Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A globálizáció etikája (Ethik der Globalisierung) vagy globális etika (Global Ethics / Globale Ethik) a gyakorlati filozófia fiatal, fejlődésben lévő területe. Célja, hogy az egész emberiségre kiterjedő közös etikai alapelveket dolgozzon ki, és segítségükkel válaszoljon a bolygónkat és az emberiséget érintő globális etikai kihívásokra. A kurzus során elemezzük a globalizáció fogalmát, áttekintjük a globalizációval együtt járó filozófiai és etikai problémákat. Megvizsgáljuk a globális etika jelentését, megvitatjuk lehetőségét, számba vesszük híveinek és heves ellenzőinek legfontosabb érveit, az alanyaira vonatkozó vitákat (patriotizmus vs. kozmopolitizmus), valamint néhány kitüntetett témáját (a technikai civilizáció, a digitális kor, az igazságosság és a klímaváltozás etikai kihívásait).
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A globalizáció fogalma és keretei: A technikai civilizáció globális kiterjedésének filozófiai elemzése; a gazdasági, politikai és digitális összefonódás etikai relevanciája.
A globális etika elméleti megalapozása: A Global Ethics mint önálló diszciplína; kísérletek egy egyetemes, az egész emberiségre kiterjedő közös etikai minimum kidolgozására (pl. Hans Küng, Világvallások Parlamentje).
Alanyi és hovatartozási viták: A patriotizmus (helyi elkötelezettség) és a kozmopolitizmus (világpolgárság) feszültsége; a globális felelősség alanyainak meghatározása.
Kitüntetett etikai kihívások: * Digitális kor: Az adatvédelem, a globális megfigyelés és az információs egyenlőtlenség erkölcsi kérdései.
Igazságosság: A globális elosztási igazságosság és a szegénység elleni küzdelem kötelessége.
Klímaváltozás: Az ökológiai válság mint az emberiség közös etikai kihívása; a jövő nemzedékek iránti felelősség.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Pro és kontra argumentáció: A globális etika lehetősége mellett és ellen szóló legfontosabb érvek szisztematikus elemzése és ütköztetése.
Értékkonstrukció és kritika: Képesség a „közös etikai alapelvek” azonosítására és kritikai vizsgálatára a különböző kultúrák és érdekcsoportok nézőpontjából.
Problémamegoldó etikai reflexió: Jártasság a technikai civilizáció okozta globális anomáliák (pl. digitális szakadék, környezeti károk) morális diagnosztizálásában.
Szakértői diskurzus: Módszerek a globális léptékű dilemmák racionális, indulatoktól mentes megvitatására nemzetközi kontextusban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Nagel, T. 2005. “The Problem of Global Justice”, in Philosophy and Public Affairs 33 (2):113–47. ISSN 0048-3915
Rodrik, D.: A globalizáció paradoxona, Budapest, Corvina, 2014. ISBN 9789631361810
Scruton, R.: Zöld filozófia, Budapest, Akadémiai, 2018. ISBN 978-963-05-9219-2
Lányi A.: Bevezetés az ökofilozófiába, Budapest, L’Harmattan, 2020. 121-193. ISBN 9789634146209
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Singer, P., One World: The Ethics of Globalization (The Terry Lectures). New Haven: Yale UP, 2004. ISBN 978-0300103052
Eriksen, T. H.: Globalization. The Key Concepts, Oxford – New York, Berg, 2007. ISBN 9781845205249
Laudato si’. Ferenc pápa Áldott légy kezdetű enciklikája, Budapest, Szent István Társulat, 2015. ISBN 9789632775623
https://katolikus.hu/dokumentumtar/laudato-si
Caritas in veritate. XVI. Benedek pápa Szeretet az igazságban kezdetű enciklikája, Budapest, Szent István Társulat, 2009. ISBN 9789632771328
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a gyakorlati filozófia ezen fiatal és fejlődő területének bemutatásával korszerűsíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a globális etika jelentéséről és lehetőségéről, megismerve a technikai civilizáció és a digitális kor azon kihívásait, amelyek a bolygónkat és az emberiséget érintik. Ez a tudás alapvető a 21. századi globális polgári szerepvállaláshoz.
b) képesség
A patriotizmus és kozmopolitizmus vitáinak elemzése fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik arra, hogy a globális etika ellenzőinek és híveinek érveit mérlegelje, javítva ezzel a kritikai elsajátítás és a komplex rendszerlátás technikáit.
c) attitűd
Az egész emberiségre kiterjedő etikai alapelvek keresése szellemi nyitottságra, toleranciára és globális szolidaritásra nevel. A hallgató képessé válik az eltérő kulturális érvek elfogulatlan mérlegelésére, felismerve az emberiség közös sorsközösségéből adódó morális kötelességeket. Ez a szemléletmód erősíti a globális problémák iránti felelős hozzáállást.
d) autonómia és felelősség
A klímaváltozás és a digitális kor etikai kérdéseinek vizsgálata támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy a helyes erkölcsi gondolkodás ma már szükségképpen globális távlatú. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt az egyéni felelősség és a globális közjó közötti összefüggés felismerésében realizálódik.