.
Ismeri a szociális és gyermekvédelmi rendszer felépítését, a családkonzultáció alkalmazási lehetőségeit a különféle intézményekben.
Ismeri a kötelezett család jellemzőit és tájékozott a törvény által meghatározott gyermekvédelmi ellátásokról, folyamatokról és ezek lélektani vonatkozásairól.
Ismeri a segítő kapcsolat kereteit. Látja differenciáltan a kommunikáció, segítő kapcsolatban betöltött funkcióit, szerepét.
Rendelkezik ismeretekkel a pozitív mentálhigiénés kapcsolat jellemzőiről, elméleti hátteréről (humanisztikus pszichológia)
b) képesség
Képes biztonsággal felismerni a családkonzultációs folyamat lépéseit, és adott esetben az ezekben való elakadásokat. Valamint az adott lépésben alkalmazható szakmai eszközöket hozzárendelni, ezeket adekvát mód
on használni a folyamat segítése érdekében.
Képes a szociális és gyermekvédelmi rendszerben eligazodni, a családkonzultációt igénylő helyzeteket felismerni, szakmai kapcsolatokat építeni.
Képes a problémahelyzethez igazodó módszertan megválasztására és megfelelő működtetésére.
Képes segítő konzultációt lefolytatni mind az egyénnel, mind a családtagokkal.
c) attitűd
Nyitott az új szakmai ismeretek és gyakorlatok elsajátítására és azok integrálására eszköztárába.
Kapcsolataiban empatikus, nyitott, kezdeményező, ítélkezéstől mentes.
Rendszerszemléletű, mentálhigiénés beállítottságú, interdiszciplináris gondolkodás jellemzi.
Preventív szemlélet jellemzi (megelőzés, ártalomcsökkentés, lelki egészségvédelem).
d) autonómia és felelősség
A kliensek helyzetéhez igazodó családterápiás intervenciókat, mentálhigiénés hatással bíró megoldáskereső és támogató konzultációs eljárásokat, esetvezetést - kompetenciahatárait figyelembe vevő - önállósággal alkalmaz.
A szakmai - etikai elveket és kompetenciahatárokat megtartja.