Tantárgy adatlapja
A történelmi és a néprajzi/antropológiai irodalom számos példát kínál annak a sokszínűségnek a megértéséhez, amely a gyermekkel kapcsolatos elvárásokat, viszonyulásokat, nevelési módokat, a szülő-gyermek (anya-gyermek, apa-gyermek- testvérek) kapcsolatot, vagy a gyermekről való képzeteket jellemzi. A nyugati gondolkodásban is óriási változás történt az elmúlt évszázadban a gyermekkel, a gyermek tervezésével, várásával, fogadásával, gondozásával, nevelésével kapcsolatban, amelynek elemzése nem csak a szűk problématerület jobb megértését, hanem az átalakuló életmódbéli, értékrendbéli változások nyomon követését is szolgálja.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
DEÁKY Zita, KRÁSZ Lilla, Minden dolgok kezdete. A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI-XX. század), Budapest, Századvég, 2005. ISBN 963-7340-16-5
PUKÁNSZKY Béla, A gyermekkor története, Budapest, Műszaki, 2001. ISBN 963-16-2782-9
VAJDA Zsuzsanna, PUKÁNSZKY Béla (szerk.), A gyermekkor története. Szöveggyűjtemény, Budapest, Eötvös, 1998. ISBN 963-9024-49-X
Ajánlott irodalom:
DUMONT, Louis, Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe. Leszármazási csoportok és házassági szövetség, Budapest, L’Harmattan, 2002. ISBN 963-86187-5-2
MEAD, Margaret, Férfi és nő. A két nem viszonya a változó világban, Budapest, Osiris, 2003. ISBN 963-389-292-9
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket.
Ismerettel rendelkezik a társadalomról, a szociálpedagógia felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről.
b) képességei
Képes a társadalom működési szabályszerűségeinek felismerésére, azok rendszerszerű elemzésére, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok, következmények feltárására és értelmezésére.
Képes az egyének, családok, csoportok, közösségek jog- és érdekérvényesítő képességének fejlesztésére.
c) attitűdje
Rendelkezik a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségével, azt hitelesen képviseli környezetében.
Emberi kapcsolataiban humánus és etikus magatartású, szakmai feladatainak ellátása során a szociális munka etikai kódexét betartja.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen áll ki a szociálpedagógia jogi, etikai és szakmai normáinak betartása és védelme érdekében.
